Öt év alatt alig fehéredett a feketegazdaság

számla, adó, adócsalás, illusztráció, egy dinnyetermesztő mutatja egy zöldségkereskedőnek kiállítot számláját
Elvétve fizetve
Vágólapra másolva!
Magyarországon aggasztóan csekély a különbség a feketegazdaság mutatóiban a válság legmélyebb éve és a tavalyi között, mutat rá a Randstand elemzése.
Vágólapra másolva!

A Flexibility at Work 2014 riport címen publikált átfogó tanulmány szerint 2013-ban Magyarországon a GDP 22,1 százaléka származott nem adózott munkavégzésből, míg 2009-ben ugyanez az adat 23,5 százalék volt. A Randstad úgy véli, a tendencia nem kizárólag Magyarországra jellemző, ugyanakkor még mindig nagy különbségek vannak az egyes országok között a feketegazdaság nagyságát tekintve. A megfelelő adatok Szlovákiában 15, Ausztriában 7,5 százalék, ám Szlovéniában 23,1, Horvátországban és Romániában pedig 28,4 százalék ugyanez az arány. Baja Sándor, a Randstad Hungary ügyvezető igazgatója szerint Európa egyértelműen nyugati és keleti szektorra osztható a feketegazdaság tekintetében. Magyarország sajnos „a választóvonal rosszabbik oldalára” esik, mondta, Szlovákia mutatóit viszont már érdemes a nyugati standarddal összehasonlítani.

Elvétve fizetve Forrás: MTI/Rosta Tibor

Nem a magas adó az oka

Az elemzés nem talált statisztikailag jelentős összefüggést az adóterhek nagysága és a feketemunka elterjedtsége között a vizsgált országok gazdaságában. Finnországban, Franciaországban, Belgiumban, Svédországban vagy Dániában például a magyarnál jóval magasabbak az adóterhek, mégsem lépi túl a feketemunka aránya a 10-15 százalékot. Baja Sándor kifejtette, hogy a kormány erőfeszítései az adóterhek csökkentésére egyelőre nem hozták meg a kívánt áttörést. „A munkáltatói és munkavállalói adóelkerülő játszma folytatódik, a munkáltatók, önfoglalkoztatók nem tartanak eléggé a szankcióktól, a munkavállalók érdekérvényesítő képessége pedig korlátozott” – véli az ügyvezető.

Sajnos szemünk sem rebben a borítékkultúrára

Az idén második alkalommal elkészített, az angliai Sheffieldi Egyetem, a Regioplan Policy Research és a SEO Economic Research munkatársai közreműködésével Amszterdamban publikált kutatás azonban nyilvánvaló és jelentős összefüggést tár fel a számla nélküli, illegális pénzmozgások és a feketemunka nagysága között. Baja Sándor szerint a magyarok többsége azért nem háborodik fel azon, ha a fizetését vagy annak egy részét zsebbe kapja, mert az élet számos területén azt látja, hogy ez normális jelenség. Hogy a szociális háló gyenge, és munkanélküli juttatások csak rövid ideig járnak az érintetteknek, szintén a feketemunka malmára hajtja a vizet: aki nem talál állást, kénytelen elvállalni a be nem jelentett munkát.

„Van azonban egy kevésbé nyilvánvaló faktor is: a Flexibility at Work kutatásból világosan kiderül, hogy minél rugalmasabb egy országban a munkaerő-kölcsönzés és egyéb atipikus foglalkoztatás szabályozása, annál alacsonyabb a feketemunka aránya” – egészítette ki az elhangzottakat Baja Sándor. A vállalatok csak úgy őrizhetik meg a hatékonyságukat, ha folyamatosan a gazdaság gyorsan változó igényeihez igazítják a működésüket, ez pedig a munkaerő tekintetében is a rövidebb távú, rugalmas szerződésekkel biztosítható. „Ha erre van legális, egyszerű lehetőség, a vállalatok és a munkavállalók mellett az állam is profitálhat a rugalmas foglalkoztatási formákból” – tette hozzá Baja Sándor.

A kisvállalatokon is segít a pozitív spirál

A kkv szektor számára még több hozzáadott értéket jelent a munkaerő-kölcsönzés, a rugalmas foglalkoztatás mellett ugyanis HR szakemberek, munkajogászok szakértelmét, cafetéria szolgáltatók teljes kínálatát kapják meg egy szolgáltatásba integrálva – mondta el lapunknak Végső Péter, a Randstad Hungary marketingkommunikációs vezetője. Hozzátette, minden, ami a fehér foglalkoztatást szolgálja, a bizalmat építi munkavállaló és munkáltató között. „Lojálisabb, minőségibb és – ami nagyon fontos – jobban tervezhető emberi erőforrásra tehet szert egy cég, aki bejelenti alkalmazottait” – véli. – „Az idei Randstad Award kutatásunkból azt láttuk, hogy a fizetés mértéke még mindig a legfontosabb szempont a magyar munkavállalók számára egy új munkahely kiválasztásánál, a második helyen azonban itt is a foglalkoztatás biztonsága szerepelt” – tájékoztatott a kommunikációs vezető.