Kincsesbányánk, a hulladék

Papírvékonnyá válnak az automatában

A nyersanyagfüggő Európa alumínium-felhasználása évi 13 millió tonna, ennek 60 százalékát minden ország importból oldja meg. Magas labda ugyanakkor, hogy az újrahasznosítás ezt a mennyiséget csaknem teljes egészében képes kiváltani. Ezért is jól döntött a Sörszövetség, amikor az első benyomás kudarca és háromévnyi projekthibernáció után úgy döntött, ad még egy esélyt a Returpack Kft.-nek – meg az egész kontinensen raritásnak számító, szabadalmaztatott visszagyűjtő-eljárásnak.

Az alumínium italosdobozok visszagyűjtéséről szóló cikk első részét itt olvashatja.

Kivárni luxus

2010 óta teljes bedobással működik a modell. Duma László elmondása szerint az első év veszteséges volt, 2011-ben stagnált az üzleti működés, 2012 óta stabil és rentábilis a 180 automata országszerte. „A kkv-szektor középtávon képtelen veszteséget finanszírozni” – így az ügyvezető. – „Ha az újabb nekirugaszkodás nem hozott volna eredményt, akkor elengedjük a projektet, a stratégiai kivárás luxusát egy kisvállalat nem engedheti meg magának. Amikor megkaptuk a második esélyt, egy év lauf után nyereségesnek kellett lennünk. Azok voltunk. Attól kezdve megbízhattunk a technológiában, működött a rendszer, úgy éreztük, mi kormányozzuk a hajót. Jó érzés.”

Papírvékonnyá válnak az automatában Fotó: Bielik István - Origo

Légy a levesben

Nem könnyíti meg a feladatot azonban a szabályozási környezet: évről évre változik, és nem mindig tervezhető módon „Ha bevezetnék a betétdíjat – ami például Németországban 15 eurócent –, az a feje tetejére állítaná a cégünket. Ez utóbbival a műszaki rendszerünket át kellene átalakítani. Mivel azonban ennek óriási a beruházásigénye – minden ásványvíz-palackozót, energiaital- és sörgyárat, minden borászatot érintene –, nem biztos, hogy a közeljövőben elmozdul ebbe az irányba az iparág. Fejlesztőként és vállalkozóként pedig tapasztalatom és meggyőződésem, hogy a betétdíj jó pár év múlva már meghaladott is lehet. Nagyon is reális forgatókönyv, hogy a közeli jövő szuperszofisztikált válogatósoraival sem ösztönzésre, sem a mi ösztönzőnkre nem lesz szükség. Úgy különböztetik majd meg a zsebkendőt és a fogkrémes tubust, ahogy arra pillanatnyilag csak ember képes. Markánsan hiszem, hogy 10-15 év múlva ebben élünk majd. Olyannyira, hogy magunkról is azt gondolom, öt év múlva egészen mással fogunk foglalkozni. Azzal a szelektív hulladékgyűjtés értelmét veszti.”

A hulladék lett az érték

Egyelőre azonban van piaca az iparágnak, és erősen szükségünk is van az újrahasznosításra.

A hulladék eddig két utat járt be: vagy lerakókba került – nem ritkán nyomorgó, távoli országok szeméttelepeire, illetve a tengerbe borítva –, vagy recikláltunk. Duma László elmeséli, hogy öt évvel ezelőtt 100 kg háztartási szemétből 90 a lerakókban landolt. 2020-ra viszont éppen ezektől a helyektől kell majd minden hulladék 65 százalékát eltéríteni. Kettős megoldás gazdaságilag büntetni a rosszat, díjazni a jót. „Ebben Európa élen jár, az Egyesült Államok pedig le van maradva. Ugyanakkor világtendencia, hogy a hulladék egyre inkább nyersanyagot vált ki” – véli a Returpack Kft. ügyvezetője, – „nem túlzás azt mondani, a hulladék egyenlő lett az értékkel.”

