Tuti meggazdagodás? Felejtsd el!

Vágólapra másolva!
Nagyon sok helyen lehet olvasni, hogy „így kerestem 10 ezer eurót egy hét alatt - igazi munka nélkül - hidd el ez a tuti tipp”. Hát sajnos rossz hírem van, ugyanis ilyen nincs, ha valaki ezt mondja, az hazudik. Persze nem kell azért elfelejteni a befektetési lehetőségeket, jó sztorik mindig vannak, amiből akár szépen profitálhatunk is.Ha kíváncsi arra, hogy elismert szakemberek szerint mit kell tennünk ahhoz, hogy találhassunk ilyen lehetőségeket, jöjjön el az Investor.hu következő, ingyenes előadására. Sok érdekességről lesz szó.
Vágólapra másolva!

Gyorsan, sok pénzt? Hát nem egészen!

Tele van a sajtó (főleg az online) olyan hirdetésekkel, hogy XY több tízezer eurót keresett rövid idő leforgása alatt, és ha te is szeretnél gyorsan meggazdagodni, akkor vidd oda a pénzed és könnyedén megsokszorozod. Sajnos azonban ez egyszerű hazugság, már csak azért is mert ha ez ilyen könnyen menne, akkor egyrészt mindenki ezt csinálná, másrészt, aki ezt tudná, miért osztaná meg másokkal?

„Amikor gyors profitot ígérnek, gyors nemmel válaszolj.” – írta Warren Buffett, a világ egyik leggazdagabb embere, legutóbbi befektetőinek szóló levelében. És ebben is milyen igaza van! Bár gyors és tuti meggazdagodás nem létezik, azért átgondolt, jó stratégiával szépen növelhetjük vagyonunkat, ahogy Buffett példája is mutatja.

A bűvös hármas

Hogy miért nem lehet gyorsan, kockázatmentesen meggazdagodni? Ugyanazért amiért nem tudunk mondjuk gyorsan, jó minőségű bútort venni olcsón. Ha minél előbb akarunk például egy tetszetős konyhabútorhoz jutni, akkor annak meg lesz az ára is. Ha olcsón és gyorsan akarjuk megúszni a dolgot, akkor viszont a minőségről kell lemondanunk. Korrekt minőséget is kaphatunk, jó áron viszont akkor rendszerint a gyorsaságról kell lemondanunk.

Ugyanez igaz a befektetések világára is, itt is három dolog jár kéz a kézben: nevezetesen a hozam, a kockázat és a likviditás (vagyis hogy milyen könnyű gyorsan pénzzé tenni a befektetésemet). Ezek között pedig szinte mindig ellentétes kapcsolat van.

Persze nem azt mondom, hogy soha nem lehet olyan, hogy éppen jókor voltunk jó helyen, és valami miatt épp megsokszorozzuk a pénzünket egy befektetéssel, de ezt szerencsénke hívják. Ha hosszú távon akarunk sikeresek lenni, mondjuk a tőzsdén, akkor szerencsénél többre van szükségünk (persze az sem árt ha van).

Forrás: Investor.hu

Na de térjünk vissza a bűvös hármashoz. Ha valaki alacsony kockázatú eszközöket keres, akkor annak be kell érnie alacsony hozammal, ráadásul minél likvidebb ez az eszköz, (értsd könnyebben hozzáférhető) annál kisebb a hozam. Például ma Magyarországon egy éves lekötésű bankbetétre nagyjából 2-3 százalék körüli kamatot kapunk, de hasonló szinten mozog az éven belüli lejáratú magyar állampapírok hozama is. Nem túl magas, de biztonságos és gyorsan hozzájuthatunk pénzünkhöz.

De lépjünk egyel tovább. Ha továbbra is a biztonság az első számú kikötésünk ott vannak az államkötvények. Háromtól tizenöt évig változik a futamidő és ahogy haladunk a hosszabb lejárat felé, úgy nő a hozam is kb. 3,6 százaléktól 5,2 százalékig jelenleg. Hogy miért van ez így, hát azért mert ahhoz, hogy biztosan magasabb hozamra tegyünk szert, fel kell áldoznunk azt, hogy gyorsan hozzáférünk pénzünkhöz. A biztos hozamhoz ugyanis meg kell várnunk a kötvény lejáratát, különben ki vagyunk téve az időközben bekövetkező árfolyamingadozásnak.

