Mit jelent a diszpozitív jogszabály?

Egyelőre alighanem esetenként célszerű mérlegelni, megenged-e eltérést a Ptk.

Az új Ptk. jogszabályaitól el lehet térni – pontosabban bizonyos jogszabályoktól és némely esetben. A Jalsovszky Ügyvédi Iroda közleményben igyekszik rávilágítani, mikor, miért, hogyan.

Egyelőre alighanem esetenként célszerű mérlegelni, megenged-e eltérést a Ptk. Forrás: Tuba Zoltán

Mikor tiltja az eltérést a törvény?

Nem lehet eltérni a Ptk. szabályaitól, ha az eltérés lehetőségét maga a törvény tiltja, de a bírósági gyakorlat várhatóan nem lesz ebben egyszerű. Teljesen egyértelműen tilos eltérni például abban, hogy az üzletrész kívülálló személyre történő átruházása a társasági szerződésben érvényesen nem zárható ki. Bizonyos nézetek szerint viszont ha a Ptk. a „kell” vagy a „nem lehet” kifejezést használja, azt jelenti, hogy az eltérés lehetősége eleve kizárt. A kialakuló szokásjog szerint magát az eltérés tilalmát kell kimondania a jogszabálynak, nem elegendő, ha az puszta kötelezést tartalmaz.

Bejó Ágnes, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda vezető ügyvédje szerint az a megfogalmazás, hogy „munkavállaló nem lehet a felügyelőbizottság tagja” vagy, hogy „a közgyűlésen a részvényes képviseletét nem láthatja el az igazgatóság tagja” önmagában nem jelenti azt, hogy ezektől a rendelkezésektől ne lehessen eltérni. Hiába tűnnek továbbá kötelező erejűnek a Ptk. összeférhetetlenségre vonatkozó rendelkezései – például, hogy ugyanaz a személy nem lehet vezető tisztségviselő egy ugyanolyan főtevékenységet végző társaságban –, az uralkodóvá váló nézet szerint ez sem bebetonozott jogszabály.

Ha hitelezői, munkavállalói vagy kisebbségi jogok sérülnek

Nem lehet eltérni azon szabálytól, hogy 200 fő feletti munkavállalói létszám esetén a társaságnál kötelező a felügyelőbizottság létrehozása, mert az a munkavállalók jogait nyilvánvalóan sértené. Ugyancsak nem lehet lerövidíteni azt az intrevallumot, amelyen belül egy tőkeleszállítás esetén a hitelezők biztosíték iránti kérelmet nyújthatnak be.

A kisebbség jogainak a sérelme azonban jóval több bizonytalanságot vet fel. Át lehet-e például a jogszabály szerint minősített – azaz 75 százalékos – többséget igénylő határozatokat tenni az egyszerű többséget igénylő határozatok közé? Az eltérés a 30 százalékos részesedéssel rendelkező kisebbségi tulajdonos érdekeit sértené ugyan, jogait azonban nem. A Jalsovszky Ügyvédi Iroda szerint a bírói gyakorlat megenged majd ilyen jellegű eltéréseket.

Bírói „jogalkotás”

A bírósági gyakorlatban kezd megjelenni egy további korlát is: nem lehet eltérni „státusz-szabályoktól”, azaz az olyan rendelkezésektől, amelyek az adott társasági forma jellegadó sajátosságait alkotják. Így például hiába nem sért hitelezői vagy kisebbségi érdekeket, továbbra sincs arra lehetőség, hogy egy kft. részvényeket bocsásson ki.

Kérdéses persze, hogy a gyakorlat mit fog alapvető státuszszabálynak tekinteni. Elengedhetetlen-e egy kft. létéhez például az, hogy egy tagnak mindössze egy üzletrésze lehet? Lehet-e jellegadó adósajátosságnak tekinteni, hogy egy kft.-tag törzsbetétjének mértéke nem lehet kevesebb 100 ezer forintnál? Mennyiben jellegadó sajátossága egy kft.-nek az, hogy azt önállóan eljáró ügyvezetők és nem egy testület – például ügyvezetőség – vezeti? Ezekben a kérdésekben még nincs szakmai konszenzus. Bejó Ágnes úgy véli, másképp ítéli meg a helyzetet egy cégbíró a fővárosban, és másképpen Debrecenben. Könnyen elképzelhető, hogy a cégbírósági gyakorlat az ország különböző pontjain eltérő marad.