Mit nekünk a gyenge forint

Matolcsy György gyenge forint jegybank
Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter érkezik a pénzügyi tranzakciós illeték bevezetéséről szóló törvényjavaslat végszavazása előtt az Országgyűlés plenáris ülésére 2012. július 9-én
Vágólapra másolva!
Az elmúlt hetekben 314 forint fölé szökő euró és a kormány aggodalmai ellenére tovább csökkentette az alapkamatot a jegybank. Sőt, még csak nem is lassítottak a legutóbbi vágáshoz képest, ahogy egyébként a piacon arra számítottak. A jegybank korábbi érvelése szerint az inflációt követik csak, az pedig a rezsicsökkentés miatt 0 százalékra esett.
Vágólapra másolva!

0,15 százalékponttal, 2,7 százalékra csökkentette a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa az alapkamatot. A piacon ennél kisebb, 0,1 százalékpontos vágást vártak, ami azt jelzi, a jegybankot nem rettentette el a forint elmúlt havi gyengélkedése és a kormány aggódása. A kamatvágás ugyanis azt jelenti, hogy a forint alatti támaszt tovább vékonyította a jegybank.

Az eurót a kamatdöntés előtti percekben 308 forint körül adták, a döntés utáni percekben viszont hirtelen 310 fölé ugrott.

A jegybank három órakor kiadott közleményében még rá is erősített arra, hogy elszánt a további kamatcsökkentésre. A közleményben arról írtak, hogy az alacsony infláció tartósan mérsékelt maradhat, amely a monetáris lazítás, vagyis a kamatcsökkentés irányába mutat. Mérlegelték a pénzügyi környezet változékonyságát, de "a monetáris tanács megítélése szerint a megnövekedett pénzpiaci bizonytalanság mellett is maradt mozgástér a kamatcsökkentésre". Hozzátétték ugyanakkor, hogy márciusban az akkori forgatókönyvek ismeretében fognak dönteni - vagyis a további kamatcsökkentés nem biztos, csak igen valószínű.

Varga figyelmeztetett

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter az elmúlt időszakban többször elmondta, hogy a túl gyenge forint keresztezi a kormány érdekeit. A kormány nem utasíthatja a jegybanki döntéshozókat, ezért a nyilvánosság előtt mást nem tehetett Varga sem, mint hogy egyértelmű szavakkal kifejezte az aggodalmait.

A megszólalások közül a kedden, a TV2 Mokka című műsorában elmondott szavak voltak a legegyértelműbbek. Néhány órával a jegybanki kamatdöntő ülés előtt Varga kijelentette, hogy nem örül a forintgyengülésnek, és bízik az erősödésben. A miniszter azt remélte, hogy a tanács felelősen fogja értékelni, hogy milyen árfolyam elviselhető a 296,9 forintos euróval tervezett költségvetésnek, az exportnak, a devizahiteleseknek és a külföldieknek kötvényeket eladó államnak.

Volt-nincs infláció

Matolcsy György jegybankelnök január végén az Amerikai Kereskedelmi Kamara fórumán arról beszélt, hogy mivel az infláció tartósan a 3 százalékos cél alatt van, ezért definíciószerűen van némi tere a további kamatcsökkentésnek.

A januári infláció a KSH múlt pénteken nyilvánosságra hozott adatai szerint olyannyira lecsökkent, hogy átmenetileg meg is szűnt. A 2013 eleji és novemberi két rezsicsökkentési kör, kiegészülve a jó termés miatt visszafogott élelmiszerár-emelkedéssel és a viszonylag olcsó benzinnel, 0 százalékra szorította le az áremelkedés ütemét 2014 januárjára.

Hiába átmeneti az infláció mélypontra esése, és hiába van 3 százalék fölött a szabályozott árakat nem számító maginfláció (vagyis a gazdaság mélyén még egyáltalán nem csökkent a szükséges szint alá az áremelkedés), a jegybank az inflációs főmutatóra figyel, annak csökkenése pedig alapot szolgáltatott az újabb kamatcsökkentésre.

Így dolgozik a kamat

Az alapkamat a jegybanki kéthetes betétre fizetett évesített kamat. Minél magasabb, annál inkább megéri a bankoknak ott parkoltatni a pénzüket – minél kisebb a kamat, annál kevésbé. A kamatvágás előnye, hogy ezáltal arra sarkallja a bankokat, hogy másfelé találjanak befektetési lehetőséget, ezért nagyobb forrásokat fognak juttatni a hitelezésre. Ez nem csak elmélet, a csökkenő alapkamat lejjebb vitte a forinthiteleket, így olcsóbban jut forráshoz az állam, a vállalkozói szféra és a lakosság. A forinthitelesek is örülhetnek, mert az ő kamatuk is csökkent – már ha nem fix kamatú konstrukciót választottak.

