Már minden menő, ami startup?

2014.02.01. 14:07

Szorgosan fújják a tőzsdén a következő tech-szektor lufit, sokan viszont talán nem is tudják, óriási hozamokat érhetnek el most azok a befektetők, akik időben szállnak be ezekbe a cégekbe, feltéve, hogy jókor ugranak ki az egyre emelkedő hőlégballonból.

Startup, Dropbox

Startup. Nem hinném, hogy sokak számára ismeretlen lenne ez a szó, ezért nem is mennék bele a részletezésébe. Legyen szó akár a felhasználókat összekötő valamilyen közösségi média alkalmazásról, hőmérséklet-szabályozó csodakütyüről, vagy éppen online fájlmegosztó alkalmazásról, ezek a vállalatok bizony sok szempontból igen hasonlóak.

Attól függetlenül ugyanis, hogy milyen "termékkel" is rukkolnak elő, a startup szó hallatán a legtöbb befektető máris a következő Facebookot, Google-t vizionálja, és nyereség, sokszor pedig bevétel nélkül hajlandóak egyre nagyobb összegeket fizetni egy parányi részesedésért a sztoriból.

Egyre izgalmasabb sztori: Dropbox. Online fájlmegosztó/tároló, kétségkívül hasznos alkalmazás, bizonyítja ezt az is, hogy közel 200 ezer vállalat használja már az oldalt. Nem meglepő, hogy újabb óriás szállt be a cég finanszírozásába, a BlackRock ugyanis 250 millió dollérért vásárolt részesedést. Ez viszont a történetnek csak az egyik lába, az részesedés mértéke alapján ugyanis a Dropbox így már 10 milliárd dollárt érhet.

A kérdés pedig befektetői szemmel az, hogy valóban ér-e 10 milliárd dollárt ezt a társaság? Segítek: 2012-ben 116 millió dolláros árbevételt ért el a 2011-es 46 millió után, 2013-ra pedig akár 200 millió dolláros árbevételt is kimutathat. Röpke 50 év árbevételével tehát már meg is lenne ez a 10 milliárd dollár. Csak addig megöregszünk..

Ráadásul a bevétel nem egyenlő a nyereséggel, egy befektetőnek viszont utóbbival kell számolnia. Erről pedig nincs hivatalos információ, a Dropbox így vélheően nem is nyereséges, joggal merülhet tehát fel a kérdés, akkor miért fizetne bárki is 10 milliárd dollárt ezért a cégért?

Tény, hogy a befektetők mindig a nagy növekedéssel kecsegtető sztorikat keresik, és ahogyan vélhetően a Twitter, úgy majd a Dropbox is nyereséges lehet a jövőben.Amikor pedig részvényt veszünk ugye, akkor a vállalat jövőjéért fizetünk.

Azonban legyen szó a technológiai újítások kapcsán felemelkedő bármilyen startupról, a piacon idővel egyre kevesebb szereplő marad majd, a most felfújt lufik közül pedig sokan kidurrannak. Közel sem biztos, hogy a ma hatalmas növekedéssel kecsegtető cégeké lesz végül a legnagyobb profit. Ráadásul ha minden vállalat ennyivel tudná növelni bevételeit, mint ahogyan az ma a legfelkapottabb szektorok üdvöskéinek becsléseiben szerepel, akkor a piac egésze teljesen nyilvánvalóan irreális mértékben növekedne.

Tőzsde, mánia

Alapvetően viszont bármennyire is furcsán hangzik, de a Dropbox jelenleg tényleg ennyit ér, hiszen ha tegyül fel most vezetnék be a tőzsdére és lenne 10 milliárd Dropbox részvény, akkor 1 dollárért vehetnénk egyet. Hiába lenne a cég jövedelemtermelő képessége jelenleg értékelhetetlen, ha 10 százalékot emelkedne az árfolyam másnap a nagy optimizmus közepette, mi pedig egyből eladnánk, akkor 10 százalékos profitunk van. És kész!

Ebben az esetben is remek befektetők vagyunk? Semmiképpen nem állítom az ellenkezőjét, hiszen zsebünkben a profit. Azt viszont nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a legnagyobb befektetési guruk sokszor még indulásuk idején vásárolják be magukat a cégbe, amikor pedig rengeteg részvényt adnak el a tőzsdei bevezetés során, akkor sokszor learatják a babérokat, és megszabadulnak az egyre nagyobbá fújódó vállalatoktól.

A Facebook tőzsdei bevezetése után hónapok alatt 60 százalékkal zuhant az árfolyam..Forrás: Bloomberg, Investor.hu

A legtöbben viszont csak itt tudnak beszállni, és lássuk be, ők elsősorban már nem az ún. "smart money". Hát még ha olyan cégről van szó, ami felkapott szektorban, például a technólógiai szektorban található.

Amikor viszont felkapottá válik egy szektor, elindul egy mánia, akkor egyre kevesebb embert érdekel, mit is vesz vajójában, amikor tulajdonossá válik mondjuk egy Twitterben, vagy esetleg majd egy Dropboxban. Az árfolyamok meredeken elválnak a vállalatok teljesítményétől, és kizárólag a hurráoptimizmus, és a jövőbe vetett mohó hit hajtja már azokat. Ráadásul ha jobban belegondolunk, a folyamat eléggé önbeteljesítő.

Olyannyira,  hogy akár egy hónap alatt 100 százalékos emelkedést lehet látni például 1999 decemberében, Yahoo árfolyamában. A mániák utolsó 48 órájábaban pedig még több pénzt lehet majd keresni, nem is csoda, hogy sokan egyáltalán nem akarnak kiszállni ebből az őrült vonatból.

Ráadásul egyszer az őrületnek is vége lesz, és ezt mindenki tudja. A fák nem nőnek az égig, a startupok/közösségi médiacégek felkapottsága pedig csúnyán megkopik. Hogy ez mikor következik be, azt szinte lehetetlen megjósolni. Bekövetkezhet ez holnap is, vagy mondjuk pénteken, tényleg nem lehet előre megmondani. Sokan, sok pénzt fognak addig keresni, ám az összeomláskor nagyon sokan fognak még ennél is nagyobbat bukni. Ennek időpontja tehát nem a millió dolláros kérdés. Ez már jóideje a milliárd dolláros kérdés..

1999-2000-ben hatalmas lufit fújtak az internetes cégeknél. Lehet hogy itt a következő?Forrás: Bloomberg, Investor.hu

Végezetül pedig be kell vallani, ekkora emelkedést látva jogosan érzi úgy az ember, hogy itt bizony valami tuti-bizniszből marad ki (éppen ettől mánia a mánia). Ha viszont van kockázatkezelési politikánk, és racionálisan végiggondolva tudjuk, mikor kell távolmaradni egy részvénytől, akkor jelentősen csökkentettük annak az esélyét, hogy hasonló hibába essünk.