Valós fogalom az élelmiszerbűnözés

Itt a kakaó csomagolását szinte hibátlanra sikerült hamisítani - nem így az illatát és a színét

Ha jogi kategóriának nem is megy el, az olykor elképesztő kreativitással megoldott csalás az élelmiszerláncban stabil alappillére a feketegazdaságnak.

Az a kistermelő például, akit egy februári ellenőrzés buktatott le, szlovák és belga húsokat gondolt feljavítani egy kis lejárt szavatosságú, Kínából érkezett piros paprikával. Kiváló hazai sonkaként árulta a nagyüzemi körülmények között előállított húskészítményt, jogszabályt sértett, és megtévesztette a fogyasztókat. Máskor növényvédő-szereket kínáló apróhirdetés ébresztette fel a revizorok gyanúját, és a próbavásárlás során hat éve illegálisnak számító peszticideket találtak. Ugyancsak februárban mintegy 80 kilogramm hamisított kakaó hozott nagyon kellemetlen helyzetbe egy forgalmazót – annál is inkább, mert maga is jóhiszeműen vette át a szállítmányt. Ezek a hamisítványok ritka jól sikerültek, és kivételesen a termék sem mondható toxikusnak. Csak éppen, akár a csomagolás papírja, az ízélmény volt jóval halványabb, rosszabb minőségű az eredetinél.

Itt a kakaó csomagolását szinte hibátlanra sikerült hamisítani - nem így az illatát és a színét Forrás: Nébih

Másfél évvel ezelőtt, 2012 szeptemberében az élelmiszerellenőrző hatóság, a Nébih létrehozta a Kiemelt Ügyek Igazgatósága nevű belső szervezetét. A naptári év végéig olyan eredményesnek mutatkozott, hogy néhány hónap alatt megháromszorozódott a létszámuk, tudjuk meg dr. Helik Ferenc igazgatótól. A KÜI munkatársai között hajdani állatorvos, revizor, bűnügyi nyomozó és agrármérnök is megtalálható.

2012 szeptembere és decembere között 54 vizsgálatot hajtottak végre országszerte, a NAV-val együttműködve 2,8 milliárd értékű áfa- és adócsalást füleltek le, és 87 millió forintnyi bírságot szabtak ki. 2013-ban már, amikor 6-ról 19-re növekedett a csoport létszáma, 551 kivizsgálás 8,2 milliárd forintnyi áfa- és adócsalásra derített fényt, ennek 199,2 millió forintnyi bírság lett a következménye. Az ellenőrzések zöme – 269 eset – élelmiszercsalásokat érintett, kisebb mértékben gyümölcs- és zöldségellenőrzést (54 vizsgálat), illetve növényvédő szereket (32 eset) és állategészségügyi termékeket (33 alkalom). A leginkább jellemző szabálysértések listáját messze a nyomonkövetés hiánya vezeti, amikor hiányzik az alapanyagok eredetét igazoló dokumentáció. Ezt követik a lejárt szavatosságú termékek és a hamisítási ügyek, és jellemzőnek mondható még az összetétel módosítása, a kistermelői jogokkal visszaélés, illetve az illegális vágóhíd üzemeltetése.

Dr. Helik Ferenc elmondta még, a vállalkozói szféra egyre határozottabban igényli, hogy a hatóság eredményesen lépjen fel a feketegazdaság machinációi ellen, annál is inkább, mert sokszor ők maguk is gyanútlan áldozatai a csaló akcióknak. Az élelmiszerbűnözés nem érdektelen téma uniós mértékben sem, a héten zajlott nemzetközi konferencián főként a megelőzés módszereire helyezték a hangsúlyt. Dr. Helik Ferenc szerint az első stratégiai lépések egyike a részletes és használható kockázatelemzés és –értékelés lesz.

A kiemelt igazgatóság monitoring mintarendszere kiegyenlítetten vizsgál multikat, piacot, szabadtartást, kisboltokat. A vizsgálatok mintegy 50 százalékát szúrópróbaszerűen indítják el, 30 százalékukra az együttműködő hatóságok vezetik rá őket, és 20 százalékukra a fogyasztók vagy vállalkozók bejelentései szolgáltatnak alapot.