A Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján májusban 3,7 százalékkal nőtt az import, miközben az export csak 2,3 százalékkal bővült az egy évvel ezelőtti értékhez képest. Ezzel az import növekedési üteme már az egymást követő harmadik hónapja volt magasabb az exporténál. Mi magyarázza ezt, de főképp: jó ez nekünk?
A gazdasági növekedés szempontjából az lenne a fontos, hogy a fogyasztás növekedjen, mégpedig úgy, hogy a jelenséget minél nagyobb mértékben a belső piaci kereslet élénkülése okozza, és kevésbé az import bővülése. A jelenlegi adatokból azonban az látszik, hogy sajnos nem erről van szó.
Amint nemrég megírtuk, az MVM az ukrán-orosz konfliktusból adódó kockázatok miatt rengeteg gázt vásárol, és gyors ütemben tölti fel a gáztárolókat. Az állami cég májusban 100 milliárd forint kölcsönt vett fel azért, hogy télre alaposan tartalékolhasson. Leginkább ez a hatalmas kiadási tétel magyarázza azt, hogy az elmúlt hónapokban az import gyorsabban nőtt, mint az export.
Ráadásul a növekvő beruházások is az importot növelik. A feldolgozóipar folyamatosan növekszik, például egyre több autó készül Magyarországon, ami növeli az import értékét is. Az ipari termelés meglódulása egyébként regionális jelenség, a többi visegrádi országban is hasonló folyamatok zajlanak.
"Az import növekedését a külpiacra termelő, és a nagy importigényű iparágak fellendülése, és a kiugró energiaimport magyarázza, nem a belső kereslet" - mondja Koren Miklós, a Közép-európai Egyetem kutatója. A májusi kiemelkedő adat jelentős részben az energiabehozatallal magyarázható, 237 millió euróval nőtt az importunk 2013 és 2014 májusa között, és ennek több mint a fele, 120 millió euró csak az energiahordozók importjából származik.
Mivel a gáztározókat Magyarország minél hamarabb fel akarja tölteni, és folyamatosan vásárolja a gázt, a májusi kiadás nem csak egyszeri tétel volt, ennek ellenére az import valószínűleg csak átmenetileg nő gyorsabban, mint az export.
"Rontja a külkereskedelmi mérleget, hogy az exportpiacaink rosszabbul teljesítenek majd a következő hónapokban. Ezt részben az ukrán-orosz konflktus miatti szankciók okozzák, részben pedig a romló bizalmi indexek, és a csökkenő nyugat-európai megrendendelésállomány. Ezek mind azt mutatják, hogy lassulni fog az export" - mondja Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője.
Még nem lehet egyértelműen megmondani, hogy a gyorsuló importnövekedés hogyan hat a gazdaságra. Vakhal Péter, a Kopint-Tárki Konjunktúrakutató Intézet tudományos munkatársa szerint ehhez pontosan kellene tudni, hogy az import mekkora része megy el beruházásra és mekkora a fogyasztásra. Erre azonban csak a második negyedéves GDP adatok alapján lehet majd választ kapni, ami pedig csak szeptemberben jön ki. "Amíg ezek az adatok nincsenek a kezünkben, csak találgatni lehet" - mondja a kutató.