A családi gazdaságok látják el élelemmel a világot

A gazdák vállán nyugszik a mezőgazdaság

Nagy a pazarlás a világban, a nőket kevéssé becsülik meg, és szükség volna egy zöld forradalomra. Budapesten ülésezett az ENSZ élelmezésügyi szervezete.

A világ élelmiszertermelésének 90 százalékát a családi gazdaságok adják - mondta José Graziano da Silva, az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) főigazgatója szerdán Budapesten.

A FAO főigazgatója a családi gazdaságok világfórumán arról is beszélt, hogy a családi gazdaságok az élelmiszertermelés mellett más területeken is sok árut állítanak elő, így például erdészeti és halászati cikkeket. José Graziano da Silva úgy vélte, nem általánosságban van szükség az élelmiszertermelés növelésére, hanem azokban a térségekben, ahol nincs elegendő élelem, így például Afrika és Ázsia egyes részein. A főigazgató szerint a családi gazdaságokat ezekben a térségekben kell fejleszteni. Hangsúlyozta, hogy meg kell szüntetni az élelmiszerpazarlást, mert jelenleg a világon megtermelt élelmiszer 30 százaléka hulladékként végzi. Megjegyezte azt is: több pénzt kell az embereknél hagyni, hogy meg tudják vásárolni az élelmiszereket.

Fontos kérdésnek nevezte a világ élelmezési gondjainak megoldásában a fenntartható gazdálkodás feltételeinek biztosítását. José Graziano da Silva szerint e téren már tapasztalható előrelépés, de kulcskérdés, hogy sikerül-e a múlt század hatvanas éveihez hasonlóan végrehajtani egy újabb "zöld forradalmat".

A föld méltóságot ad

Az ENSZ Világfórumán külön szekció foglalkozott a nők családi gazdálkodásban betöltött szerepével. Batthyány-Schmidt Margit, a Magyar Női Unió (MNU) elnöke, aki egyben a legnagyobb európai termelői érdekképviseleti szervezet, a Copa-Cogeca női munkacsoportjának első alelnöke megnyitó beszédében kiemelte: a világon mindenütt úgy tartják, hogy „a föld az embernek méltóságot ad”. Ezért voltak olyan nagysikerűek a XIX. század amerikai földfoglalásai és – az MNU meggyőződése szerint - ezért teszik bölcsen a XXI. században is a családok, ha a termőföld szeretetére építik a gazdaságukat.

Arra is felhívta a figyelmet, hogy a családi gazdaság elképzelhetetlen a nők nélkül, akik munkájukkal hozzájárulnak a vállalkozás sikeréhez, a bevétel növeléséhez, a vidék eltartó és megtartó képességének a megőrzéséhez, és olyan közjavak előállításához is, mint például a kulturális sokszínűség, vagy a helyi lakosság ellátása egészséges, friss helyi élelmiszerekkel. Az MNU alapítói fontosnak tartják, hogy a magyar tájak, falvak és kistérségek még versenyképesebbé váljanak, a családok a föld megművelésével tisztes megélhetést biztosíthassanak maguknak és a következő generációknak. Batthyány-Schmidt Margit szerint bár regionálisan nagy különbségek figyelhetőek meg, a nők bizonyíthatóan kevesebbet profitálnak a mezőgazdasági munkából, függetlenül attól, hogy bérért vagy önfoglalkoztatóként dolgoznak. A tulajdon és az irányítás általában még mindig a családfő kezében összpontosul, jegyezte meg.