Így kövessük a milliárdosok példáját

Részvényportfóliónk összeállításánál hatalmas segítség lehet az amerikai nagy befektetőknek az a kötelezettsége, amelynek keretében az általuk birtokolt részvények listáját negyedévente nyilvánosságra kell hozni. Ezekből a jelentésekből pedig megtudhatjuk, milyen befektetésektől remél további milliárdokat Warren Buffett vagy Soros György. 

Jó tanácsok milliárdosoktól

Befektetéseink megtervezésekor eljárhatunk úgy, hogy csak a saját elképzeléseinket követjük, de talán jobban járunk, ha más tanácsait is meghallgatjuk, majd ezeket összevetve (saját gondolatainkkal együtt) hozzuk meg a végső döntést. Ekkor viszont felmerül a kérdés, hogy ki az, akinek a tanácsaiban nyugodtan megbízhatunk?

Erre nincs is egyértelműen jó válasz, hiszen mindenki tévedhet, mégis vannak olyanok, akik az átlagnál tehetségesebbek a befektetések világában. Messze kiemeli őket a gyakran több milliárd dollárra rúgó vagyonuk, és világszerte elismert hírnevük is. Ők a befektetések nagyágyúi, akiknek a megszólalásait mindig feszült figyelemmel követi a piac. Ekkor azonban egy újabb probléma merülhet fel, nevezetesen, hogy mégis hogyan érjük el őket egy-egy jó tanácsért. Kinek van egyáltalán lehetősége, hogy rendszeresen beszélgethessen Warren Buffett-tel vagy a többi amerikai milliárdos befektetővel?

Szerencsére erre is van megoldás. Az amerikai törvényeknek köszönhetően ugyanis az olyan befektetőknek, akiknek 100 millió dollárnál nagyobb amerikai részvény portfóliója van, negyedévente napvilágra kell hozni a birtokolt részvények listáját. Ennek köszönhetően pedig teljesen ingyen, a saját karosszékeinkből ülve merülhetünk el a legnagyobb amerikai befektetők részvényportfólióiban, és megtudhatjuk, hogy milyen eszközöktől remélnek további milliárdokat a nagyágyúk.

Így sem lesz egyszerű

Természetesen ez sem egyenes út a meggazdagodáshoz. Ezek a jelentések ugyanis 45 napos késleltetéssel kerülnek napvilágra, és csak a befektetők long pozícióiba (árfolyam növekedésből profitáló pozíciók) engednek betekintést. A short pozíciók (árfolyam esésből profitáló pozíció), az opciós és a kamatcsere ügyletek nem esnek a jelentés hatáskörébe.

Néhány elvet szem előtt tartva azonban nagyon értékes segítséget nyújthatnak a 13F adatok, mivel kiderül belőlük, hogy milyen befektetésekben gondolkodnak a milliárdosok. Azonban a jelentések negyedévenkénti megjelenése csak hosszú távú befektetések megtervezéséhez nyújt segítséget. Az olyan pozíciókhoz, amelyeket néhány napra, vagy pár hétre szánunk, nem megfelelőek, hiszen mire azok a 13F-eken megjelennek, a gyors forgási idővel dolgozó alapok nagy eséllyel már el is adták őket.

Forrás: 123rf.com

Mit csinált Warren Buffett?

Arra pedig, hogy mire jók ezek az adatok, vegyük példának a már említett Warren Buffett befektetési vállalatának a Berkshire Hathaway-nek legutóbbi jelentését. A jelentésekből kiderült, hogy a szeptember 30-án zárult negyedévben Warren Buffett cége a legnagyobb befektetéseinek többségében nem változtatott a birtokolt részvények mennyiségén.

Továbbra is a Wells Fargo és a Coca-Cola jelenti a legnagyobb befektetéseit, de a harmadik helyen álló IBM-ben tovább növelte részesdését, és több mint 300 000 részvényt vásárolt. Ezt nem biztos, hogy jól tette, tekintve, hogy az IBM árfolyama októberben beszakadt. Ha azt feltételezzük, hogy a részvényeket a 187 dolláros ár környékén sikerült megvenni, a jelenlegi 162 dolláros árfolyam így részvényenkénti 25 dolláros visszaesést szenvedett el, tehát csak ezen az ügyleten 7,5 millió dolláros nem realizált veszteséget szenvedett el eddig.

IBM napi grafikon Forrás: AmiBroker, Investor.hu

Ugyancsak növelte a Wal-Mart-ban és a DirecTV-ben való részesedését a vállalat. Emellett pedig tovább növelte a GM-részesedését további hét millió darab részvény megvásárlásával, amivel nagyjából 2,5 százalékos tulajdonosa az autógyártónak. Az eladások közül pedig a Deere&Co.-t érdemes kiemelni, amelynek minden részvényét eladta, de a ConococPhilips részvényeinek 65 százalékán is túladott. Bár azt is tartsuk szem előtt, hogy az amerikai tőzsdefelügyelet engedélyezte, hogy a Berkshire Hathaway néhány ügyletét titokban tarthassa.

