Kártyás fizetés a Postán

Budapest, 2013. május 29. Egy kismama ül gyermekével a padon Kőbnyán, a központi postahivatal épülete elött a Kőrösi Csoma sétányon. MTVA/Bizományosi: Róka László *************************** Kedves Felhasználó! Az Ön által most kiválasztott fénykép nem képezi az MTI fotókiadásának, valamint az MTVA fotóarchívumának szerves részét. A kép tartalmáért és a szövegért a fotó készítője vállalja a felelősséget.

Szerdán arról írtunk a „Jó üzlet volt a kártyás fizetés a Postán” című cikkünkben, hogy a Magyar Posta bevezetheti a kártyás fizetést a fiókjaiban.

A vállalat szerint az óriási technikai újítást a POS-terminálok cseréje teszi lehetővé. A cikkünkben többek közt azt is olvashatták, hogy öt évvel ezelőtt már szerettek volna kialakítani egy hasonló rendszert, de 510 millió forintért nem sikerült, ma pedig ez 3,6 milliárdjába kerülhet ez a vállalatnak. A kártyás fizetésért 2,6 milliárdot fizet Díjbeszedő Kártyaközpontnak, és további 1 milliárdot az eszközökért.

A Magyar Posta szerkesztőségünkbe eljuttatott helyreigazítási kérelmében az alábbiak közlését kéri: A Magyar Posta nem fizet 3,6 milliárdot a kártyaelfogadó rendszer üzemeltetéséért, hanem évente – a becslések szerint – mintegy 300 millió forintot. Nem felel meg a valóságnak az, hogy most 3,6 milliárdot fizet a Posta valamiért, amit néhány éve még 510 millió forintért sem szerzett volna be illetve, annak a rendszernek a költségeiben, amelyet a Magyar Posta 2009-ben vásárolt volna meg benne voltak a kártyaelfogadó eszközök is. A Magyar Posta 2009-ben egyetlen központi rendszert kívánt volna legfeljebb 510 millió forintért megvásárolni, és ez a központi rendszerre vonatkozó tervezett kiadás – korábbi cikk állításaival szemben – nem tartalmazta volna sem a kártyaelfogadó eszközök vételárát sem a rendszer üzemeltetéséhez szükséges költségeket. Az ajánlattevők az 510 millió forint többszöröséért tettek ajánlatot a központi rendszer szállítására, ezért a Posta nem vásárolta meg a központi rendszert.

A Magyar Posta 2014-ben mintegy 1 milliárd forintos beszerzési értéken 6320 darab POS-terminált, valamint 1100 darab mobil POS-terminált szerzett be és az ezekhez tartozó szoftverek 5 évre szóló licenszdíját is megfizeti, de ezeket a korábbi cikkünk állításától eltérően nem a Díjbeszedő Kártyaközponttól szerzi be. A cikkünkben említett egy milliárd forintos beszerzés független a Díjbeszedő Kártyaközponttal kötött szerződéstől, az a fentebb említett sokezer POS-terminál beszerzésére vonatkozik, de azokat a Posta nem a a Díjbeszedő Kártyaközponttól szerzi be.

A Magyar Posta számára gazdaságilag indokolt és a Posta stratégiájának megfelel, hogy a kártyaelszámolást saját többségi tulajdonú társaságban hajtja végre. A Magyar Posta a kártyatársaságok követelményei miatt és a fogyasztók érdekében szerez be új funkciókra is POS-terminálokat. Ezen felül a fenti lépéseket a Magyar Posta egyes jogszabályi kötelezettségei teljesítése érdekében hajtotta végre.

A Díjbeszedő Kártyaközpont a cikk állításával szemben nem végez kártyaelfogadási tevékenységet, hanem a kártyaelfogadó bankok felé informatikai eszközökkel közvetíti a kártyatranzakciókat. A cikkben tévesen keltettük azt a látszatot, hogy a Magyar Posta gazdaságilag indokolatlanul kívánja elektronikus megoldásokkal lecserélni a „szívós” sárga csekket és ennek valószínűleg a stratégiai partner FHB helyzetbe hozása a célja. A Magyar Posta azért tesz jelentős lépéseket az elektronikus fizetési megoldások irányába, mert követi a piaci tendenciákat, előre látja a műszaki fejlődés által szabott irányokat és megfelel a szabályozói elvárásoknak és a 2014. nyarán hatályba lépett jogszabályváltozásoknak.