Kevesebb a cég, de talán stabilabb a helyzetük

Városligeti fasor 47-49., Fasor irodaház
Idén márciusban tetőzött a cégalapítási hullám, de az általános tendencia szerint egyre kevesebb vállalkozás születik
Vágólapra másolva!
Elkészült a Bisnode nemzetközi cégminősítő elemzése 2014 első negyedévéről, a vállalkozások legfontosabb kockázatairól, a fizetési késésekről, a kényszertörlések hatásáról, az iparági változásokról.
Vágólapra másolva!

Társas vállalkozások száma, összetétele, új cégalapítások

Jelenleg több mint 557 ezer regisztrált cég működik Magyarországon. Idén márciusban ugyan tetőzött az alapítási hullám – a 4500 új vállalkozás rekord –, de a bázishoz képest a cégek száma közel fél százalékkal csökkent. Korábban nem volt ritka, hogy egy év alatt 5-6 százalékkal nőtt a cégek száma. A kirívó harmadik hónap ellenére a tendencia mára megállni látszik, a korábbi 5 százalékos emelkedést várhatóan egy ideig nem fogjuk megtapasztalni. 2014 első negyedévében több mint 30 százalékkal több cég szűnt meg felszámolás, csőd, végelszámolás, törlés útján, vagy más módon, mint 2013 azonos időszakában. Az első negyedévben így naponta 110 vállalkozást töröltek, míg egy éve ez a szám alig volt több 80-nál.

A megszűnt cégek számában egy év alatt több mint 3 százalékos növekedéssel a papíripar, a fafeldolgozás és az építőipar áll az élen. A legtöbb új vállalkozást – szintén 3 százalékos növekedéssel – a közigazgatásban, az élelmiszergyártásban és a vegyiparban jegyezték be. Ami a megyei bontást illeti, négy – Csongrád, Pest, Hajdú-Bihar és Bács-Kiskun – kivétellel mindenhol kevesebb vállalkozással lehet számolni, a legsúlyosabban Komárom-Esztergom, Baranya, Zala és Borsod-Abaúj-Zemplén érintett.

Idén márciusban tetőzött a cégalapítási hullám, de az általános tendencia szerint egyre kevesebb vállalkozás születik Fotó: Tuba Zoltán - Origo

Fizetési határidők, fizetési késedelmek

Keleti József, a Bisnode csoport Country Managere elmondta, hogy a számlafizetési szokások vizsgálata értékes és aktuális információval látja el a cégeket, egy-egy hitelezési döntés meghozatalakor. Ugyan a számok az elmúlt időszakban javultak, de jelenleg átlag 46 nap alatt jut pénzéhez a vállalkozás, ez pedig nagyon sok. Érdemes tehát kiemelt figyelemmel követni, mennyire kockázatos az üzleti partner.

Az átlagos fizetési határidő javult az első negyedévben: az évek óta érvényes 29-30 napról 25 napra csökkent. Az átlagos fizetési késedelem 18 nap, szemben a bázis 17 napjával. Javult azonban az időben fizető cégek aránya: egy évvel korábban 59 százalék volt, most 67 százalék. A számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásával foglalkozó vállalkozásoknál, a vegyiparban és a papíriparban több mint 40 nap az átlagos fizetési határidő, a vegyiparban, a papíriparban és az ingatlanügyletek ágazatában 33 nap késedelem sem számít soknak. A legtágabb határidőt, átlagosan 32 napot Somogy, Borsod-Abaúj-Zemplén és Jász-Nagykun-Szolnok megye vállalkozásai adják, a legtöbbet pedig Szabolcs-Szatmár-Bereg, Békés és Pest megye vállalkozásai késnek a fizetéssel.

Fizetésképtelenségi eljárások, szektorkockázatok

Korábban egyértelműen állíthattuk, hogy ha egy cég fizetésképtelenné vált, előbb-utóbb felszámolási vagy csődeljárás indult ellene. 2012 márciusától azonban elkezdett nőni a kényszertörlési eljárások száma, amit abban az esetben indítanak például meg, ha egy cég nem található a székhelyén, nem érhető el, nem adott le beszámolót, vagy nem teljesítette adófizetési kötelezettségeit. A kényszertörlések egy része is a cégek fizetésképtelensége miatt indul el, de nem a hitelezők, hanem a cégbíróság által. Ráadásul a kényszertörlési eljárások száma ugrásszerűen emelkedik: 65-ről 110-re emelkedett az ilyen eljárások száma. A tendencia egyhamar aligha áll meg, hacsak a cégek fegyelme nem változik meg, derül ki a Bisnode nemzetközi cégminősítő elemzéséből.

