Az uniós átlag jelenleg csak álom

Shopping Cart between two goods shelves in the supermarket.

A magyar vásárlóerő belátható időn belül nem éri utol még az európai átlagot sem. Tizenöt éve a kutatók sokkal gyorsabb felzárkózásra számítottak.

Magyarország EU-csatlakozása előtt, 2002-2003 körül nemzetközi szakértők a GfK-nál azt várták, hogy 2015 környékére az egy főre jutó vásárlóerő tekintetében el tudjuk érni az európai átlag 60-70 százalékát.

A jóslat akkoriban egyáltalán nem volt egy elrugaszkodott gondolat, mondta Kozák Ákos. A GfK Hungária Piackutató Intézet igazgatója szerint sok ambíció, remény volt a magyar gazdaság fejlődését illetően.

Forrás: MTI/Oláh Tibor

Nem ezt várták

Elsősorban nemzetközi trendekből, példákból és makrogazdasági adatokból indultak ki. Ilyen minta volt Írország is, amely 1973-ban csatlakozott az Európai Gazdasági Közösséghez, és akkoriban egy átlagos ír polgár vásárlóereje nem érte el a közösség 60 százalékát – ez ma már bőven az uniós átlag felett, 127,9 százalékon van.

Régi hipotézis

Több mint tíz éve felállított hipotézisük szerint Magyarországnak 2020 végére kellene elérnie az európai átlagot – ez valószínűleg már nem fog bekövetkezni ilyen rövid időn belül. Az EU-csatlakozás előtt még úgy gondolták, hogy Lengyelország utánunk tíz évvel, míg Románia húsz évvel fog felzárkózni.

A kiskereskedelmi forgalom alakulása Magyarországon (2002-2013) |Create infographics

Már 2007-ben leállt

A csatlakozás utáni néhány évben a belső fogyasztás jól alakult, azonban 2007-re – tehát még a válság előtt – leállt a kiskereskedelem bővülése, majd csökkenésnek indult. Pedig a 2000-es évek elején még rendre 8-10 százalékos volt a növekedés. A következő években erre tett rá egy lapáttal a belpolitikai válság, majd a begyűrűző gazdasági világválság is. „Egyszerűen rakéta gyorsasággal mentek el országok mellettünk” – mondta Kozák Ákos.

Elhúzott a régió

Ilyen volt például Horvátország: déli szomszédunknál fundamentális okai nem is voltak annak, hogy lehagyjanak bennünket, de főleg hitelekből, valamint a rendkívül erős turizmusuknak köszönhetően elhúztak mellettünk.

Az európai országok rangsora az egy főre jutó vásárlóerő alapján (százalék) |Create infographics

Évi másfél millió

A GfK vonatkozó listáján Magyarország a 31. helyen áll: az egy főre jutó vásárlóerő 4 949 euró, ami azt jelenti, hogy az európai átlag 37,7 százalékából gazdálkodhatnak a magyarok. Azaz egy átlagos magyar lakos egy évben – 307 forintos euróárfolyam mellett – 1 millió 520 ezer forint elméletileg elkölthető jövedelemből él. A teljes rangsort itt találja.

Mások is előztek

Szintén megelőzte hazánkat Törökország (amely régiójának egyik leggyorsabban fejlődő gazdasága lett), Csehország és Szlovákia - ők közel 20 százalékkal vannak előttünk az egy főre jutó vásárlóerőt nézve -, valamint a balti államok is. „Pedig a ’90-es években még a régió vezetői voltunk” – mondta az igazgató.

Egy vásárló átveszi új telefonját a budapesti Árkád Bevásárlóközpontban Forrás: MTI/Kallos Bea

Alacsony bérekkel nem megy

„A magyar gazdaság rákfenéje, hogy rendkívül alacsonyak a munkabérek” – emelte ki Kozák Ákos. Összehasonlításképpen a bérek Csehországban és Szlovákiában 20-30 százalékkal magasabbak.

Az elmúlt éveket vizsgálva 2013-ig évről évre folyamatosan esett a belső fogyasztás Magyarországon – ez az EU-ban is kivételesnek számít. Azonban úgy fest, hogy az elmúlt hónapokban megfordulni látszik a trend: a Nemzetgazdasági Minisztérium szerdán azt közölte, hogy sorozatban tizenötödik hónapja bővül a hazai kiskereskedelmi forgalom. Ugyanakkor ez még így is nagyon kevés ahhoz, hogy vásárlóerőben belátható időn belül elérjük az uniós átlagot.