Az uniós joggal ellentétes volt a kiskereskedelmi különadó

Vágólapra másolva!
Az Európai Unió Bírósága egy folyó perben hozott előzetes döntésében elmeszelte a 2010-es magyar különadótörvény kiskereskedelemre vonatkozó egyik passzusát. E szerint a Hervis sportáruháznak csak azért kellett jóval nagyobb adót fizetnie a versenytársainál, mert leányvállalatként és nem franchise rendszerben működik.
Vágólapra másolva!

Az állásfoglalás lényege, hogy a magyar különadó hátrányos helyzetbe hozta a Hervis sportszeráruház láncot a fő versenytársaival szemben, csupán azért, mert az osztrák Spar AG leányvállalataként működik. A szabályok szerint ugyanis a Hervisnek úgy kellett kiszámolnia az adóját, hogy az osztrák Spar csoport teljes bevételének rá eső arányos részét kellett adóalapul vennie.

2010-ben a legnagyobb kiskereskedelmi befizető a Tesco volt, amely 12,14 milliárd forinttal járult hozzá a költségvetéshez, őket rögtön a Hervist is magába foglaló Spar követte 6,82 milliárddal, míg az Auchan 3,48 milliárdot fizetett.

Mivel az adó mértéke a bevételek növekedésével sávosan, és erősen progresszíven változott, a Hervisre több adót vetettek ki, mintha csak a magyar üzletek által elért bevételeket vették volna figyelembe. Azon sportszeráruház láncoknál viszont, amelyek franchise rendszerben működnek, csak az itteni bevételük volt mérvadó, vagyis alacsonyabb adósávba estek.

Az adóalap 500 millió forintot meg nem haladó bevétel után 0, 500 millió és 30 milliárd forint között 0,1, 30-100 milliárd forint között 0,4, 100 milliárd forintot felett pedig 2,5 százalék volt.

A Hervis azért indított pert, mert a magyar adóhatóság elutasította azt a kérelmét, hogy mentesítse a különadó alól. Az Európai Bíróságot az illetékes magyar bíróság kérdezte arról, hogy a különadóra vonatkozó magyar szabályozás összeegyeztethető-e a letelepedés szabadságával és az egyenlő bánásmód elvével.

Ítéletében az Európai Bíróság kimondja, hogy a különadóra vonatkozó magyar jogszabály elhatárolja egymástól az adóalanyokat attól függően, hogy valamely vállalatcsoportba tartoznak-e vagy sem. Ezzel nem közvetlenül, de mégis hátrányos helyzetbe hozza a Hervishez hasonlóan működő vállalkozásokat.

Ezek után, ha a magyar bíróság egyetért az ítélettel, ki kell mondania, hogy a törvény hátrányos megkülönböztetést vezet be, amelyet nem igazolnak közérdeken alapuló kényszerítő indokok.

A szabályok 2010-ben kisebb adóbefizetésre kötelezték a CBA franchise rendszert a versenytársainál, de egy lapunknak nyilatkozó szakértő szerint "valószínűleg túlzás lenne úgy interpretálni a mostani ítéletet, hogy azért sérti a különadótörvény az uniós jogot, mert a franchise rendszerben működő szereplőknek kedvezett". Szerinte most külön vizsgálatnak kell majd kiderítenie, hogy a Hervis hogyan kaphatja vissza a befizetett adót.