Kulcsszinteken az amerikai kisvállalatok

Láthatóan elgyengült a kis- és közepes vállalatokat tömörítő amerikai Russell 2000 index, mely csúnyán lemaradt az S&P 500-hoz és a Dow Jones indexhez képest. Ha sikerülne összekapnia magát, és behoznia az elmúlt hetekben felhalmozott lemaradását, akkor ismét új csúcsok meghódítására indulhatna el a változatlanul kedvező részvénypiaci hangulatban. A napi grafikonon kirajzolódott alakzatok viszont óvatosságra intenek, amik akár jó hozam-kockázat aránnyal is kecsegtethetnek a short oldalon.

Látványosan elvált egymástól az amerikai kis- és középvállalatokat tömörítő Russell 2000 index és az egyik legismertebb amerikai tőzsdeindex, az S&P 500. Amíg az S&P 500 szinte naponta új történelmi csúcsokat üt, addig a Russell 2000 a március elején elért történelmi csúcsáról meredeken lefordult, és közel 10 százalékot zuhant.

Forrás: Investor.hu

A Russell 2000 meghatározó szintekre került, ugyanis a heti grafikonon az esést az emelkedő trendvonal, és az 50 hetes mozgóátlag állította meg. Ráadásul a 76,4 százalékos Fibonacci-szint is a közelben húzódik.

Ha sikerülne összeszednie magát az indexnek, és felpattanna ezekről a támaszokról, akkor ismét megindulhatna hódító útjára. Első körben a márciusi történelmi csúcsig juthatna el, melynek áttörése után soha nem látott terek nyílhatnának meg előtte. A következő megállót az 1352 pontnál húzódó 123 százalékos Fibonacci-szint jelenthetné az index számára.

Ehhez nagy szükség lenne az elmúlt hetekben megutált kis-és közepes vállalatok részvényei iránti vételi kedv visszatérésére. Ekkor a Russell 2000 behozhatná az S&P 500-hoz képesti lemaradását, és profitálhatna a változatlanul kedvező részvénypiaci hangulatból. A tőzsdéken ugyanis kitart a hegymenet, az S&P 500 mellett a Dow Jones is rekordszinteken mozog.

Ha viszont tovább zuhanna az index, első körben a 76,4 százalékos Fibonacci-szint, majd a lélektani 1000 pontos szint foghatná meg az esését.

Russell 2000 heti grafikon Forrás: Tradingview.com, Investor.hu

A napi grafikonon egy fej-váll alakzat rajzolódott ki (amit lehet csökkenő háromszögnek is értelmezni). Az árfolyam a fej-váll jobb vállnál található, így rövidesen kiderül, hogy a nyakvonal felé veszi-e az irányt, vagy inkább ismét a csúcs felé fordul.

Ha a pesszimista forgatókönyv valósul meg, és letöri az index a nyakvonalat, akkor az alakzatból számítható célár szerint a fej és a nyakvonal magasságának megfelelő zuhanásba kezdhet. Ekkor 1000 pont környékéig, a 161,8 százalékos Fibonacci-szintig eshet vissza az index.

Jó jel viszont, hogy az indikátorok közül az MACD vételi jelzést adott a napokban. Az RSI a semleges zónában, a 40-es szint környékén mozog.

Russell 2000 napi grafikon Forrás: AmiBroker, Investor.hu

A Fibonacci-számok a tőzsdén

Leonardo Pisano Bigollo, vagy ismertebb nevén Leonardo Fibonacci a 12. és 13. század fordulóján élt kiváló olasz matematikus volt, akinek a nevét a róla elnevezett számsorozatról ismerheti a világ (sokan a legjelentősebb középkori matematikusnak tartják). A Fibonacci-sorozat képzése nagyon egyszerű: az első két tag 0 és 1, innentől kezdve pedig mindegyik tag a megelőző két szám összege (0,1,1,2,3,5,8,13,21,34,...)

Fibonacci a sorozatot a közkeletű anekdota szerint egy házinyúl szaporulat növekedéséből kiindulva figyelte meg, de az igazi érdekessége, hogy a természetben szinte mindenhol feldedezhetjük a sorozatban bújkáló sajátos arányosságot, kezdve a faágak elhelyezkedésétől a csigaházak arányain át akár a tobozok leveleinek pozíciójáig. A Fibonacci-sorozat egymást követő tagjainak aránya 1,618-hoz közelít, ami ráadásul nem más, mint a már ókorban is ismert harmonikus arány, az aranymetszés.

