A rezsi lábát is kiütné Rogán

A rezsi lábát is kiütné Rogán
A worker inspects a giant leg of a worker from a famous Soviet sculpture group "A Worker and a Female Collective Farmer" by Vera Mukhina in Moscow on August 6, 2009. This statue has been created for the International Exhibition in Paris in 1937, and has been mounted at the top of the Soviet pavilion. The sculpture group is considered to be a symbol of Soviet monumental art and socialist realism, official, state-supported art trend in the Soviet Union, is under reconstruction now. AFP PHOTO/ STR
Vágólapra másolva!
Az áramnál minimális, a gáznál érezhető, a távhőnél óriási rezsicsökkentést jelentene, ha az alapdíjat teljesen eltörölnék. Mit jelent Rogán Antal legújabb akciója a rezsiharcban?
Vágólapra másolva!

Nincs megtorpanás, ha rezsicsökkentésről van szó: Rogán Antal frakcióvezető hétfőn már a negyedik fordulót helyezte kilátásba, pedig még az ősztől életbe lépő harmadik akció konkrét részletei sincsenek kidolgozva. Az újabb elképzelés szerint a gáz, a villany és a távhő alapdíját nyirbálnák meg, vagy épp törölnék el, évi akár több tízezer forinttal csökkentve egy család rezsijét.

A rezsibizottságban is aktív szerepet vállaló politikus szerint az alapdíjak nem csekély kiadást jelentenek a családoknak. Hogy pontosan mennyit, az nagyban függ attól, hogy áramról, gázról vagy távhőről beszélünk, illetve attól is, hogy mekkora a háztartás fogyasztása. Rogán úgy számol, hogy az áramnál évente 2-3 ezer, a gáznál 10-15 ezer, a távhőnél pedig 57-84 ezer forintos tételről van szó. Az áramnál tehát minimális, a gáznál érezhető, a távhőnél óriási rezsicsökkentést jelentene, ha az alapdíjat teljesen eltörölnék. Ez azonban a legradikálisabb forgatókönyv. Rogán ugyanis "csökkentésről vagy teljes megszüntetésről" beszélt, és ma még nem tudni, hogy mire esik majd a választás.

Az alapdíjak hatósági árasak, ezért csökkentésük nem tűnik különösebben nehéznek, elvileg rendeletmódosítással megoldható. Ha mégis szükség volna törvényi változtatásra, akkor, mint Rogán előre közölte, a Fidesz képviselőcsoportja támogatni fogja azt, hogy összehívhassák a parlamentet.

A távhősöknek kedvezhetnek

Hogy ne csak a frakcióvezető számaira hagyatkozzunk, megnéztük a Főtáv honlapján található, átlagosként feltüntetett fogyasztó esetét. A példa egy 52 négyzetméteres, 2,6 méter belmagasságú, vagyis 135 légköbméteres lakás kiadásait mutatja be. A Főtáv számításai szerint egy itt élő család melegvíz-fogyasztással és fűtéssel 43,1 gigajoule-t fogyaszt egy évben, amiért 13 910 forintot fizet havi átlagban. A lakás alapdíja 5733 forint havonta, ami beleesik a Rogán által említett 57-84 ezres éves díj intervallumába. Ez azt jelenti, hogy ez az átlagosnak nevezhető háztartás a távhő több mint 40 százalékát fizeti ki alapdíjként a Főtávnak.

A gázfogyasztóknál az alapdíj aránya nagyban függ attól, hogy mennyi gázt égetnek el: csak azoknál tesz ki nagy súlyt, akik alig égetnek gázt. Ilyen lehet például, ha valakinek gáztűzhelye van, amelyet ritkán használ, a fűtés pedig villanyról megy. Az ő számlája nem lesz magas, például 2000 forint, de ebből csak az alapdíj több mint 1000 forintot tesz ki. A legtöbben viszont több gázt használnak, hiszen a fűtésük is lehet gázüzemű. Az E.On tájékoztatása szerint 1145 köbméter volt a lakossági átlagfogyasztás 2010-ben, ami mai árak mellett havi 11 079 forintos számlát jelent. Ebből az alapdíj 1041 forint, vagyis nagyjából a végösszeg tizede.

Az alapdíj az áram esetében a legkisebb tétel: az úgynevezett A1-A2 díjszabás, vagyis a „nappali-éjszakai” áram esetén havonta fix 162,56 forintot jelent. Egy átlagos, 7000-8000 ezer forintos számlán ez a tétel elenyésző – akár el is törölhetnék teljesen, alig fogjuk észrevenni.

Ismét átrajzolják a számlát

A havi alapdíjakat a szolgáltatók arra hivatkozva szedik, hogy azzal fedezzék a hálózatok fenntartásának költségeit.

Ezek olyan kiadások, amelyek akkor is felmerülnek, ha például egy lakásban átmenetileg semmilyen fogyasztást nem mérnek. Ebből – illetve a szolgáltatók szerint az egyéb bevételekből is – fedezik a szükséges karbantartásokat, és ha ez az elem kiesik, akkor a díjbevételből kellene előteremteni. A cégek szerint az alapdíj már most sem fedezi teljesen a hálózatfenntartási költségeket, díjemelésre viszont most értelemszerűen nincs mód. Sőt, az újabb rezsicsökkentéssel éppen kikényszerített csökkentés várható.

Főleg úgy, hogy Rogán Antal „3+1” javaslatról beszélt, amelynek része lenne az is, hogy „szinkronba hozzák” a mérőórák fogyasztását a számlázással. Jelenleg ugyanis egy gázóra azt méri, hogy mekkora térfogatú gázmennyiség haladt át rajta, és ezt írja ki köbméterben. A számlákon azonban az ügyfél hiába keresi, hogy a köbméterben leolvasott adata hány forintba kerül, mert a végösszeg az elfogyasztott energia fűtőértékéből adódik (vagyis, hogy köbméterenként mekkora hőmennyiség szabadul fel). A gázmennyiséget tehát beszorozzák a köbméterenkénti fűtőértékkel, és ennek forintárával. Erre jön rá az alapdíj, majd az áfa. Ez a számítási mód az emberek többségének egyáltalán nem követhető, a Fidesz ezért is mondja azt, hogy változtatni akar rajta.

A Rogán által javasolt csomag részeként megtiltanák azt is, hogy a szolgáltatók kifizettessék a fogyasztókkal a mérőórák cseréjének költségét. Ez Rogán szerint területenként eltérő kiadás, és akár 115 ezer forint is lehet, de például a 10 évente kötelező cserékért most sem kell fizetni (nyilván nem ezekre utalt a frakcióvezető). A bekötési, bekapcsolási díjakat és a fejlesztési hozzájárulásokat az építési vállalkozókkal való tárgyalás után módosítanák.