Az elmúlt három évben az egyre nagyobb mértékű amerikai palaolaj kitermelés, a fejlett országok döcögő gazdasági növekedése, és az energiahordozók hatékonyabb felhasználása ellenére is 100-110 dollár környékén mozgott a Brent olaj átlagára, a nagy kitermelő régiókat érintő geopolitikai feszültségek hatására. A második félévben azonban megtört a jég, és a tartósan elhúzódó geopolitika kockázatokhoz hozzászoktak a piacok, és a dollár erősödése erőteljesen lenyomta az olajárakat. Minderre a Kőolaj-exportáló Országok Szervezete (OPEC) látványosan nem reagált, sőt, legutóbbi nyilatkozataival szinte kiprovokálta az újabb nagy esést. Így a jelenlegi álláspont szerint a közel-keleti országok és a világ többi része között is tovább zajlik a kitermelési verseny.
Hol stabilizálódhat az olaj ára?
„Jelenleg az a legizgalmasabb kérdés, hogy mikor és mi állíthatja meg az olajár esését. Az OPEC e heti bejelentése alapján egyelőre nincs tervben egy rendkívüli közgyűlés összehívása, a soron következő tervezett találkozó jövő júniusi időpontja azonban még jó messze van. Egyelőre tehát belátható időn belül nem látni az árcsökkenés végét. A tartósan alacsony olajárnál azonban egyre kevésbé éri meg beruházni, sőt, a legdrágább technológiát használó mezők, illetve a kanadai olajhomok esetében már a kitermelés költsége sem feltétlenül térül meg. Ezek a projektek már nem jutnak friss finanszírozáshoz, így középtávon a kínálati oldal alkalmazkodása az OPEC kitermelési kvóta vágása nélkül is megteremtheti az egyensúlyt.
A következő negyedévben akár még a jelenlegi 60 dollár alatti árszintnél is lejjebb mehetünk, de hosszabb távon a jelenleginél magasabb szinten alakulhat ki egy új egyensúlyi kőolajár. A határidős jegyzések alapján 2015 végére az olajár a 70 dollár körüli szintre erősödhet vissza” – mondta el Horváth István.
Gazdasági következmények
Mivel szinte minden egyes országban komoly súlyt képviselnek az energiakapcsolt termékek, amelyek árát az energiahordózók árának változása - akár a közlekedési, szállítási költségeken keresztül - befolyásolja, ezért a következő negyedévben további látványos fogyasztói árcsökkenésre lehet számítani. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy a már eddig is alacsony infláció újabb csökkenése reagálásra ösztönzi a jegybankokat. Az Európai Központi Bank esetében ez a szóban forgó mennyiségi lazítási program első negyedéves megvalósulását jelentheti, míg hazai szinten tovább erősíti az MNB újabb kamatcsökkentésére vonatkozó várakozásokat.
„Fontos következménye lehet a tartósan alacsony olajárnak az is, hogy az energiaimportőr országok - tehát gyakorlatilag a teljes Európai Unió - gazdasági kilátásai javulni tudnak. Világszinten pedig akár 0,5 százalékponttal is javulhat 2015-ben a gazdasági növekedés a jelenlegi számítások szerint. A várható vállalati profitnövekedés miatt tehát rövidebb távon gondolkodva mindenképpen érdemes részvényeket, ezen belül is főként európai papírokat venni, mivel az olajár csökkenés egy újabb hajtóerő lehet a tőzsdék számára” – tanácsolja Horváth István. „Befektetési szempontból a nyersanyagok 2014-ben ugyan nem teljesítettek jól, és még további áresés is elképzelhető, de bátor befektetőknek több éves időtávban gondolkodva már érdemes lehet beszállni a nyersanyagokba” – tette hozzá a szakember.
Iratkozzon fel hírlevelünkre 
