És akkor mától jelen idő

Mától nem "az új", csak egyszerűen polgárjogi kódex

„Az új Ptk. szerint” – ez hónapok óta visszatérő kifejezés többek közt a mi cikkeinkben is. Reggel óta elhagyhatjuk az új szócskát: 2014. március 15-ével lépnek életbe a tetemes részben alaposan módosított polgári jogszabályok.

Az Üzletrész utoljára tegnap írt egy viszonylag kevéssé szem előtt lévő részletről, mi minden áll a vevő jogában, ha egy termék szavatosságával támad gondja. A vállalkozók többségét érthető módon a tőkésítési kötelezettség érdekelte a legjobban. Sok kft.-nek meglehetősen rémisztően hangzott a hárommilliós emelés, amelyet első pillanatásra néhány hét alatt kellett volna megoldaniuk, majd szerencsére kiderült, ami a jogszabály-módosítások esetében elég gyakran ki szokott: nem eszik olyan forrón a kását. Ironikus módon a laikus számára gyakran éppen a kiskapuk, teljesen szabályos egyéni megoldások okoznak zavart, amelyeket jogi jártasság híján elég nehéz biztonsággal felmérni.

Az új magánjogi kódex egy része – mintegy a fele – változtatás nélkül érvényes tovább, a másik felét részben, vagy teljes egészében megújították azok a szakemberek, akik körülbelül fél éven át foglalkoztak a korszerűsítéssel. Egyben bővült is a törvényköny, 1596 paragrafusa körülbelül a kétszerese az eddigi számnak. Egyik nóvuma éppen az, hogy most már magába foglalja a társasági jogot, és a családjogot is.

Mától nem "az új", csak egyszerűen polgárjogi kódex Fotó: Mudra László - Origo

Ennek dacára – újfent lehet utalni a közmondásos kása hőmérsékletére – vannak területek, amelyeken akár évtizedekben számolva érvényes maradhat a régi Ptk., ez értelmeszerűen nem vonatkozhat a mai naptól létrejött jogviszonyokra. Természetesen az évszázados alapelvek érintetlenek, az új kódex ugyanúgy a jóhiszeműségre és a tisztességre alapul, mint sok évszázada folyamatosan. A szabályokat kidolgozó szakemberek szerint az életszerű, a jogbiztonságot erősítő, és a bevált gyakorlatokat érintetlenül hagyó szabályok alapvetése az egyén autonómiája. Amit a törvény nem tilt, azt szabad. A rendelkezések többségétől közös megegyezéssel el lehet térni. Ami mindenképp kötelező, többségében az is a gyengébb fél védelmét szolgálja.

A gazdasági társaságokra vonatkozó szabálymódosítás zömmel leegyszerűsíti, így remélhetőleg megkönnyíti az üzleti működést. A kft.-k elsősorban a már sokat emlegetett törzstőke-emeléssel – 500 ezerről 3 millió forintra – szembesültek, de lényeges a vezetői felelősség módosulása is. A közkereseti társaság tagjai a közös vagyon által nem fedezett kötelezettségekért korlátlanul és egyetemlegesen felelnek, tehát a hitelező a társaság bármely tagjától követelheti a teljes tartozást, a kilépő tag pedig még 5 évig felel a kilépéskor fennálló tartozásokért.

Az újonnan létrejövő részvénytársaságok az alapítással zártkörűek, nyilvánossá a tőzsdei bevezetéssel válhatnak, akkor is, ha nem a budapesti, hanem bármelyik szabályozott piac tőzsdéjére lépnek. A zrt. alaptőkéje legalább 5 millió, míg az nyrt.-é legalább 20 millió forint.

Érvényes gazdasági szerződésforma lett a franchise, a faktoring, a pénzügyi lízing. A Magyar Országos Közjegyzői Kamara hitelbiztosítéki nyilvántartást működtet.

Az újnak talán utoljára nevezhető Ptk.-hoz kapcsolódóan tavaly év végén körülbelül 180 törvénymódosítást fogadott el a parlament, és csaknem 12 millió biztosítási szerződést érint valamilyen módon. Ügyfélbarát fogyasztóvédelmi intézkedésnek nevezhetjük például azt, hogy a biztosítási szerződés nem szűnhet meg automatikusan attól, hogy a szerződő elfelejti befizetni az esedékes díjat.

A családjogban bővül a házassági vagyonjog szabályozása, változik a szülői felügyelet, a személyiségi jogoknál újdonság a nem vagyoni kártérítés helyébe lépő sérelemdíj, a dologi jogban az ingó zálogjog internetes nyilvántartása, az öröklési jogban átalakul az özvegyi jog, és nő a végrendelkezést hagyó szabadsága.