Hogy kereskedett Soros György?

Érdemes vetni egy pillantást Soros György alapjára is, ugyanis a korábbi negyedévhez képest Soros György már nem fogad olyan nagy tételben az S&P 500 esésére. Bár továbbra is a SPDR S&P 500 ETF put opciói teszik ki a legnagyobb hányadot az alap portfóliójában, a negyedév során negyedével csökkentette ezek mennyiségét. Ezzel szemben az elmúlt negyedév során a fejlődő piacok esésére spekulált. Ezt szintén eladási opciókon keresztül teszi, több mint tizenháromszorosára növelve a korábban birtokolt mennyiségét.

Mi az az ETF?

Az ETF (Exchange Traded Funds) a tőzsdén kereskedett befektetési alap angol nevének rövidítése. Az ETF-ek olyan befektetési alapok, amelyeknek befektetési jegyeit bevezetik tőzsdére, így árfolyama ugyanúgy mozog, kereskedése ugyanúgy működik, mint egy részvénynek. Emiatt a részvényekkel megegyező módon lehet adni-venni az alapot. Rendelkezik például árfolyamgrafikonnal, amelyre érvényesek a technikai elemzés elméletei, s adhatunk rá akár veszteségvágó, úgynevezett stop-loss megbízásokat is.

Az ETF-ek általában indexkövető alapok, azaz egy előre meghatározott részvényindex összetételét képezik le pontosan, így egy tranzakcióval megvásárolhatóvá téve az egyébként nehézkesen előállítható nagy részvényportfóliókat. Részvényindex követő alapokon kívül még számtalan egyéb típusú ETF-et meg tudunk különböztetni (például kötvény- vagy nyersanyag ETF-ek).

Ezeknek az alapoknak a kereskedése viszonylag gyors, olcsó és egyszerű, és olyan stratégiákat is meg tudunk velük megvalósítani, melyek egy másik befektetési eszközzel nem, vagy csak nehezebben elérhetőek.

Ugyancsak ki kell emelni, hogy a legnagyobb befektetései között jelent meg az Alibaba, illetve a Yahoo is, előbbiből 4,4 millió, utóbbiból több mint 5 millió darabot vásárolt, és mindkét részvényen hatalmasat nyerhetett. Az Alibabát 90 dollár körüli áron vehette - tekintve, hogy a részvény IPO-ja szeptember 19-én volt, a negyedév pedig szeptember 30-cal zárult -, a papír árfolyama pedig 114 dollár fölött jár. Részvényenként több, mint 24 dollárt nem realizált profitot nyert tehát az alap azóta, ami több mint 105 millió dollárt jelent. Ugyanez igaz a Yahoo esetére is, amelyet 34 dollár körül vehetett meg a Soros Fund, jelenleg pedig 51 dollárnál is magasabb áfolyamon áll, ami tehát 85 millió dollárnyi nem realizált profitot jelent.

Yahoo napi grafikon Forrás: AmiBroker, Investor.hu

Ezeken kívül 37 százalékkal csökkentette az Apple részvényeinek számát és érdekes módon 800 000 darab, a NASDAQ esésére spekuláló opciót is vett.

Nagy bukóban Carl Icahn

Carl Icahn alapjának egyik legfontosabb befektetése a negyedév során a Hertz majdnem 39 millió darabos részvénypakettjének megvásárlása volt, amely egyelőre nem sült el túl jól. A részvényeket 26 dollár körüli áron vehették, szeptemberben viszont zuhanásba kezdett a papír, és jelenleg 22 dollár körül mozog az árfolyama, ami azt jelenti, hogy több mint 150 millió dollárral ér kevesebbet Icahn Hertz-portfóliója.

Emellett fontos még kiemelni, hogy az alap majdnem 50 százalékkal növelte az Ebayben való részesedését, illetve további 20 százalékkal csökkentette a Netflixben meglévő részesedését. A Netflix-pozíción korábban hatalmasat nyert Icahn, így most az árfolyam esését látva építi le fokozatosan a részesedését.

Netflix napi grafikon Forrás: AmiBroker, Investor.hu

A 13F jelentések hatalmas segítséget nyújthatnak a hosszú távú részvény portfóliónk felépítésében. Az összes adat visszamenőlegesen is megtalálható ezen a honlapon, ezek alapján pedig már néhány gombnyomással összeállíthatjuk portfóliónkat akár az Investor Trader rendszerén keresztül.