Lovagold meg az amerikai energiaforradalmat!

Vágólapra másolva!
Az utóbbi hónapok, évek során egyre többet lehetett olvasni és hallani is az Amerikában kibontakozó palaolaj és palaforradalomról. Az új innováció révén számos vállalat profitálhat ezekből a folyamatokból, mi pedig egy könnyed mozdulattal profitálhatunk ezekből a cégekből.
Vágólapra másolva!

Számtalanszor írtunk már az Investor.hu hasábjain az amerikai palaolaj és palagáz forradalomról. Ugyanakkor azt még nem néztük meg alaposabban, hogy mely iparágak lehetnek az olcsó energiahordozó nyertesei. Ezt a lemaradást most pótoljuk, sőt, még egy befektetési alapot is tudunk ajánlani, amin keresztül egyetlen mozdulattal befektethetünk az amerikai gázforradalom nyerteseibe.

Mi az a palaolaj és palagáz?

A palaolaj és palagáz ugyanolyan hagyományos földgáz vagy kőolaj, mint amit a hagyományos lelőhelyekről hoznak a felszínre a különbség leginkább ott van, hogy máshogyan kell a talaj rétegeiből felszínre hozni a szénhidrogéneket.

Ahhoz, hogy a felszínre tudják hozni az olaj- és gázipari cégek a földgázt vagy a kőolajat új technológiákra volt szükség. A hidraulikus repesztés nem számít új fejlesztésnek, de erre is nagy szükség volt, hiszen az egész technológia arra épül, hogy függőleges fúrásokat kezdenek, majd a kellő mélység elérése után vízszintesen kezdenek fúrni. Utóbbi folyamat számít fontos újításnak és a fejlődés miatt költséghatékonnyá is vált.

A vízszintes fúrás után hidraulikus repesztéseket hajtanak végre, így a kőzet apró rétegeiben lévő földgázt és kőolajat már könnyebben ki lehet szedni. A technológia ellenzői főként azzal érvelnek, hogy a repesztések földrengéseket okozhatnak, illetve vegyi anyagok kerülhetnek a rétegek közé, továbbá rendkívül nagy mennyiségű vízre is szükség van a procedúrához.

A technológia átrendezi a világpiacot

Az Amerikában egyre jobban terjedő technológiának számos hatása van és vélhetően lesz a jövőben is a világ olaj- és gázpiacára is. Egyrészt az amerikai olaj- és gázkitermelés az elmúlt évek során folyamatosan növekedett és egyre magasabb szintre jutott.

A legfrissebb adatok szerint már nagyjából napi 8 millió hordónyi olajat hoznak a felszínre az USA-ban, amivel Oroszország és Szaúd-Arábia után a harmadik legnagyobb kitermelőnek számít és éveken belül a legnevesebb szervezetek szerint is megkaparinthatja az első helyet ranglétrán.

Forrás: Investor.hu

Az emelkedő kitermeléssel párhozamosan folyamatosan csökken az amerikai olajimport. Ennek pedig negatív hatása van például az Afrikából és Dél-Amerikából USA-ba tartó olajexportra. Előbbi országok Ázsiába és Európába próbálják irányítani hajóikat, de jórészt már nem tudják olyan drágán értékesíteni a "fekete aranyat", mint ahogyan tették azt az USA-ba irányuló hajókkal. Mexikó pont a napokban jelentette be, hogy Indiába és Japánba tervezi küldeni a szállítmányait, mivel az USA-ban keletkező igény egyre kisebb.

A növekvő kitermelés másik hatása, hogy az amerikai olajkészletek hatalmasra duzzadtak fel.

Forrás: Investor.hu

Az olajkitermelés főként Észak-Dakotában és Texasban futott fel a palaforradalom révén, ami miatt az amerikai csővezeték-rendszerre is átalakítás vár, hiszen új helyekről kell elvinni a kitermelt nyersanyagot a finomítókhoz, felhasználókhoz. Ezt a problémát rövid távon a vasúti szállítással oldják meg a cégek, de a jövőben minden bizonnyal épülni fognak vezetékek, amin keresztül olcsóbban lehet majd a célállomásra eljuttatni az olajat és a földgázt.

Forrás: Investor.hu

Az olajtermelés felfutása mellett sokkal nagyobb hatást gyakorolt a technológia az amerikai gázpiacra. Az egyre nagyobbra növő kitermelés miatt az amerikai típusú (Henry Hub) gáz ára nagyjából harmadába kerül, mint Európában vagy Ázsiában. A földgáz felhasználása rendkívül széleskörű, finomítók, vegyipari cégek, erőművek is előszeretettel használják a földgázt, ami miatt számos vállalat döntött amerikai beruházások mellett. Több társaság áttelepíti termelését is az USA-ba az olcsó költségek miatt.

Forrás: Investor.hu

Az olcsó földgáz miatt egyre nagyobb az igény arra is, hogy USA engedélyezze az exportálását a földgáznak. Főleg most kezd igazán aktuálissá válni a kérdés, hiszen az orosz-ukrán konlfiktus miatt Európa szeretné, ha az USA-val folytatott szabadkereskedelmi tárgyalások témái közé felvennék a szénhidrogének imporjtát. Ha ez bekövetkezik, akkor idővel Európa gázfüggősége csökkenhet Oroszországgal szemben is.

Kik lehetnek a folyamat nyertesei?

Az Amerikában zajló palaforradalom alapjaiban forgatja fel az energiapiacot. Az egyre jobban terjedő technológia miatt számos olyan cégre van szükség, akik az olajcégek számára biztosítják a fúrási technológiát és különböző szolgáltatásokat nyújtanak az olajmezőkön.

Ilyen cégek lehetnek (a teljesség igénye nélkül):

  • Schlumberger,
  • Technip,
  • ABB,
  • WEIR,
  • Halliburton,
  • Baker Hughes.

Az olaj- és gázmezőkön végzett munka után a nyersanyagot valamilyen úton, módon el kell juttatni a fogyasztókhoz. Ezekkel foglalkoznak többek között az alábbi cégek:

  • Kinder Morgan,
  • Enbridge,
  • Spectra Energy,
  • Transcanada,
  • Williams Companies.

Ha a földgáz exportálásáról van szó, akkor a Cheniere Energy jöhet szóba, amely jövőre kezdheti meg az exportot a jelenlegi engedélyek szerint.

Az olcsó földgáz miatt számos cég gondolkozik azon, hogy földgáz üzemű autókat, teherautókat, vonatokat fejlesszen, sőt erőműfejlesztések, építések száma is növekedhet. Ebben a szegmensben tevékenykedik többek között:

  • Paccar Inc.
  • General Electric,
  • Siemens.

A vegyipari vállalatoknak jelentős földgázfelhasználónak számítanak, emiatt ebben a szektorban is lehet találni érdekes cégeket:

  • Dow Chemical,
  • Agrium
  • PPG,
  • CF Industries,
  • Potash Corp.
  • Mosaic.

Amennyiben nem szeretne bajlódni az egyedi részvények kiválasztásával, akkor az Investor Trader webes kereskedési felületén a K&H Alapkezelő legújabb, Innovatív Amerika alapjából is jegyezhet befektetési jegyet. A zártkörű alap leginkább az ameriaki energiaipari forradalmat szeretné meglovagolni. Részletesebb tájékoztatót az Investor Trader és a K&H honlapján találhat.