Eddig a növekvő kényszertörlési számra azt mondhattuk, hogy az átvette a hitelezők által kezdeményezett felszámolási eljárások egy részét, 2014 első negyedévében azonban ez utóbbiból 4500-nál is több indult, szemben a 2013 megegyező időszakára eső 4200 eljárással. Csökkent a végelszámolások száma, 2900-ról 2500-ra.

A kényszertörléseket egy fokkal bonyolultabb elhelyezni a térképen, mint a többi statisztikát: megyénként változik, hol alkalmazzák előszeretettel az eljárást, hol kevésbé. Mostanra kirajzolódott, hogy a legtöbb megyében a bedőlési arányt követi a kényszertörlési aránnyal korrigált bedőlési arány. Komárom-Esztergom megyében relatíve kevés eljárást indítanak a hitelezők, annál többet a cégbíróság. Zala és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében viszonylag magas a bedőlési arány, ez azonban csökken, ha a kényszertörlésekkel korrigáljuk. Jól jelzi a szigorodó cégbírósági gyakorlatot – amellyel egyre több és több megye él –, hogy 2014 elején még 10 % körüli legmagasabb értékeket kaptunk a bedőlési arány kényszertörléssel módosított értékére, most pedig már volt olyan terület is, ahol ez az érték meghaladta a 15 százalékot is. Ezek alapján az mondható, hogy fizetésképtelenség miatti cégmegszűnésre leginkább Heves, Jász-Nagykun-Szolnok és Komárom-Esztergom megyében kell számítani.

Felszámolások, végelszámolások és kényszertörlések

A Bisnode Bedőlési Index mértéke (felszámolások és csődeljárások cégszámhoz viszonyított aránya) azonban továbbra is jó mutatószám a cégek fizetésképtelenségének megállapítására, illetve az egyes szektorok teljesítményének összehasonlítására, mivel ez tisztán a hitelezők felé történő tartozások miatti fizetésképtelenség jelzésére szolgál. 2013-ban ennek megfelelően 2,46 %-os Bisnode Bedőlési Index-el kellett számolnunk. 2014 első negyedévében valamivel nagyobb, 2,52 %-os Bisnode Bedőlési Indexet kaptunk. Nem szabad elfelejtenünk, hogy a kényszertörlések száma is emelkedik, aminek egy része szintén fizetésképtelenség miatt indul.

Bedőlésbiztos iparágnak hosszú ideje a közigazgatás, az egészségügy és az oktatás számít, most is ezek vezetnek, a részletes sorrend itt látható:

1

Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás

2

Humán-egészségügyi, szociális ellátás

3

Oktatás

4

Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység

6

Információ, kommunikáció

7

Egyéb feldolgozóipari tevékenység

8

Számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása

9

Ipari gép, berendezés, eszköz javítása

10

Vegyi anyag, gyógyszer termékek gyártása, kokszgyártás és kőolaj-feldolgozás

A kockázatos iparágak tekintetében azonban átrendeződött a kép: az építőipart megelőzte a vendéglátás. A kuponos oldalak árlenyomó akciói vélhetőleg nem tesznek jót a szektornak. A lista a következő:

1

Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás

2

Építőipar

3

Fafeldolgozás (kivéve: bútor), fonott árugyártás

4

Élelmiszer, ital, dohánytermék gyártása

5

Fémalapanyag, fémfeldolgozási termék gyártása

6

Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység

7

Szállítás, raktározás

8

Gépjármű, motorkerékpár kereskedelme, javítása

9

Nagykereskedelem (kivéve: jármű, motorkerékpár)

10

Textilipar

2014-ben várható még

Várhatóan tovább fog nőni a kényszertörlések száma, abban a néhány megyében is, ahol eddig nem ez volt a jellemző. Mivel kényszertörlés esetén gyakorlatilag ugyanolyan nehéz – ha nem nehezebb – utolérni egy céget, mint felszámolás esetén, üzletkötés esetén kardinális a cégek alapos kockázati minősítése, és érdemes folyamatosan figyelni, változik-e a kockázatosság. Az építőipar bedőlési arányát most megelőzte a szálláshely szolgáltatás, ami remélhetőleg az építőipar valamiféle stabilizálódását mutatja, erre rímel a KSH szerint 15,9 százalékos januári növekedés is a bázishoz képest. A hosszabb távon csökkenő cégszám remélhetőleg előbb-utóbb a jelenleginél kisebb, de stabilabb magyar cégszerkezethez vezet.