Profitálj a józan észből!

Vágólapra másolva!
A világ egyik leggazdagabb emberétől, aki ráadásul befektetésekből szerezte vagyonának döntő többségét, szerintem érdemes tanácsot elfogadni, hiszen hosszú évtizedek óta tartó sikerei magukért beszélnek. Mostani cikkünkben Warren Buffett befektetési filozófiájába adunk egy kis betekintést. Ha pedig kíváncsi arra, hogy más, hazai szakemberek hogyan gondolkoznak a befektetésekről, jöjjön el az Investor.hu következő ingyenes előadására.
Vágólapra másolva!

Warren Buffett szerint többek között ezeket kell észben tartani egy befektetés során:

  • Az adott eszköz (értékpapír) jövőbeli pénztermelő képességére fókuszálj egy befektetés meghozatalánál. Szintén fontos, hogy értsd miért veszed meg az adott eszközt. (például kedvező kilátások, stabil működés stb.)
  • Ha hosszútávra fektetsz be, és tudod, hogy az adott eszköz (cég) fundamentumai stabilak, nem kell minden nap megnézni, hogy épp hol áll a részvény árfolyama, mert azt rövidtávon rengeteg olyan dolog befolyásolhatja, aminek nincs köze a fundamentumokhoz.
  • Nem kell ahhoz szakértőnek lenni, hogy kielégítő hozamot érj el. De, ha ez nem megy, akkor ismerd be ezt is, és próbálj meg változtatni stratégiádon. Nincs gyors meggazdagodás, ha valaki gyors profitot ígér, gyorsan válaszolj neki: kösz nem.

A fenti tanácsok Warren Buffett legutóbbi befektetői levelében is olvashatóak. A jelenleg közel 60 milliárd dolláros vagyonnal rendelkező befektető emellett elmesélt egy történetet arról, mekkora hozamot ért el két, nem részvény típusú befektetésen. Azért is érdemes ezeket elolvasni, hiszen ezekből sok tanulságot lehet levonni és alkalmazni a tőzsdei kereskedés során is.

Warren Buffett

1930-ban Omahában született Warren Edward Buffett néven. Az apja brókerként és kongresszusi képviselőként dolgozott és már 11 éves korában részvényeket vásárolt az apja cégénél. 19 évesen kapott bachelor diplomát Nebraska-Lincoln Egyetemen, később pedig a Columbia Business Schoolon folytatta tanulmányait.
Warren Buffett a világ egyik leggazdagabb embere, aki a klasszikus értékalapú befektetések híve, befektetéseit sok esetben akár 5-10 vagy akár 20 évig is megtartja. A neve összeforrt a Berkshire Hathaway nevű holding céggel, melynek rengeteg érdekeltsége van különböző iparágakban. Warren Buffett 1962-ben vette át a cég irányítását, amikor még 18 millió dollár volt a cég piaci értéke és a textiliparban tevékenykedett.
A társaság később profilt váltott, a fő tevékenysége a biztosítás, az Egyesült Államokban elsődleges biztosítóként, míg világszinten viszontbiztosítóként működik a Berkshire. Ezen kívül a cég portfóliójába tartozik még vasúttársaság, a Procter & Gamble, az American Express, a Johnson & Johnson, a Kraft Foods, a GE, az IBM, a Wells Fargo vagy éppen a Coca Cola részvénye.

A mára ötszörösét érő Nebraskai farm esete

Nebraskában, az USA közép-nyugati térségében a farmok ára hatalmas emelkedést mutatott 1973 és 1981 között, az elszabaduló inflációs félelmek és a kis agrárbankok expanzív hiteltevékenysége miatt. Aztán, ahogy az sokszor lenni szokott kipukkant a buborék és az árak ötven százalékkal zuhantak.

1986-ban Buffett úgy gondolta, érdemes lehet farmot venni a környéken, és 280 ezer dollárért vásárolt is egyet. Habár Buffettnek nem sok fogalma volt a mezőgazdaságról, egy kis segítséggel nagyjából kiszámolta mennyi kukoricát és szójababot lehet termelni rajta, és mekkora lehet az üzemeltetés költsége.

