Megúszhatjuk a nagy veszteségeket

Valószínűleg mindenannyiunkkal előfordulhatott már, hogy portfóliónk alulteljesítette az általunk várt hozamot. A nagy kérdés, hogy mit tegyünk ekkor? Várjunk türelmesen az emelkedésre? Adjunk el mindent és előzzük meg a további zuhanást? Egyáltalán mi lehet ennek az oka?

Alulteljesíti a piacot az aktívan kezelt amerikai részvény alapok jó része. Bár a korábbi évekhez képest némi javulás figyelhető meg, az alapok majdnem negyede még így sem képes elérni a referencia hozamot. Nézzük, mi a követendő stratégia, ha a befektetett pénzünket kezelő alap az alulteljesítők közé kerül.

Alulteljesítő portfólió mendzserek aránya az USA-ban Forrás: BMO, Investor.hu

Ördögi kör

Az alulteljesítés sokkal súlyosabb következményekkel járhat, mint az a néhány százalékos hozam kiesés, ami ilyenkor előáll. A számok mögött ugyanis hús-vér emberek állnak, akik nem mindig tudnak túllépni a rossz eredményen, és hogy ezt korrigálják, akár a hosszabbtávú teljesítményt veszélyeztetve kezdhetik üldözni a piacot. Ehhez viszont más gondolkodásra van szükség, mint amit egy aktívan kezelt befektetési alaptól elvárunk. A hosszú távú folyamatok elemzése helyett a befektetők rövid távú cselekedeteinek megjóslása lesz az alapkezelő célja. Természetesen ez utóbbi sokkal nehezebb, és több kockázattal járó feladat. Ha nem sikerül, akkor még elkeseredettebben kezdhetik el hajszolni a piacot, olyan ördögi körbe keveredve, mint az a szerencsejátékos, aki mindig a kétszeres tétet teszi fel a rulettre, csak hogy legalább az elvesztett pénzét visszanyerje.

Őket is meg lehet érteni

Azokat az alapkezelőket is meg lehet érteni, akiknek a szemét elhomályosítja a nagyobb nyereség utáni vágy. Ha ugyanis rosszul teljesítenek, a befektetők előbb-utóbb elpártolnak tőlük, kivehetik pénzüket az alapból, jobb megoldások után nézve. Ezzel nem csak saját jutalékaik mértéke csökken, de még az új, potenciális ügyfelek is elkerülik majd őket. A portfólió menedzserek így extra nyomás alá kerülnek.

Mit tegyen a megtakarító?

A fenti példa jól szemlélteti azt a negatív spirált, ami az alulteljesítő portfólióknál előállhat. Ez nem minden esetben van így, de a befektetőknek ezt is mérlegelniük kell. Hangsúlyozni kell persze, hogy még a legnagyobb gondossággal megválasztott, korábban igen szépen teljesítő befektetési alappal sem lehetünk teljes biztonságban, hiszen hibás döntések eredményeként ez is bármikor alulteljesítővé válhat. Mi a teendő ilyenkor? Itt van néhány tanács a wealthofcommonsense.com szerint.

Kitartani a stratégia mellett?

A befektetés előtt mindig alaposan tanulmányozzuk a kitűzött alap befektetési politikáját és a portfólió menedzserek viselkedését. Rossz teljesítmény esetén ugyanis még nagyobb szükség van annak mérlegelésére, hogy vajon adott helyzetben a menedzser kitart-e az eredeti politika mellet vagy irányt változtat. Ez utóbbi csak akkor fogadható el, ha az előre deklarált része volt a stratégiának, ha annak ellenére cselekednek így, az intő jel lehet.

Forrás: 123rf.com

Milyenek az elvárásaink?

A piacok ciklikusságát nyilván senkinek nem kell bemutatnunk, ezért nem meglepő, ha egy alap teljesítményében is tükröződik mindez. Vannak tehát jobb és rosszabb időszakok is. Azt is mérlegelnünk kell, hogy alulteljesítés esetén mennyit tudunk várni, hogy a helyzet újra az elvárások szerint alakuljon. Ha nagy időtávra – akár több évtizedre - fektetünk be, akkor nincs nagy probléma. A teljes időtáv alatt teljesített hozamban egy-egy alulteljesítő időszak nem fog mély nyomokat hagyni. Rövidebb időszakban gondolkodva viszont már létfontosságú lehet, hogy az alap az alulteljesítést is megfelelőképpen tudja kezelni.

Van tervünk vészhelyzetre?

Nehéz meghatározni, mikor szálljunk ki a rosszul teljesítő alapból. Hiszen amikor beüt a baj, a befektetők többségén az érzései lesznek úrrá. Ilyen esetben pedig azok a legrosszabb tanácsadók. Éppen ezért jó, ha előre letisztázzuk magunkban azt a szintet, ahol már inkább az eladást választjuk és nem várunk tovább a csodára. Addig viszont - ha például egy gazdasági sokk nem indokolja a kiszállást -, ki kell tartanunk. Sokan elkövetik azt a hibát, hogy a legkisebb visszaesés után kiszállnak, mert megijednek, ezzel pedig olyan veszteséget realizálnak, amit a később újra felfelé törő árfolyamok mellett megspórolhattak volna.

Még két jó tanács

Nem hagyhatjuk ki a két legalapvetőbb szabály megemlítését sem, amely nem csak az alulteljesítő portfóliókra, hanem a befektetési alapokra univerzálisan alkalmazandó. Először is a visszatekintő hozamok nem jelentenek szentírást a jövőre nézve. Az ugyanis csak az elmúlt időszak teljesítményét mutatja, azt semmi nem garantálja, hogy az a jövőben is hasonló lesz. A másik fontos szabály pedig, hogy akármilyen alaposan utánajártunk egy-egy eszköznek, és akármennyire is bombabiztosnak tűnik, sosem szabad minden pénzünket egy instrumentumban tartani. Mindig beüthetnek váratlan dolgok, ezért a lehető legtöbb eszközbe fektetve, maximálisan terítsük szét az általuk hordozott kockázatot.

Óvatosnak kell lenni

Az alulteljesítő alapokkal tehát nagyon óvatosan kell bánni, hiszen mint kiderült, ilyen periódusokban nagyobb veszélyeket rejthet a portfólió menedzserek emberi tényezője, mint maga a piac. Az alapok megválasztásánál ezért mindig figyeljünk arra, hogy a kiválasztott eszköz volt-e már alulteljesítő helyzetben, és ha igen, sikeresen kilábalt-e belőle. Amennyiben igen, az jó jel a jövőre nézve is, hiszen azt mutatja, hogy az alap mögött álló profi szakemberek tisztában vannak vele, mit kell tenni hasonló helyzetben.