Az online vásárlás árnyékos oldala

Nagy kérdés, tudnak- e profitálni a webáruházak a vasárnapi zárva tartásból

Sokminden hajtja az online shopping malmára a vizet: a mobileszközök adta kényelem, a közösségi ajánlások, a webkettes marketing közvetlen hangneme. Tavaly decemberben a Népszabadság úgy fogalmazott, az e-kereskedelem régiónkban robbanás előtt áll: kedvünk és tapasztalatunk egyelőre kevesebb, mint a környező országok netvásárlóié, de szívesen bámészkodunk a webshopokban, így előbb-utóbb komoly ügyfél lesz belőlünk.

Attól, hogy kényelmes, még lehet veszélyes, attól, hogy van mivel vigyázni, még nagyon hasznos Forrás: AFP

A GfK szerint tavalyi webes költésünk összforgalma a 220 milliárd forintot is meghaladhatja. Minden logika szerint látványos szintlépésre számíthatunk. Egyébként a magyar netnikum valóban kevesebbet e-vásárol, mint a csehek, vagy a szlovákok – később is indultunk be a műfajban –, de nálunk a legidősebb a vonatkozó korosztály.

Nemzetközi összehasonlításban

A CIB Alapkezelő közleményben emeli ki, hogy az amerikai e-kereskedelem 2017 végéig átlagosan 14 százalékos növekedésnek néz elébe. Becslések szerint az Egyesült Államokban tavaly 260 milliárd dollárt költöttek el a webshopokban. És hiába vannak többségben azok az amerikaiak, akiknek a könyvvásárlásról már automatikusan az Amazon, a farsangi jelmezekről, a néhány évig biztosan használható bútorokról, és a dizájner ékszerekről az eBay, a legkedvezőbb utazási ajánlatokról a Priceline, illetve az online filmnézésről a Netflix jut eszükbe. Ezek a már a tőzsdén is óriásnak számító cégek nyugodtan hátradőlhetnének, ehelyett nap mint nap a határaikat feszegetik, folyamatos üzleti innovációval várják, várják vissza, és szippantják be ajánlataikba a vásárlóikat. Akik egyre szofisztikáltabb kívánságokkal állnak elő, egyre finnyásabbak az e-kereskedelemben is.

A világ legjelentősebb interaktív, internet alapú műsorszolgáltató cégének, a Netflix-nek például közel 300 %-kal emelkedett 2013-ban az árfolyama, írja a CIB alapkezelő közleménye. Sokat nyom a latban, hogy saját gyártású sorozatain csüngenek a nézők. A Netflix idén tervezi megvetni a lábát Európában, ez a piac pedig hatalmas növekedési potenciállal kecsegteti.

Egy 2013 novemberében készített infografika szerint az Egyesült Királyságban minden tízedik fontot online költötték el a vásárlók. A Google szerint 100 táblagéptulajdonos közül 72 hetente használja az eszközt vásárlásra, és 30 százalékuk visszalép a vásárlástól, ha nem mobilkompatibilis élményben van része. A felhasználók 46 százaléka az alapján dönt, megvesz-e egy bizonyos terméket, amit a közösségi médiában látott-hallott róla. A fogyasztók 74 százaléka tölti meg a kamráját is a netről. Az angol egyetemisták 50 százaléka többet vásárol online, mint három dimenzióban.

Aki nem, az miért nem?

Kétség nem fér hozzá, hogy az e-piac még ott is előretör, ahol virágzik. De ha ennyire csomómentesen passzol az életünkbe, miért nem mindent a neten veszünk?

Az egyik ok a biztonsági aggály. Ahogy meglepően sokan még mindig a sárga csekket tartják az egyetlen biztonságos befizetésnek, van, aki egyszerűen nem hiszi el, hogy ha monitoron tölti meg a kosarát, kizárólag a jelzett összeget húzhatja le a számlájáról a kiválasztott webshop.

