A tehetségpazarlás pénzügyi veszteség

Súlyos kieséshez vezethet, ha a kolléga nem "a megfelelő ember a megfelelő helyen"

Szögezzük le az elején: olyan kutatásról fogunk beszélni, amely nem tartalmaz adatot a magyar munkavállalói piacról. Azért említésre méltó mégis, mert a tehetséggel jól gazdálkodni – vagy éppen nem – bármely vállalkozói szférában perdöntő. Ráadásul a felmérést a LinkedIn megbízásából készítette el a PwC.

A kutatás alapja a LinkedIn 277 millió munkavállalójának sok millió interakciója, és a PwC Saratoga adatbázisában szereplő 2600 munkaadó. Azt összegzi, hogy ha egy munkavállaló nincs igazán a helyén, az önmagában sokszámjegyű kárt okoz a vállalat forgalmában. Az alkalmazkodóképesség hiányát, a rugalmatlanságot egyaránt megmutatja, ha valaki nem hajlik átképzésre, nem akar új képességeket elsajátítani, pozíciót vagy akár iparágat váltani, és ez mind veszteséghez vezet.

Minden egyes piacnak van egy munkavállalói alkalmazkodási mutatója, amelyet a következő szempontok definiálnak: az átlagos munkavállaló általi iparágváltások száma, az átlagos munkavállaló által a teljes karrier során betöltött pozíciók száma, a vállalaton belüli előléptetések átlagos száma az adott piacon, valamint a rendelkezésre álló nyitott pozíciók száma elosztva az adott piac népességének számával. A 11 ország piacát felmérő poll leszögezi, hogy mintegy 130 milliárd dollár kiesést okoz az elhibázott munkavállaló-pozíció párosítás, majd ezt még 19,8 milliárddal tetézi a különben fölösleges, nehézkes és hosszadalmas toborzás.

Súlyos kieséshez vezethet, ha a kolléga nem "a megfelelő ember a megfelelő helyen" Forrás: PwC

„Míg a munkanélküliség nő, az állások betöltetlenül maradnak, és a vezérigazgatók aggódnak a növekvő készségbeli különbségek miatt. A munkaadóknak és munkavállalóknak egyaránt alkalmazkodniuk kell a megváltozott körülményekhez és össze kell hangolniuk a képességeiket a lehetőségekkel a szervezetek termelékenysége érdekében. A kutatás rávilágít, hogy ha a piacokon hatékonyabban lehetne az adott képességekkel rendelkező munkavállalókat a számukra megfelelő pozíciókhoz párosítani, ez akár 130 milliárd dollárral növelné a globális termelékenységet, csökkentené a különbségeket és piaci versenyelőnyt jelentene” – kommentálta az eredményeket Michael Rendell partner, a PwC HR-szolgáltatások vezetője.

A legjobban Hollandia reagál a jövőbeni keresletváltozásokra, minden bizonnyal többnyelvű munkaereje és nemzetközi üzleti kapcsolathálója miatt. Kína és India eredményein sokat ront, hogy kevés a kiforrott ágazat, és hogy hatalmas földrajzi méretük korlátozza a mobilitást. Németország és a többi jól teljesítő gazdaság azonban éppen azért ért el a vártnál alacsonyabb pontszámot, mert specializálódott gazdaságuk túlságosan jól működő és stabil ahhoz, hogy gyorsan reagáljon a strukturális változásokra.

A felmérés javaslatokat is tartalmaz. A munkavállalók figyelmét arra hívják fel, napjainkban a közösségi média jelenléte és a munkaerő globalizációja miatt jóval könnyebb kapcsolati hálót kialakítani, új készségeket elsajátítani. Valamint nem árt tisztában lenni az épp feltörekvő szektorokkal. A munkáltatók tartsák szem előtt, hogy a tehetség önmagában versenyelőny, azonosítsák, ki találta meg a vállalatnál a magához illő pozíciót, ki nem. Ezt is jelentősen megkönnyíti a közösségi média, egészen közel hozza az ismert és ismeretlen aktív és passzív jelölteket. A vállalati stratégiában minden munkavállaló erős és gyenge pontjait lényeges elemezni és ismerni.