A technikai elemzésben sokféleképpen szokták alkalmazni a Fibonacci-számok összefüggéseit, de a leggyakoribb szerepe talán az "ideális" korrekciós szintek meghatározásában van. Eszerint a módszer szerint egy markáns mélypont és csúcspont szintjét összekötve az elmozdulás 23,6, 38,1 és 61,8 százalékánál találhatók a Fibonacci-féle korrekciós szintek (az aranymetszésből is kiszámíthatók ezek a szintek). A korrekciós szintek sokszor szolgálnak támaszként vagy ellenállásként, jelentős részben éppen azért is, mert kellően sok befektető figyeli meg elemzéseiben ezeket a nevezetes szinteket, így önbeteljesítő jóslatként is működhetnek.

Mik azok a mozgóátlagok?

A mozgóátlagok a technikai elemzés eszköztárának kedvelt elemei. Három fajtáját különböztetjük meg, köztük az egyszerű, az exponenciális és a súlyozott mozgóátlagot. Az egyszerű mozgóátlag számítása a legkönnyebb, hiszen ebben az esetben a rendelkezésre álló kereskedési adatok közül mindig a legutolsókat átlagoljuk. Ennél fogva a mozgóátlag a piaci folyamatokat lesimítva fogja követni, melynek előnye, hogy az éles kiugrásoktól megtisztítja a grafikont, viszont adott esetben a piaci fordulókra csak időben csak késve reagál.

Az egyszerű mozgóátlagok két legelterjedtebb típusa az ötven és kétszáz napos mozgóátlag. Az ötven napos a legutolsó ötven nap, a kétszáz napos pedig a legutolsó 200 nap árfolyamadatainak átlagát mutatja. Ahogy haladunk előre az időben, úgy természetesen a mozgóátlag értéke is folyamatosan változik.

A technikai elemzésben a mozgóátlagok akkor adnak vételi jelzést, ha a rövidebb távú alulról metszi a hosszabb távú mozgóátlagot. Eladási jelzés pedig ebből kiindulva akkor érkezik, ha a rövidebb mozgóátlag felülről metszi a hosszabbat. A szakirodalomban azt a formációt, amikor az ötven napos mozgóátlag alulról metszi a kétszáz naposat, Golden Cross-nak (aranykeresztnek), amikor az ötven napos mozgóátlag felülről metszi a kétszáz naposat Death Cross-nak (halálkeresztnek) nevezzük.

Mi az az MACD?

Az angol Moving Average Convergence Divergence szó kezdőbetűből áll az MACD. Az indikátor a leggyakoribb trendkövető indikátor. Két különböző időtávú mozgóátlagból áll az MACD. Vételi jelzést akkor kapunk, ha a gyorsabb mozgóátlag alulról metszi a lassabbat. Eladási szignált pedig akkor, ha a gyorsabb mozgóátlag beesik a lassabb alá. A grafikonon egy középvonal is látható, ami alatt a vételi jelzés markánsabb, felette pedig az eladási.

Mi az RSI?

Az RSI az angol Relative Strenght Index rövidítése, mely az adott instrumentum relatív erejét mutatja. Az indikátor értéke 0 és 100 között ingadozik. Az RSI kiszámolásának módja: 100-(100/(1+E/CS)), ahol az E azoknak a záróáraknak az átlaga, melyek az előző "n" napon emelkedtek, míg a CS azoknak a záróáraknak az összege, amelyek az előző "n" napon csökkentek.

Túladott egy instrumentum akkor, ha 30 alatti az RSI értéke, és túlvett, ha 70 fölött mozog. Vételi vagy eladási jelzést akkor kapunk, ha a túladott vagy a túlvett zónából kilép az indikátor.

Az RSI indikátor esetében gyakran vizsgálják a technikai elemzők, hogy az árfolyammal együtt mozog-e, vagy más utakon jár. Ha az árfolyam új lokális csúcsot ér el, de az indikátor a korábbi lokális csúcstól alacsonyabb szinten ér el csúcsot, akkor divergenciáról beszélünk, ami sokszor trendfordító szokott lenni.