Mindent összevetve úgy kalkulált, körülbelül 10 százalékos hozamot lehet ezzel a befektetéssel elérni, ami számára kielégítőnek bizonyult. Ráadásul úgy gondolkodott, hogy a termelékenységet is lehet majd javítani, és a gabonaárak is megindulnak majd felfelé. Később mindkét feltevés igaznak bizonyult.

Ahogy Buffett fogalmaz, nem kellett rendkívüli tudással rendelkezni ahhoz, hogy lássa, hosszú távon nincsenek lefelé mutató kockázatok, míg a növekedést tekintve óriási lehetőségek rejlenek a farmban. Persze tisztában volt vele, hogy időnként lehetnek rosszabb évek, és a gabonaárak is eshetnek, de ugyanúgy jönnek majd kiemelkedő évek is. Ráadásul nem volt nyomás alatt, hogy ha nem úgy mennek a dolgok rövidtávon ahogyan azt ő elgondolta, akkor hirtelen el kelljen adni a farmot nyomott áron.

Most, 28 évvel később a farm megháromszorozta profittermelését és legalább ötször annyit ér, mint amennyit fizetett érte még a nyolcvanas évek végén. És még mindig nem tudok semmit a mezőgazdaságról, ráadásul a farmon is csak nem régen jártam másodjára, írja Buffett.

Forrás: Investor.hu

Hogy jön ez a részvényekhez?

Persze Buffett is tudja, hogy mondjuk a föld- és a részvénybefektetések között lényeges különbség van. Az egyik ilyen fontos különbség, hogy egy részvénybefektetés esetén minden nap nyomon követhetjük annak árfolyamán és ezen keresztül annak piaci értékét. Ez sokak számára elsőre előnynek tűnik, viszont ezzel ki vagyunk téve annak, hogy mások sokszor szeszélyes, irracionális viselkedése minket is befolyásoljon.

Azok, akik hosszú évekig tudnak ülni egy befektetésen, ki vannak téve azon piaci szereplők kommentárjainak, akik azt harsogják, ne csak ülj ott, csinálj is valamit. Egy hirtelen piaci pánik nem árthat egy befektetőnek, sőt, ha van még szabad pénze ilyenkor jó alkalom nyílhat a bevásárlásra, már ha az árak a valós értékük alá esnek. „A félelem a barátod, ha befektetésről van szó, míg az eufória az ellenséged” – véli Buffett.

Warren Buffett Bill Gates társaságában tavaly nyáron. Forrás: AFP

A 2008-as válság kapcsán sem esett pánikba Buffett, ha lett volna egy jó kilátásokkal bíró, stabil 100 százalékban az ő tulajdonában lévő cég, attól nem vált volna meg. Akkor miért válna meg azoktól a részvénybefektetéseitől, amelyek erős cégekben vannak, teszi fel a kérdést. Persze igaz, hogy okozhatnak csalódást az egyedi részvénybefektetések, de ha jó kilátással rendelkező, stabil cégek papírjait tartjuk, összességében biztosak lehetünk benne, hogy jól fognak teljesíteni hosszútávon.

A befektetés időzítése is igen fontos. A legjobb, ha hosszabb időtávon halmozunk fel a részvényből, és nem adjuk el akkor, amikor rossz a piaci hangulat és mélyen a csúcsai alatt jár az árfolyam. Vagyis kockázatunkat jól kezelhetjük például a diverzifikációval és az úgynevezett piramisépítéssel, azaz, hogy nem egyszerre vásárolunk be egy adott eszközből, hanem időben elnyújtva (már ha az általunk jónak ítélt irányba megy az árfolyam).

Így egy kevésbé kifinomult befektető, aki viszont tisztában van a korlátaival, hosszútávon jobb eredményeket érhet el, mint az, aki profi csak nem látja a gyengeségeit.

Warren Buffett befektetési filozófiáját egyik híres idézetével jól érzékeltethetjük:

„Az ár az, amit fizetsz, az érték az, amit kapsz. Akár részvényekről, akár zokniról beszélünk, a minőségi árut szeretem, amikor le van árazva.”

Ha szeretnének többet megtudni a részvénybefektetésekről, és arról mivel lehet jó hozamokat elérni mostanság, szeretettel várjuk március 20-ai ingyenes előadásunkon.