Van megoldás a korrupció ellen

Vágólapra másolva!
A rossz szabályok, a szabályok rossz alkalmazása és a hagyomány is szerepet játszik abban, hogy Európa több országában a korrupció a társadalmi és gazdasági működés szerves részévé vált – derült ki a Transparency International kétnapos nemzetközi konferenciáján, amelyen bemutatták a szervezet egyik megoldási javaslatát a közbeszerzési korrupció visszaszorítására.
Vágólapra másolva!

A Budapesten tartott konferencián nemcsak a korrupció kezelését, hanem az okokat is vizsgálták, és elsősorban a közbeszerzések tisztaságára fókuszáltak. A közbeszerzésekben az adófizetők pénzét vagy az Európai Unió forrásait költik el. Sok pénzről van szó: 2012-ben a közbeszerzések értéke 1300 milliárd forint, vagyis a magyarországi GDP 4,7 százalékát tette ki, ami az állami egészségügyre fordított összes kiadásnak felelt meg.

Nincs verseny, nincs szankció

A Transparency International (TI) szerint a szabályozás sokszor önmagában is teret enged a mutyizásnak. Bizonyos értékhatár alatt a közpénzzel gazdálkodó szervezet saját maga döntheti el, kiket hívjon fel ajánlattételre, és kiket nem. Így akár indulhatnak a rokonok is a közbeszerzésen, mert nem egyértelműek az összeférhetetlenségre vonatkozó szabályok sem. Emellett nincs szankciója annak, ha a közbeszerzési adatok nem publikusak, és sok a titkosított közbeszerzési eljárás is, ahol nem tudjuk, mi, miért és hogyan történik. „Nincs valódi verseny a közbeszerzések terén az EU számos tagállamában, Magyarországon például a közbeszerzések felében csak egy ajánlattevő vesz részt” – hangsúlyozta Martin József Péter, a TI Magyarország ügyvezetője.

A nagyobb értékű közbeszerzéseknél is sok probléma van. Az Európai Unió nemrégiben közzétett első antikorrupciós jelentése kimondja, hogy Magyarországon egy-egy cég kirívóan sok közbeszerzést nyer az uniós társfinanszírozású pályázatokon, és nem megfelelő kiválasztási és értékelési szempontokat alkalmaznak bizonyos ajánlattevők előnyben részesítése érdekében. A jelentés szerint ezek a problémák elsősorban a nagyobb infrastrukturális beruházások esetében jelentősek.

A civil kontroll szerepe

A TI nemrégiben kifejlesztett egyik antikorrupciós eszköze az úgynevezett integritási megállapodás, amelyet kifejezetten a közbeszerzések átláthatóságának javítására javasol a szervezet. Ez a megállapodás egy olyan szerződés, amelyet az ajánlatkérő intézmény, az ajánlattevő vállalatok és egy – ellenőrzést végző – független monitor szervezet kötnek egymással. A monitor a közbeszerzés összes adatait, dokumentumait és iratait, továbbá a beszerzés teljesítését vizsgálja. A monitor a garancia arra, hogy az ajánlatkérők és az ajánlattevők is komolyan veszik, hogy a közbeszerzés alatt nem mutyiznak.

Az integritási megállapodást a TI azért tartja hasznos eszköznek, mert ezáltal biztos, hogy igazi verseny lesz azokban a közbeszerzésekben, ahol alkalmazzák, biztos, hogy az eljárásban a legjobb ajánlatot adó pályázó nyer, és biztos, hogy a korrupció nem veri fel az árat. A konferencia egyik résztvevője a cascóhoz hasonlította az integritási megállapodást, mondván, ennek is lehet plusz költsége, de még mindig kisebb, mint amennyivel a beszerzés árát a korrupció megemeli.

Ezt az eszközt egyébként már 15 országban használják, Magyarországon Ózd ivóvízellátásának fejlesztése (közel másfél milliárd forint) és a budapesti 13. kerületi önkormányzat bölcsődéjének újjáépítése (legfeljebb 500 millió forint) indult el külső, civil felügyelet mellett. Szloboda Alíz, a TI Magyarország közszektor programok vezetője szerint az integritási megállapodással mindenki jól jár, a bölcsőde például magas színvonalon és kifejezetten jó áron készül majd.