Rengetegbe kerül a munkahelyi stressz – mindenkinek

Minden szinten megéri a káros stresszel eredményesen foglalkozni

Stressz minden munkahelyen, minden munkakörben létezik, ez teljesen normális, az viszont egyáltalán nem szükségszerű, hogy distressz váljon belőle. Ez az egyik alapgondolata a napokban indult uniós kampánynak. Az „Egészséges munkahelyek – Kezeljük a stresszt!” azokra a káros munkahelyi hatásokra fókuszál, amelyek megbetegíthetik a munkavállalót, ezzel egyben rázós veszteséget okoznak a vállalatnak.

Az Európai Munkavédelmi Ügynökség az Unió 28 tagállamában, Magyarországon pedig a Nemzeti Munkaügyi Hivatal égisze alatt indította el a kampányt. A munkavédelem, a munkahelyi stressz, a megfelelő pozíció betöltése, a munkavállaló közérzete mind szervesen a témához tartozik – és mint dr. Bakos József, a Nemzeti Munkaügyi Hivatal főigazgató-helyettese az esemény sajtótájékoztatóján kiemelte, a mobbing és a zaklatás is. A munkavédelmi hatóság feladata biztosítani a biztonságos környezetet, a megfelelő gépeket és eszközöket, megelőzni a baleseteket – de a fizikai munkakörnyezet, a dokumentumok, a szabályok mezsgyéin túl nem is merészkedhet. A pszichoszociális felvetés egészen más megközelítést kíván.

Minden szinten megéri a káros stresszel eredményesen foglalkozni Forrás: Egészséges munkahelyek kampány

Eustressz, distressz, stressz

Dr. Erősné dr. Bereczki Edit orvos szaktanácsadó szerint már a fogalmakat is helyre kellene tennünk. Nem a stressz a gond önmagában, a stresszre adott reakciónk, azaz a következményei döntik el az előjelét – ezt igazolja a kezdeti fázis elnevezése, az eustressz is, a szó előtagja nem véletlenül azonos az eufóriáéval. A nem káros stressz a heves szerelemmel, az adrenalinrohamokkal mutat ikerszerű hasonlóságot. Selye János így definiálta azt, ami a köznyelvben szitokszóvá színeződött: „A stressz a szervezet nem specifikus válasza bármilyen igénybevételre. A stressz-előidéző hatás vagy stresszor-aktivitás szempontjából mindegy, hogy az a dolog, vagy helyzet, amellyel szemben állunk, kellemes-e, vagy kellemetlen, csupán az számít, hogy milyen mértékű az újraalkalmazkodás iránti szükséglet.” Az tehát, hogy 2030-ra a WHO vezető betegségnek prognosztizálja a stresszből fakadó depressziót, valójában a distresszről szól.

Testi, lelki, társadalmi következmények

A főorvos emlékeztetett, 2000 körül kezdtük komolyan venni, hogy a hagyományos munkahelyi veszélyekkel egy szinten érdemes mérni a pszichoszociális faktorokat. Azóta nem szorul magyarázatra, milyen káros a szélsőséges mentális és pszichés terhelés a munkavállaló egészségére és biztonságára, ennek mentén az egész társadalomra. A tartósan negatív stresszben élő ember zavart lesz, feledékeny, szétszórt, demotivált. Fokozatosan elhanyagolja, leépíti vagy hagyja leépülni a kapcsolatait, esetleg boldogságpótlékokkal kezd élni, egyre gyakrabban tör ki dührohamban, majd egyre depressziósabb lesz. Ha pedig a rossz élethelyzet a szervezeten is meglátszik – krónikus fáradtság, kimerültség, alvászavar, hát- és nyakfájás, elhízás –, már tényleg csak orvos segíthet.

A stresszorok tehát meg is betegíthetnek, így jön létre a munkahelyi distressz. Az okok változatosak, ha valaki nem a saját helyét foglalja el, nem egészen neki való munkát végez, ha krónikus időhiányban dolgozik, ha az helyezi nyomás alá, hogy nem elég tapasztalt vagy szakképzett, ha rendszeresen kapcsolati konfliktusokba bonyolódik, az mind kockázat. Mint dr. Bereczki elmondta, ha a tartós stressz betegséghez vezet, úgy az élet sója a halál csókjává válik.

Évente egy 4-es metró árát viszi el

A kampány második, épp ilyen fontos pillére a stresszhelyzetekből következő anyagi kár. A mozgósításban, tudatosításban részt vevő szervek szerint csak Magyarországon évi mintegy 440 milliárd forintnyi érték vész el pusztán attól, hogy nem, vagy nem megfelelően kezeljük a stresszt. A kieső munkanapok, a vállalat megcsorbult versenyképessége, az alacsony termelékenység, a hatékonyság hiánya, a magas fluktuáció így vezet egy 4-es metrónyi elvesztegetett összeghez évente. „Az európai kutatások és felmérések azt igazolják, hogy a munkahelyi distressz felismerésének, kezelésének, megelőzésének hiányosságai miatt nemcsak az egyének és a munkáltatók szintjén, de társadalmi szinten is egyre inkább számolni kell annak a gazdaság teljesítőképességére és az életminőségre gyakorolt negatív hatásával” – így a főorvos. A felmérések szerint minden második munkavállaló tartja stresszesnek a munkahelyét, és tízből négyük szerint az ő munkahelyükön nem jellemző, hogy kielégítően foglalkoznának a problémával. Dr. Modori László, a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatásért felelős helyettes államtitkára biztos benne, hogy a megelőzésbe fektetni nem kiadás, hanem igazi invesztíció, amely garantáltan megtérül: „Az értékteremtő munka a gazdaság működésének alapja, nélkülözhetetlen a családok jólétéhez, a gyermekneveléshez. Értékteremtő munkát csak biztonságos, egészséget nem veszélyeztető munkakörülmények között lehet végezni.”

Balogh Katalin, a Nemzeti Fókuszpont ügynökség vezetője elmondta, túl sok a fölösleges hiedelem, a félreértés a munkahelyi distressz körül. A probléma orvosolható. Igaz, csak a munkáltatók és a munkavállalók együttműködésével, közös erőfeszítésével. A kampány harmadik pillére ezért pályázat, amely akár mikro- vagy kisvállalatok előtt is nyitva áll.

Nevezési felhívás

Az Európai Munkavédelmi Ügynökség keresi azt a jó gyakorlatnak, helyes gyakorlatnak, legjobb gyakorlatnak egyaránt fordított – best practice – munkahelyi rutint, amellyel egy vállalat a munkahelyi stresszből adódó egyéni és tendenciózus problémákra ad választ. A 2014-2015-ös „Egészséges munkahelyek” kampány felhívására mindazok a cégek jelentkezhetnek, amelyek a saját ügyvitelükben innovatívan álltak a stressz problémájához, a pszichoszociális kockázatok kezeléséhez. Ezen az oldalon találják a pályázat részletes leírását, versenyprezentációt azonban a hazai szervnél lehet benyújtani. A határidő 2014. szeptember 12. Aki tehát úgy érzi, az ő cége már kezesbáránnyá szelidítette a tomboló kisfarkast, ossza meg a szélesebb közönséggel, hogy csinálta.