Matolcsyék nem álltak meg, 2,4 százalék az alapkamat

A meglepetés ezúttal is elmaradt, a Magyar Nemzeti Bank az előzetes várakozásoknak megfelelően 0,1 százalékkal csökkentette az alapkamatot. Az elemzők többsége arra számít, hogy a Matolcsy György vezette jegybank még tovább megy a lazítással.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa huszonkettedik egymást követő alkalommal csökkentette az alapkamatot. A 0,1 százalékpontos csökkenés azt jelenti, hogy az alapkamat 2,4 százalékra süllyedt.

A döntés nem lepte meg az elemzőket, a Portfolio.hu körkérdésére minden elemző azt válaszolta, hogy 0,1 százalékos vágást vár. A Reuters májusi felméréséből pedig az derült ki, hogy az elemzők azt várják, hogy 2,25 százalékra fog idén lemenni az alapkamat (ez a megadott válaszok átlaga).

Az, hogy ennyire egységesek voltak az elemzők, nem véletlen. Több tényező is afelé mutatott, hogy a jegybank tovább fog menni a csökkentéssel. A legegyértelműbb jelet maga Matolcsy György jegybankelnök adta, aki múlt csütörtökön egy londoni előadásában arról beszélt, hogy elképzelhető még kisebb mértékű kamatcsökkentés. Igaz, azt is elmondta, hogy túlzóak azok az előrejelzések, amelyek azt várják, hogy 2 százalékra süllyed a kamat.

A jegybank elsődleges feladata az infláció szabályozása. Áprilisra olyannyira sikerült leszorítani az áremelkedési ütemet, hogy 0,1 százalékos csökkenés volt. Igaz, hogy ez nagyrészt a rezsicsökkentés mesterséges hatása volt, de emellett sok más termékkategóriában is csökkentek az árak. A központilag szabályozott árakat nem számítva is bőven a célul kitűzött 3 százalék alatt van az infláció, vagyis a jegybankot nem kényszeríti arra, hogy magas kamattal küzdjön ellene.

Mark Thornton amerikai közgazdász vezette be azt a kifejezést, hogy apoplithorismosphobia, amely a deflációtól való félelmet jelenti. A magyar jegybanknak egyelőre nem kell ettől a betegségtől rettegnie, viszont megelőző kúraként használhatja a kamatcsökkentést. Az alacsony kamat és a jegybank új lépése, hogy kiűzi a bankokat a kéthetes jegybanki eszközből, megnövelheti a hitelezést, így a gazdaságban levő pénz mennyiségét, amely előbb-utóbb az árak emelkedéséhez vezet. Az alacsony inflációs ütem tehát teret enged a jegybanknak a kúra folytatására, emellett pedig az is várható, hogy az Európai Központi Bank (EKB) tovább lazít, ami a magyar jegybank mozgásterét is bővíti.

Arra azonban figyelnie kell a jegybanknak, hogy minél alacsonyabbra szorítja a hazai kamatszintet, annál sebezhetőbbé válik az ország egy esetleges megingásra. Erre hívta fel a figyelmet, a monetáris tanács hónapok óta kamattartásra szavazó tagja, Pleschinger Gyula, aki szerint minden újabb kamatvágás exponenciálisan növeli a kockázatot, vagyis nagyobb a kockázati teher, mint amennyi előnnyel a kamatcsökkentés jár.