Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
A 2015-ös az elmúlt négy év legjobb költségvetés-tervezete, mondta Domokos László, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke. Ennek egyik oka, hogy a kormány különösen nagy ráhagyással dolgozott. Bár az Országvédelmi Alap kevés, csak 60 milliárd forint, de van még 200 milliárd forintnyi implicit tartalék a költségvetésben, számszerűen összesen 330 milliárd a tartalék. Ez elsősorban annak köszönhető, hogy a kormány 2,4 százalékos hiányt célzott meg, viszont ezt szükség esetén elengedhetik akár 3 százalékig.
Ahogy minden évben, az ÁSZ idén is véleményezte a tervezetet. Arra jutottak, hogy a költségvetés közgazdaságilag, számszakilag és jogilag (megfelel az Alaptörvénynek és a Stabilitási törvénynek) megalapozott és teljesíthető. Azt nem vizsgálták, hogy jók-e azok az adatok, amikből a kormány kiindult, például a 2,5 százalékos GDP-arányos növekedés. Pulay Gyula felügyeleti vezető azért megjegyezte, hogy a 2,5 százalékos növekedés nagyjából helytállónak tűnik, ebben elemzői konszenzus van. Pár tized százalékos eltérés lehet majd, de ez a tartalékok miatt nem fog gondot okozni.
Az államháztartás hiánya és az államadósság csökkenni fognak a költségvetés alapján, az ÁSZ elemzése szerint ez tartható is, feltéve, hogy a gazdasági növekedés valóban 2,5 százalék lesz (vagy akörül). Természetesen vannak kockázatok, ha az infláció vagy a világgazdasági környezet az előrejelzésektől eltérően alakul, az felboríthatja a költségvetést. Ezeket a dolgokat viszont nyilván nem lehet előre látni, a kormány megalapozott prognózisok alapján dolgozott.
Az előző Orbán-kabinet több olyan intézkedést hozott, amiknek áthúzódó hatásai a 2015-ös költségvetés betartását fogják segíteni. Domokos László ezek között a korkedvezményes nyugdíjak megszüntetését és a gyógyszertámogatások visszavágását említette. E lépések miatt ugyanis az államnak kevesebb kiadása keletkezik, tehát pénzt spórol.
A kormány egyelőre nem ismertette azokat a jogszabályokat, amik megalapoznák az e-útdíjból várt bevételek növekedését, pedig ebből 40 milliárdot várnak. Egyelőre az sem látszik, hogy az áfa-beszedés hatékonyságának javítása és az online pénztárgép-rendszer kiterjesztése hogyan fog megvalósulni, ebből körülbelül 40-75 milliárdot várnak, vagyis ez is kockázat.
A netadóból (avagy a távközlési adó kiterjesztéséből) 25 milliárd forintra számított a kormány, de ezt visszavonták, a költségvetésen máris keletkezett egy ekkora lyuk. A cafeteria adójának megemeléséből a kormány szintén számított körülbelül 40 milliárd pluszbevételre, de jelenleg úgy tűnik, az emelést részben visszavonják. Az ÁSZ ezt még nem tudta figyelembe venni, ráadásul nem is tudnak kormányzati bejelentések és találgatások alapján számolni, mondta el az Origó kérdésére Domokos László. Miután az országgyűlés decemberben elfogadja a büdzsét, újra véleményezni fogják, már a végleges számokkal.
Százmilliárdos kockázatot jelentenek az EU-s támogatások a költségvetésnek, tájékoztatott Pulay Gyula, hiszen évente körülbelül 1500 milliárd forintról van szó. A Partnerségi Megállapodást ugyan 2014 szeptemberében a kormány aláírta Brüsszellel, de az új programokat az Európai Bizottság még nem fogadta el. Ha fennakadások lennének a támogatások kifizetésében, az felboríthatná a költségvetést.
A helyi önkormányzatok működésére a központi költségvetés a 2014-esnél 1,9 százalékkal kevesebb forrást irányoz elő, de a kötelező feladatok ellátását ez az összeg is biztosítja, mondta a felügyeleti vezető. Kevesebb pénzt kap majd az Egészségügyi Alap, de a szociális hozzájárulási adóból származó bevétele nő, így összességében 1,5 százalékkal több pénzből gazdálkodhat majd. A Nyugdíj Alap 2 százalékkal több forrást fog kapni, mint 2014-ben.