Forrás: MNB, Origo

A parkoltatott pénz felszabadítása növeli a gazdaságban forgó pénz mennyiségét, ami az inflációt is emelheti – ezért kell a jegybanknak figyelnie az árakra. A lecsökkentett kamat azonban azzal is jár, hogy a magyarországi pénzügyi befektetések kevésbé lesznek vonzóak a külföldieknek. Ha idehozza a pénzét egy külföldi befektető, akkor a pénze egy részét forintra válthatja, amivel erősíti a forintot. Ha az alacsony kamatokat megunva elviszi a pénzét, és eladja a forintot, akkor gyengíti.

"Bármilyen lépés most hiba lenne"

Az euró a tavaly év végi 300 forint alatti szintről 314 forint fölé került az előző hetekben, részben amiatt, hogy a forint osztozott a feltörekvő országok, így például Törökország pénzügyi problémájában. A monetáris tanács a gyengülés ellenére sem állt meg, holott az ilyen pénzügyi megingások elleni egyik védekezési mód a relatíve magas kamat.

Matolcsy György az amerikai kamara fórumán nem kommentálta a forint esését, de megtette ezt helyette a monetáris tanács másik tagja. Gerhardt Ferenc, az MNB alelnöke szerint "bármilyen lépés a központi bank részéről most hiba lenne a feltörekvő piacokon tapasztalt árfolyam-ingadozások miatt".

A jegybanknak valóban nem törvényi feladata az árfolyamokra ügyelni, vagyis nem köteles beavatkozni, ha túl alacsony szintre zuhanna a forint. Ugyanakkor az árfolyamnak áttételesen van kihatása az inflációt meghatározó folyamatokra, ezért a jegybank fél szemmel azért figyeli a forint árfolyamát. Ha rövid idő alatt túlságosan erősödne vagy gyengülne a forint, akkor a jegybank a kamat változtatásával, esetleg a piacon vásárlóként vagy eladóként megjelenve befolyásolhatná az árfolyamokat.

340-350 forintos euró?

Hogy mi az a szint, ahol már az MNB is lépne, nem lehet előre megmondani, mert a monetáris tanácsban ülő döntéshozók feladata mérlegelni a mindenkori helyzetet. Peter Attard Montalto, a Nomura Bank londoni elemzője azonban február elején Budapesten járt, hogy személyesen tájékozódjon a magyar döntéshozóknál, így a jegybankosokkal is beszélt. Tapasztalatairól készített egy elemzést, amelyben azt írta, az MNB tűréshatára 340-350 forintos eurónál lehet.

A jegybankot már csak azért is kevésbé érdekli a forint árfolyama, mert a devizahitelesek közül sokakat már kimentett a végtörlesztés vagy az árfolyamgát, ez utóbbi pedig nyitva van azoknak a devizás lakáshiteleseknek is, akik eddig nem léptek be. A tartósan gyengülő forint azonban többeket hátrányosan érinthetne, például az autós devizahiteleseket, akiket az árfolyamgát nem ment meg, vagy épp az államot, amely az adóssága 41 százalékát devizában tartja. A nem is olyan rövid listát itt olvashatja.

A nyitva hagyott ajtó átka

Az elemzők 0,1 százalékpontos vágásra számítottak az Equilor gyorselemzése szerint, és ez egybevágott a Wall Street Journal blogjában leírt várakozással – a jegybank tehát nemhogy nem állt le a vágással, de még nagyobbat is lépett a vártnál. Volt piaci szakértő, aki 0,05-ot várt, de voltak, aki a 0,15 százalékpontos csökkentést tartottak valószínűnek. A Reutersnak még januárban nyilatkozó elemzők összességében azzal számoltak, hogy a jegybank 2,7 százalékos alapkamatnál fogja lezárni a 2012 augusztusa óta tartó kamatcsökkentést. Mivel a kamat a mai vágással elérte ezt a szintet, jelentősen nőtt a valószínűsége, hogy a jegybank ezzel le is zárta a kamatvágási ciklust.

Az Equilor szakértői sem tudják megmondani, hogy meddig folytatja a kamatvágást a jegybank, de szerintük a politika végét jelzik egyes piaci mutatók, például a kockázati felár emelkedése. Azt is hozzátették, hogy az év második felében már kamatemelésre szánhatja el magát a jegybank.

Van azonban, aki ennél merészebb forgatókönyvet is elképzelhetőnek tart. Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő portfóliómenedzsere szerint a mostani döntéssel a jegybank nagy kockázatot vállalt fel, ugyanis az alapkamat csökkentés növekedési kilátásainkat már nem befolyásolja érdemben, viszont a januári forintgyengülés megmutatta, hogy stresszes nemzetközi környezetben az alacsony magyar kamat milyen sérülékennyé teszi a forintot.

Horváth István, a K&H Alapkezelő befektetési igazgatója szerint a korábbi jegybanki nyilatkozatok arra engednek következtetni, hogy "ha óvatos léptékben is, de akár a 2,5 százalékos szintig tovább csökkenthetik az alapkamatot". Szerinte az is fontos, hogy mit fognak mondani ezek után a jegybankban. "Ha nyitva hagyják az ajtót az újabb csökkentéseknek, úgy a forint az elmúlt hetekben látott 314 forintos euróárfolyamot is átlépheti" – mondta. Márpedig a jegybank a közleményével nyitva hagyta az ajtót.