Pénz beszél: hajsza a hozamokért

Ahogy csökken az alapkamat, úgy válik egyre kevésbé vonzó befektetéssé a bankbetét, mostanában pedig én is sokszor megkapom a kérdést: Mibe érdemes akkor fektetni? Íme hát a válasz.

Lerágott csont, hogy az MNB megállás nélkül csökkenti az alapkamatot, ugyanakkor bármennyire is úgy tűnik, hogy a döntés a nagy pénzügyi élet, vagy ha szabad így fogalmazni a "fontos emberek" világában zajlik, bizony idővel mindenki ráeszmél: Ez engem is érint!

Persze ez kicsit lesarkított példa, mivel az alapkamatok csökkenése nem hirtelen, hanem folyamatosan csökkentette a betétesek számára elérhető kamatokat, hozamokat, ezzel pedig azért valamennyiünk tisztában volt. Alig öt éve viszont még 11,5 százalékos is volt az alapkamat, de még egy évvel ezelőtt is 5 százalékos volt annak mértéke, ami azért annyira nem tekinthető kirívóan alacsonynak, sem historikusan, sem pedig a többi országhoz képest.

2,5% (vagy alacsonyabb)

A mostani 2,5 százalék viszont már igen, így a bankok által a betétek után fizetendő kamatok szintén. Egy ilyen hozamkörnyzeteben nem is csoda, egyre többekben merül fel a bankbetétről való váltás gondolata, illetve maga a tényleges "akció" is.

Nem nagy tudomány persze ráeszmélni, ennél sokkal nagyobb hozamra is szert tehetünk más eszközökkel, sokan azonban figyelmen kívül hagyják az ezzel kapcsolatos kockázatokat. Nos, ez viszont minden más konstrukció esetében magasabb lesz, mint a bankbetétbe való "befektetés" esetén.

Kockázat

Mert mi is az a kockázat? Mindenféle hosszú, tudományos magyarázat nélkül röviden: A jövőbeli hozamok bizonytalansága, a következő hetekben, hónapokban, években elérhető hozamok közötti eltérés, stb. Nem részletezném tovább.

Már csak azért sem, mert ha jobban belegondolunk, akkor világos: Ha a bankbetétből kötvényekbe, vagy éppen részvényekbe mozdulunk, akkor már jelentős részben a piaci hangulattól, illetve más befektetőktől is függ, hogy mekkora hozamot tudunk elérni. Erre pedig nincs, és nem is lehet garanciát vállalni, vagyis nő a kockázatunk. Pont.

Számtalanszor kaptam az elmúlt hetekben, hónapokban kérdéseket hozzám közel álló, vagy éppen kevésbé ismert személyektől a témával kapcsolatban, ezek közül valamennyi a "Mibe kell most fektetni?" kérdés valamilyen puhább, vagy éppen kevésbé puhább formájában történt.

Nos, ebben a cikkben ragadnám meg az alkalmat a válaszra. A lényeg: Attól függ!

Na, mitől függ?

• Függ attól, mekkora összegről vagyunk hajlandóak lemondani most.

Gondoljuk bele, ha lakást veszünk, mondjuk 15 millióért (befektetési céllal), akkor jó időre mellőznünk kell ezt a tőkét. Ha (likvid) részvényekbe fektetünk, már 5 perc múlva már könnyedén el is adhatjuk befektetésünket, a pénz pedig nálunk lesz. Erről tehát nem érdemes elfeledkezni, fontos a likviditás.

• Aztán függ attól is, mekkora hozamot szeretnénk elérni. Mi a cél?

Sokan nem tudják pontosan, mekkora hozamra számíthatnak. Van a tőzsdén 90 százalékos hozam? Van, legalábbis nekünk eszünkbe jut a tavaly az ügyfeleknek kiküldött Nokia ötletünk, amin pont ennyit lehetett keresni. Ne csapjuk viszont be magunkat, minden nap nem fogunk Nokiákat találni a tőzsdén (meg amúgy már a hétköznapi életben a mobiltelefonok között is alig..). Ha tehát a villámgyors meggazdagodás által vezérelve váltunk bankbetétből részvényekbe, akkor gyorsan csalódni fogunk.

• Attól is függ, mekkora kockázattal vagyunk hajlandóak együtt élni.

Ha már tudjuk mennyi pénzt szánunk befektetésekre, tudjuk, hogy milyen pénzügyi céljaink vannak a befektetésekkel, akkor döntsük el, mekkora kockázattal tudunk együtt élni. Nem mindegy, hogy naponta mennyivel változik vagyonunk értéke, ha ugyanis valaki nem tudja elviselni az ezzel járó bizonytalanságot, akkor hiába a hosszú távon magasabb hozam lehetősége, csak megkeseríti az életét az ezzel járó stresszel. Vannak viszont, akiket ez nem zavar, ahogyan például engem sem, ha egy este leforgása alatt több százalékkal változik a portfólióm értéke.

Konstrukció, konstrukció!

Ahogyan tehát a fentiekből kitalálhatták, mindenkinek más és más termékek kell hogy alkossák a portfólióját, azt pedig más és más súllyal.

• Aki él-hal a szellemi kihívásért, az nyugodtan megpróbálkozhat az egyedi részvénybefektetésekkel, már ha megértette az ezzel járó kockázatokat. De mindenképpen óvatosnak kell lenni, főleg, ha kezdők vagyunk.
• Aki kicsit passzívabban kezelné a vagyonát, annak a befektetési alapok nyújthatnak kiváló lehetőséget, alacsonyabb a kockázat, kevesebb a stressz, viszont az elérhető hozam sem annyira magas, mint a jól kezelt egyedi részvénybefektetések esetén.
• Ha már befektetési alapok, több kategória is megkülönböztethető, a részvényalapok, abszolút hozamú alapok, különböző származtatott alapok, kötvényalapok, pénzpiaci alapok, stb. Hosszú a lista, itt is az elérhető hozam, és a kockázat az, amit érdemes figyelembe venni a kiválasztásnál.
• Dönthetünk akár állampapír befektetés mellett is, ami kellően likvid tud lenni, de itt sem kell számítani egetverő hozamokra.

Látható tehát, hogy a lista rendkívül széles, nincs tuti recept, nincs szent grál. Illetve van, de az minden befektetőnél más és más, ezt viszont nekünk kell megtalálni, és ehhez nem a hatalmas szakmai tudásra, hanem főként önismeretre van szükségünk.

Nem szabad persze elfelejteni a szakmai tudást sem, főleg ha egyedi részvény befektetésre adjuk a fejünket. Ennek megfelelően bátran ajánljuk két hét múlva esedékes INGYENES rendezvényünket, ahol olyan profi tőkepiaci szakemberekkel beszélgethet, mint Horváth István a K&H Alapkezelő befektetési igazgatója, vagy az egyébként éppen velem szemben ülő Somi András, a KBC Securities vezető elemzője.