Kevesebb bankra van szükség

A bankoknak a bevételek helyett a költségekre kell figyelniük, véli a jegybank igazgatója. Nagy Márton szerint nem lesz gyors folyamat, amíg megváltozik az üzletpolitika.

Kevesebb, de hatékonyabb bankra van szükség Magyarországon, mondta Nagy Márton a HBLF rendezvényén. A jegybank pénzügyi stabilitásért és hitelösztönzésért felelős ügyvezető igazgatója szerint öt nagybank lesz a bankrendszerben, így az koncentrálódni fog. Szerinte nincs más lehetőség, csak az, hogy összeolvadjanak a nagyobb bankok.

El kell felejteni

A bevételi oldalt el kell felejteni egy időre, ahogy a lakossági piacot is, helyette a vállalti piacokat kell preferálni, mondta az ügyvezető igazgató. A tisztulási folyamat végén önfinanszírozó lesz a bankrendszer, hiszen eltűnnek a különböző toxikus részek, mint például a devizahitelek. Jelenleg nyolc nagybank van Magyarországon, míg például Lengyelországban – amely méretét tekintve jelentősen nagyobb piac – csak tíz.

Tessék a költségekre fókuszálni a bevételek helyett, mondta Nagy Márton, aki szerint az természetes, hogy ez nehezebb. Meg kell változtatni az üzletpolitikát, de ez nem egy gyors folyamat.

Faragni a költségeken

A bankrendszer működési költsége (cost to income) jelenleg 60 százalék körül van – és ebben nincs benne a bankadó. Az elszámoltatás következtében ez 70 százalékra fog nőni, ez pedig iszonyatosan magas szám, hasonló nincs a régióban, míg az uniós átlag 59 százalék. Ehhez az kell, hogy 90 százalékra kell emelni az öt legnagyobb banknak a részarányát. Ha két bank egyesül, akkor a költségek egynegyede spórolható meg, mondta az ügyvezető igazgató.

Kereslet és kínálat

Miért nem olvadnak össze egy-két éven belül a bankok? Azért nem valósul ez meg, mert az anyabankok könyveiben a bankok értékeinél magasabb értékek vannak, mint amennyit valójában érnek. Ha ennél olcsóbban adják el, akkor veszítenek, mondta Nagy Márton. Szerinte napjainkban épp emiatt nagyon ritka az, hogy találkozik egymással a kereslet és a kínálat.

Nem tudjuk

Heim Péter, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. elnöke nem akart lándzsát törni egyik oldal mellett sem abban a kérdésben, hogy jelenlegi formájában rossz-e a magyar bankrendszer, vagy sem. Ugyanakkor szerinte elfogadhatatlan a 160 százalékos hitel/betét arány – normális esetben a hitelek a betétekből jönnek létre. A jegybank tevékenységét viszont megdicsérte előadásában.

Az MNB és a kormány is azt favorizálja, hogy a forint gyengébb legyen. Heim sem tudja, hogy ekkora folyó fizetési mérleg többlet mellett hogyan fog meggyengülni jövőre a forint árfolyama. Úgy véli, hogy a forintgyengülésnek fundamentális okai nincsenek. A Századvég elnöke szerint könnyen teljesülhet jövőre a 2,5 százalékos GDP-növekedés – jó esély van erre a nemzetközi piacok miatt is.

Japánból indulhat a következő válság

Heim szerint a következő válság Japánból fog kiindulni, feltehetően még ebben az évtizedben: az államadósság a GDP több mint 200 százaléka, míg a társadalom elöregedik. A kamatokat mesterségesen vannak szinten – a japán jegybank vásárolja a kötvényeket –, de ez hosszútávon fenntarthatatlan.