Többen terveznek bővíteni, mint ahányan elbocsátanának

Többen terveznek bővíteni, mint ahányan elbocsátanának: pozitívba fordult a Manpower munkaerő-piaci előrejelzése

A munkaadók 15 százaléka tervez új munkatársakat felvenni, miközben elbocsátásokkal csak 7 százalékuk számol a következő negyedévben.

A Manpower Munkaerő-piaci index, amit a felvenni- valamint elbocsátani szándékozók különbségéből számolnak, ráadásul a második alkalommal mutatkozik a pozitív tartományban - ha pedig nem számolunk a szezonális kiigazítással, akkor a legmagasabb értéket mutatja a hazai felmérések 2009-es kezdete óta.

A +3-as mostani mutató egyébként inkább egy "pozitív nullához" elég, mint hogy hatalmas hurráoptimizmusról tanúskodna, de a beindult trendek mindenképpen biztatóak. A mutatók ugyanis jellemzően negyedévről-negyedévre is javultak, de éves összehasonlításban (tehát a mostani adatokat 2013 második negyedévéhez nézve) kimondottan masszív változásokat is találunk.

Negatív értékből fordult például pozitívba az építőipar és a vendéglátás adata, de nagyon kedvezőek a gyártás/termelésben, és az üzleti szolgáltatások területén dolgozók kilátásai is. Ez utóbbi egyébként - némileg meglepő módon - stabilan jól teljesítő iparágnak számít. Az adatfelvétel 2009-es kezdete óta mindössze kétszer volt negatívban, akkor is alig; a bankokat terhelő extra adók és egyéb, számukra kedvezőtlen jogszabályi változtatások egyáltalán nem hagytak nyomot a mutatón.

"A mutató kalkulálásakor nem térünk ki arra, hogy például az építőipar kedvező számaiban mekkora szerepet játszanak az állami beruházások," mondja az Üzletrész kérdésére Kiss Judit, a Manpower Kft. ügyvezetője, hozzátéve, hogy "magánvéleményük természetesen van a kérdésről". Ez utóbbi szerint egyébként - az építőipar egyéb, javuló mutatóihoz hasonlóan - a munkaerőpiaci index emelkedésében is az EU-s pénzekből megvalósuló infrastrukturális, valamint az állami beruházásoknak (köztük főként a stadionépítéseknek) van lényeges szerepe.

A mutató ugyanígy nem számol a kampány idején időről-időre előkerülő, egyéb "gazdasági hangulatjavító intézkedések" hatásával sem, erre még a nemzetközi adatok felhasználásával sem készült kalkuláció, pedig ott a magyarországinál lényegesen hosszabb adatsorok állnak rendelkezésre.

"Ha összevetjük a munkaerő-piaci felmérést mindennapi megrendeléseink számával és értékével az állandó foglalkoztatást tekintve, könnyű látni az összefüggést," foglalja össze Kiss Judit. "2014 eleje óta érzékelhetően a kereslet emelkedését tapasztaljuk több pozíció esetében, különösen a gyártás, az IT és telekommunikáció, a szolgáltató központok illetve a call centerek területén," teszi hozzá az igazgató.