Az automata felügyelőrendszere saját fejlesztés, a központból tartják karban Fotó: Bielik István - Origo

Elemeiben is érdekes a rendszer

Az ügyvezetők intenzíven gondolkoznak exportban, de korántsem biztos, hogy a teljes rendszerre van kereslet. Itthon a begyűjtés forradalmasítása volt a nagy ötlet – „…járműveink futását minimálisra redukáltuk…” –, de ahol ez a szakasz hatékonyan megoldott, oda talán csak az összenyomott dobozokat is elfogadó automatákat, esetleg a szoftvert viszik. „Erősen törekszünk az Államokba, de az egy az egyben üzemeltetéshez nagyon kicsik vagyunk. Olyan cégeket keresünk, amelyek benne vannak a vészmenedzsment-recycling bizniszben, vagy éppen az alumíniumiparban annyira, hogy stratégiai partnernek elfogadják a Returpackot. Mi nem vagyunk startup. Az üzleti és együttműködési modelleket a helyi sajátosságokra akarjuk szabni. A sikerhez tehetség kell, meg a Gondviselés. Többet utazom szakmai rendezvényre egy év alatt, mint ahányszor az elmúlt húsz évben összesen kitettem a lábam az országból. A konferenciákon, kiállításokon pedig erősen networkingelünk. Mindenesetre az Egyesült Államokban ugyanúgy nem hiszik el, hogy 2 forintért bárki visszahoz bármit, mint Törökországban. Pillanatnyilag kicsit jobb szelekre várunk a nyersanyagvilágban, mert tavaly, amikor szerettünk volna piacra lépni Amerikában, beszakadt az alumínium ára. Ez is tanulási folyamat.”

Nemcsak a fejlesztés, az üzleti modell is innovatív Fotó: Bielik István - Origo

Jövedelmező az innováció

Duma László mindent egybevetve elégedett az elmúlt tíz évvel, elsüllyedt költség ide, korántsem méretgazdaságosan előállított automaták oda. Állítja, csak a hazai piac 500 gépet is elbírna, még mindig rengeteg a be nem szállított doboz itthon is, hát még szerte a világon. Magyarországon ma 50 darab automatát gyártani 2 hónapba telik, sorozatban azonban ez is felgyorsulna.

„Megtérültek a befektetéseink” – így az ügyvezető, – „nagyon elégedett vagyok az üzemi eredményeinkkel, ha tudnám, hogy amit kitaláltunk, 15 évig működik, csak ambícióból keresnék külpiacot, mert az nagyon erős motiváció, hogy egy magyar ötlet és annak kivitelezése mutatja az utat. Nincs rá okom, hogy eltitkoljam, a hulladékbinzniszben nagyon jövedelmező az innováció. Büszkék vagyunk arra, hogy sok családnak adunk jó munkát, és teljesen új, amit csinálunk. A kék óceán stratégia mellett is kicsinek éreztük a piacot. Négy évvel ezelőtt annak drukkoltunk, hogy teljesítsen az a 24 automata, most meg ott tartunk, hogy keveselljük a 180 darabot. Ha a termékdíj-visszaigénylési rendszert módosítják, és összeomlik a jelenlegi modellünk, kicsit másfajta gépből – már kikutattuk – több ezerre volna kereslet. Akkor egy másik kikötőhöz húznánk fel a vitorlát.”

Forrás: Origo

Versenytársak – kivéve a hulladékgyűjtésben

A Returpack Kft. a NAV egyik kedvenc cége, mert az elszámolóház-rendszerrel minden szereplőnek – így az adóhivatalnak, a sörgyáraknak és a kereskedőknek – valós időben, dobozdarabszámra lebontva szolgáltatnak információt. „Minden tevékenységünk transzparens” – tájékoztat Duma László. – „Az informatikai kooperáció bizalmi kooperációhoz vezet, pedig a Sörszövetségben három versenytárs ül, még a felhasznált csomagolóanyagról sem egyeztethetnek. Mi vagyunk az egyetlen terület, ahol üzletileg együttműködnek. Én ezt is az innováció részének tekintem. Vadul konkurens márkákat sikerült egy asztalhoz ültetnünk a közös cél érdekében. Jó érzés, hogy ezt az üzleti modellt éppen a nem kifejezetten együttműködéspárti Magyarországon tudtuk megvalósítani.”