A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság szervezetében működő magyar Európai Fogyasztói Központ legfrissebb közleményéből többek közt az derül ki, hogy még a legóvatosabb felhasználókat sem érdemes kinevetni. A 2013 végén készített jelentés szerint még mindig rengeteg az olyan webáruház, amely buliáron kínál számítástechnikai és szórakoztató elektronikai termékeket, mobilkészülékeket, márkás ruhákat, majd – hiába fizetett érte a megrendelő – vagy nem szállítják ki a termékeket, vagy használhatatlanul gyenge minőségben. Ekkor elindul a reklamáció, de sosem ér oda: a telefonszám nem reagál, az emailre nem érkezik válasz. A fogyasztó nem tudja felvenni a kapcsolatot a kereskedővel, a panasza rendezetlen marad. Ha tehát valami olyan olcsó, hogy belekerekedik a szemünk, inkább csukjuk be, esetleg kattintsunk át egy felkavaró vadásztörténeteket taglaló blogra. Ilyenkor különösen hasznos lehet.

Kapd elő a kártyád, üzeni a rendőrség – vagy várjunk, talán egy másik félelmetes szerv

Messze nem ilyen elterjedt, de annál hatásosabb a következő újgenerációs átvágás: a felhasználó monitorán egyszer csak felugrik egy ablak, és tájékoztatja, hogy a számítógépet egy bizonyos hatóság – akár a rendőrség – blokkolta, mert az illető szerzői jogot sértő szoftvert tölt le épp. Ne csüggedjen ugyanakkor, nyugtatja meg az üzenet a döbbent vásárlót, csak átutalja a nevezett összeget a nevezett számlára, és a blokknak se híre, se hamva. A rémület nagy úr, a jobb sorsra érdemes netező hirtelen azt sem tudja, hova kapjon, nemhogy leellenőrizze a suttogó, de folyamatos nógatás hitelességét. A helyzetek nagy átlagát tekintve ilyenkor a félelem vezérli úgy a felhasználót, mint az egerét. Mondanunk sem kell, hatóság soha nem járna így el. Tehát: simán csak nem bedőlni.

Pedig jobb tőlük az életünk

Jelentős kockázatot rejtenek szeretett okoseszközeink is. Egyre többféle egyre kényelmesebb pénzügyi tranzakcióra nyújtanak felületet. Vásárolunk, aukciózunk, utalunk. Alapvető javaslat, hogy mindig a legfrissebb oprendszer fusson a telefonon, vagy a táblagépen, használjunk kódot mind belépéskor, mind képernyőfeloldáskor, és semmi szín alatt ne mentsünk el jegyzetet a jelszavainknak.

Valamint tallózzunk a hasznos tudnivalók között az EFK honlapja kiadványok menüpontjában.

Ha már online vagyunk, tájékozódjunk

A hazai e-kereskedelmi piac egyetlen szakmai szervezete a Szövetség az Elektronikus Kereskedelemért Közhasznú Egyesület (SzEK.org). E minőségében különösen nagy hangsúlyt fektet a fogyasztóvédelemre az online vásárlással kapcsolatban. A szervezet például arról számol be a honlapján, hogy amikor gyanútlanul megörülünk egy-egy jobb árnak, egyszerűen nem vesszük figyelembe, hogy az áfakulcs-különbség tisztességtelen versenyelőnyhöz juttat. „Igyekszünk a lehető legtöbb eszközzel fellépni a jelenség ellen, nem csak a hazai e-kereskedők, hanem a fogyasztók védelmében is” – írja a szövetség. „Tevékenységünk részeként a hazai piacon működő ár-összehasonlító oldalak számára ajánlást fogalmaztunk meg a webshopok árainak listázásával kapcsolatban. […] fontosnak tartjuk, hogy a listázott webshopok között ne szerepeljenek olyanok, amelyek az általuk adott kedvező árakat az alacsonyabb áfa-kulcsok szabálytalan alkalmazásával érik el.” A linken felsorolt szempontok nagyon határozottan körvonalazzák, hogyan tud egy webshopok eleget tenni azoknak a kritériumoknak, hogy érdemes legyen tőlük rendelnünk.