Odavághat a horvát nyaralásnak Matolcsy

Croatia, Island Krk, Baska, the beach

Külső és belső tényezők is gyengítik a forintot, de ez egyelőre nem aggasztja a Magyar Nemzeti Bankot. Pedig a benzin már a jövő héten drágább lesz, előbb-utóbb az élelmiszerek is többe kerülnek, és az exportőrök is csak átmenetileg örülnek. 

A forintárfolyam és a magyar gazdaság szempontjából is kifejezetten rosszkor jött az ukrajnai válság. Miután az amerikai jegybank tavaly december óta hónapról hónapra a korábbinál kevesebb friss pénzzel segíti a világgazdaságot (elindította a taperingnek nevezett folyamatot), a Magyar Nemzeti Bank (MNB) pedig 2012 augusztusa óta rendületlenül csökkenti az alapkamatot, a befektetők már amúgy is inkább adták, semmint vették a forintot. Az árfolyam az év eleje óta kétéves mélypontja közelébe gyengült az euróval szemben, erre tett rá egy lapáttal Ukrajna háború és csőd közeli helyzete az elmúlt napokban.

Amerika, Ukrajna és Matolcsy

Sovány vigasz, hogy nem a forint az egyetlen a feltörekvő piaci devizák közül, amelyiktől mostanában szabadulnak a befektetők. Ázsia és Latin-Amerika megítélése is megváltozott: Kínában kifulladt a növekedés, Oroszország, Brazília és India strukturális és versenyképességi problémákkal küzd, a török gazdaság pedig fenntarthatatlan adósságpályára került. Ebből a globális hangulatváltozásból Kelet-Közép-Európa még egész jól jön ki, a térség országai éppen most kezdenek dinamikusabban növekedni. Ez elvileg ránk is jó fényt vethetne, csakhogy a befektetők sokkal jobban megnézik, hogy az egyes gazdaságokban milyenek a kilátások, és azt is lesik, hogy az adott országok jegybankjai miként reagálnak a változó körülményekre.

Trippon Mariann, a CIB Bank vezető elemzője elsősorban ez utóbbi tényezővel magyarázza, hogy az idén a forint a világ legrosszabban teljesítő devizái között van, és már a zlotyt is alulmúlja. Tavaly még ellenállt a feltörekvő piacokról történt pénzkivonásnak, de mostanra eltűnt a kamatprémium, nincs, ami védje az árfolyamot. És miközben ráadásképpen az ukrajnai helyzet is élesedett, még mindig nincs kizárva, hogy a monetáris tanács folytatja a kamatvágást. Ebből a szempontból Matolcsy György és stábja kivételes pozícióba navigálta magát: az egyetlen jegybankár a feltörekvő világban, aki nem jelezte, hogy lassan befejezi a kamatcsökkentést. Sőt inkább olyan jelzéseket küldött a piacnak, hogy egy-két kamatvágásra még van tér, mert a magyar gazdaság más, mint a többi.

Direkt gyengítik a forintot?

Az alacsony alapkamat alapesetben jó. Olcsó hitelekkel és a megtakarítások helyett a beruházások ösztönzésével segít felpörgetni a gazdaságot. De ha az erőltetett kamatvágás tartósan gyengíti a forintot, vagyis úgy tűnik, hogy a befektetők már nem tolerálják a szerintük túl mélyre vitt kamatszintet, és még rajtunk kívül álló okok is rontják az árfolyamot, akkor több kárt okozhat, mint hasznot.

• A benzin valószínűleg már a jövő héten drágul, és az ára magasabb szinten is maradhat, mint amit az elmúlt hónapokban megszokhattunk.
• Az élelmiszerek is többe kerülhetnek, előbb a kisboltokban, később a hipermarketekben is.
• Drágul a külföldi utazás, nyaralás, cserébe Magyarország vonzó lesz a külföldi turisták szemében, többen jöhetnek, és többet költhetnek nálunk. Már most látszik, hogy élénkülhet a határ menti üzletek forgalma.
• Rosszul járnak a devizahitelesek, és az állam is bukik a devizaadósságán, viszont jól jár, akinek euróban vannak a megtakarításai, vagy külföldön élő rokonai küldik haza a pénzt.
• Azok a cégek, amelyek sokat importálnak, de termékeiket vagy szolgáltatásukat a magyar piacon adják el, nagyon rosszul járnak. Nekik egyre többe kerül a beszerzés, de nem biztos, hogy át tudják hárítani a pluszkiadást a vevőkre. Tipikusan ilyenek az egészségügyet, például konkrétan a magyarországi kórházakat eszközökkel, műszerekkel ellátó vállalkozások, amelyek már panaszkodnak is. Ezeket az orvosi eszközöket ugyanis 80 százalékban külföldről kell beszerezni, ez egyre többe kerül, miközben az állami egészségügy intézményeinek nincs több pénzük a vásárlásra.
• Azok a cégek nyerhetnek, amelyek főleg exportálnak vagy többet exportálnak, mint amennyit importálnak – ezzel szokott a jegybank is érvelni a gyenge forint kritikusaival szemben. Tankönyvileg valóban jót tesz az exportőröknek, ha a külföldön (tipikusan az Európai Unión belül) eladott áruért befolyó bevétel egyre több forintot ér idehaza, de a dolog nem ilyen egyszerű. Az export importtartalma ugyanis majdnem 60 százalékos Magyarországon, nálunk a legmagasabb az összes uniós országon belül, ami az Európai Bizottság tanulmánya szerint arra utal, hogy más országokhoz képes a magyar export viszonylag csekély mértékben tartalmaz hazai hozzáadott értéket. Egyben azt is jelenti, hogy a cégek előbb behozzák az alapanyagot, azt feldolgozzák, majd kiviszik az árut – amíg van az olcsóbban vett készletből, addig sokat nyerhetnek a gyenge forinton, de tartós gyengülés mellett nekik is egyre többe kerül a beszerzés.

Egy éven belül visszaerősödhet

Úgy tűnik, az MNB szakértői és vezetői egyelőre úgy látják, hogy a gazdaság egészének most még nem ártanak a piaci folyamatok, sőt inkább versenyképességi előnyei vannak. A Magyarországon járt londoni elemzők legalábbis ezt szűrték le a jegybankkal mostanában folytatott beszélgetésekből, ezért még további egy-két kamatvágásra számítanak, pedig a legutóbbi kamatvágáskor már voltak kritikus kommentek. „Nem vak, csak bátor”, hangoztatták egyesek, hozzátéve, hogy ebben az évben elkerülhetetlen lesz a kamatemelés.

„Amikor az alapkamat eléri a 2,6-2,5 százalék körüli mélypontját, akkor az MNB majd a lehető legtovább próbálja ezen a szinten tartani a kamatot, de az év második felében külső és belső okok is azt indokolják majd, hogy elkezdje emelni az alapkamatot” – véli Trippon Mariann is. Ha semmi rendkívüli nem történik, akkor szerinte 25 bázispontos emelések jöhetnek, és ezzel párhuzamosan enyhén erősödhet a forint is. Ezt mutatja a Reuters elemzői konszenzusa is: egy éven belül a mostani 310 körüli szintről 300 közelébe erősödhet a forint az euróval szemben.