Az alábbi ábrán azt láthatjuk hogy a részvények és a kötvények árfolyamkilengése mekkora mértékű, értelemszerűen a nagyobb kilengés (volatilitás) jelent nagyobb kockázatot. Ahogy látszik a részvény (S&P 500 amerikai részvényindex) jóval nagyobb kilengéssel reagál egy-egy piaci sokkra, mint egy kötvény (10 éves amerikai államkötvény), így pedig befektetésünk is jelentősen változhat akár rövid időn belül is.

Forrás: Investor.hu

Kockázat nélkül nincs nagy hozam

Ha pedig valaki magasabb hozamot szeretne elérni, annak bizony kockázatot kell vállalnia. Ugyanis tényleg vannak olyan lehetőségek, eszközök, amikkel lehet sokat keresni, de ez soha nem jár kockázat nélkül. Maradva a hármas tagolásnál, a részvény rendkívül likvid eszköz bármikor eladhatjuk, és nagy hozamot is érhetünk el vele, viszont bárki bármit mond ez bizony rizikóval jár.

Persze a részvényeket is inkább hosszabb távra érdemes venni, mert igazán akkor tudunk jól kijönni a dologból. Ugyanis rövidtávon jöhetnek akár nagy árfolyamesések is, és ekkor bár eladhatjuk papírunkat, nagy veszteséget realizálhatunk.

Hiszen például bármennyire stabil, jól működő egy cég, ha az általános piaci hangulat rossz, akkor ennek a részvénynek az árfolyama is esni fog. Vagy hiába termel szép nyereséget egy vállalat hosszú időn át, ha hirtelen megváltoznak a jogszabályok (mondjuk adót emelnek), vagy lassul a gazdaság növekedése, akkor a társaság is kevesebb profitot termel, ami a részvény árfolyamára is negatív hatással lesz. Vagyis futunk egy céggel kapcsolatos egyedi kockázatot, de emellett egy piaci kockázatot is.

Ezeket a bizonytalanságokat tudjuk csökkenteni, mondjuk, ha nem csak egy cég részvényét tartjuk. Vagy utánajárunk a vállalatok hátterének, működésének, annak, hogy mit gondol róluk a piac, milyenek a kilátások. Soron következő előadásunkon is bőven lesz szó egyedi vállalati sztorikról, és az általános piaci hangulatról is. A két előadó a K&H Alapkezelő befektetési igazgatója, Horváth István és a KBC Securities vezető elemzője, Somi András lesz.

Természetesen nem állítjuk, hogy egy előadással megváltanánk a világot, de egy kezdő lépésnek feltétlenül jó, ha valaki ki szeretne betekintést nyerni az értékpapírok világába. Egyébként az Investor Trader ügyfelek minden nap tájékoztatást kapnak az aktuális piaci információkról, fontos vállalati hírekről, de befektetési stratégiákról is rendszeresen értesülnek, ami segítségükre van az információtengerben való eligazodásban. Sőt ingyenes tőzsdei oktatássorozaton is részt vehetnek, hogy tényleg jobban képbe kerüljenek a tőzsdével.

Persze nem csak egyedi részvényekkel lehet jó hozamot elérni, a befektetési alapok is kínálnak lehetőséget a nagyobb megtérülésre. Ha befektetési alapot veszünk, akkor nem is kell magunknak elvégezni a diverzifikációt, hiszen az alapok eleve több eszközbe ruháznak be. Itt viszont felfelé van korlátozva a hozam lehetősége, hiszen ha meg is ugrik egy részvény árfolyama, az alapban szereplő többi papíré még nem feltétlenül teszi ugyanazt, sőt akár éppen ellenkezőleg reagál.

Néhány jó tanács

Végezetül pedig jöjjön néhány jó tanács:

  • Először is ne várjunk gyors meggazdagodást, azt a tőzsdén nem érhetjük el.
  • Ha kockázatot vállalunk, azt tegyük körültekintően, védjük meg magunkat a nagy veszteségektől.
  • Ne csak egy eszközbe fektessünk, diverzifikáljuk befektetéseinket.

És útravalóul, ha valaki gyors és biztos meggazdagodást ígér nekünk, azt finoman (vagy kevésbé finoman, vérmérséklettől függően), de utasítsuk vissza.