Lám, mi lett a Juniperből!

Gyönyörű hattyúvá cseperedett egyik januári "rút kiskacsánk”, a meghökkentő ötleteink között szereplő Juniper Networks több mint 20 százalékot emelkedett az elmúlt hetekben. Sőt, még az is lehet, hogy felvásárolják a céget.

Szépen meglódult a "rút kiskacsánk”, a Juniper Networks. A részvény egyike volt a január közepén küldött "meghökkentő ötleteinknek”, azóta pedig több mint 20 százalékot emelkedett a hálózati eszközgyártó árfolyama.

Ma egy kedvező hír hatására újabb lendületet vett a részvény. Sajtóértesülések szerint a Nokia fontolgatja a Juniper felvásárlását, amit ugyanakkor egyik cég sem kommentált. Számunkra nem tűnik egyértelműnek, hogy ez jó lépés lenne, de a Juniper árfolyamát mindenesetre több mint 3 százalékkal feljebb lökte a találgatás.

A részvény ezzel kilépett a rövid távú szűkülő alakzatból felfelé. A kis háromszöget tekinthetjük zászlónak is, amiben a nagy meglódulás után némileg "kipihente” a fáradalmakat a papír, a felfelé való kitörés pedig akár további lendületes elmozdulást is jelezhet. Érdemes hozzátenni, hogy eléggé eltávolodott a lényeges mozgóátlagoktól az árfolyam, ami némileg beárnyékolja a kilátásokat.

A Juniper napi grafikonja (Nasdaq) Forrás: Bloomberg, Investor.hu

A hosszabb távú, heti grafikonon is némileg szűkül a tér a részvény előtt. A korábbi sávból való kitörés majdnem elrepítette a sáv szélességéből számítható, valamivel 30 dollár alatti célig. Ha a mostani lendülettel sikerül viszont átlépni ezt a szintet, akkor 32 dollárig is menetelhet a részvény.

Némi óvatosságra int, hogy az RSI indikátor a túlvett zónába került, de ilyen lendületes emelkedéseknél ez gyakran megtörténik. A negatív jelzés az lenne, ha kilépne ebből a zónából az indikátor.

Összességében most már mintha kicsit késő lenne lépni, de aki idejében olvasta korábbi elemzéseinket, annak még tartogathat örömeket a Juniper az előttünk álló időben. Újabb igazán kecsegtető lehetőségek pedig a 30 dollár körüli ellenállások áttörésével nyílhatnak a részvényben.

A Juniper heti grafikonja (Nasdaq) Forrás: Bloomberg, Investor.hu

A Fibonacci-számok a tőzsdén

Leonardo Pisano Bigollo, vagy ismertebb nevén Leonardo Fibonacci a 12. és 13. század fordulóján élt kiváló olasz matematikus volt, akinek a nevét a róla elnevezett számsorozatról ismerheti a világ (sokan a legjelentősebb középkori matematikusnak tartják). A Fibonacci-sorozat képzése nagyon egyszerű: az első két tag 0 és 1, innentől kezdve pedig mindegyik tag a megelőző két szám összege (0,1,1,2,3,5,8,13,21,34,...)
Fibonacci a sorozatot a közkeletű anekdota szerint egy házinyúl szaporulat növekedéséből kiindulva figyelte meg, de az igazi érdekessége, hogy a természetben szinte mindenhol feldedezhetjük a sorozatban bújkáló sajátos arányosságot, kezdve a faágak elhelyezkedésétől a csigaházak arányain át akár a tobozok leveleinek pozíciójáig. A Fibonacci-sorozat egymást követő tagjainak aránya 1,618-hoz közelít, ami ráadásul nem más, mint a már ókorban is ismert harmonikus arány, az aranymetszés.
A technikai elemzésben sokféleképpen szokták alkalmazni a Fibonacci-számok összefüggéseit, de a leggyakoribb szerepe talán az "ideális" korrekciós szintek meghatározásában van. Eszerint a módszer szerint egy markáns mélypont és csúcspont szintjét összekötve az elmozdulás 23,6, 38,1 és 61,8 százalékánál találhatók a Fibonacci-féle korrekciós szintek (az aranymetszésből is kiszámíthatók ezek a szintek). A korrekciós szintek sokszor szolgálnak támaszként vagy ellenállásként, jelentős részben éppen azért is, mert kellően sok befektető figyeli meg elemzéseiben ezeket a nevezetes szinteket, így önbeteljesítő jóslatként is működhetnek.

Mik azok a mozgóátlagok?

A mozgóátlagok a technikai elemzés eszköztárának kedvelt elemei. Három fajtáját különböztetjük meg, köztük az egyszerű, az exponenciális és a súlyozott mozgóátlagot. Az egyszerű mozgóátlag számítása a legkönnyebb, hiszen ebben az esetben a rendelkezésre álló kereskedési adatok közül mindig a legutolsókat átlagoljuk. Ennél fogva a mozgóátlag a piaci folyamatokat lesimítva fogja követni, melynek előnye, hogy az éles kiugrásoktól megtisztítja a grafikont, viszont adott esetben a piaci fordulókra csak időben csak késve reagál.
Az egyszerű mozgóátlagok két legelterjedtebb típusa az ötven és kétszáz napos mozgóátlag. Az ötven napos a legutolsó ötven nap, a kétszáz napos pedig a legutolsó 200 nap árfolyamadatainak átlagát mutatja. Ahogy haladunk előre az időben, úgy természetesen a mozgóátlag értéke is folyamatosan változik.
A technikai elemzésben a mozgóátlagok akkor adnak vételi jelzést, ha a rövidebb távú alulról metszi a hosszabb távú mozgóátlagot. Eladási jelzés pedig ebből kiindulva akkor érkezik, ha a rövidebb mozgóátlag felülről metszi a hosszabbat. A szakirodalomban azt a formációt, amikor az ötven napos mozgóátlag alulról metszi a kétszáz naposat, Golden Cross-nak (aranykeresztnek), amikor az ötven napos mozgóátlag felülről metszi a kétszáz naposat Death Cross-nak (halálkeresztnek) nevezzük.

Mi az az MACD?

Az angol Moving Average Convergence Divergence szó kezdőbetűből áll az MACD. Az indikátor a leggyakoribb trendkövető indikátor. Két különböző időtávú mozgóátlagból áll az MACD. Vételi jelzést akkor kapunk, ha a gyorsabb mozgóátlag alulról metszi a lassabbat. Eladási szignált pedig akkor, ha a gyorsabb mozgóátlag beesik a lassabb alá. A grafikonon egy középvonal is látható, ami alatt a vételi jelzés markánsabb, felette pedig az eladási.

Mi az RSI?

Az RSI az angol Relative Strenght Index rövidítése, mely az adott instrumentum relatív erejét mutatja. Az indikátor értéke 0 és 100 között ingadozik. Az RSI kiszámolásának módja: 100-(100/(1+E/CS)), ahol az E azoknak a záróáraknak az átlaga, melyek az előző "n" napon emelkedtek, míg a CS azoknak a záróáraknak az összege, amelyek az előző "n" napon csökkentek.
Túladott egy instrumentum akkor, ha 30 alatti az RSI értéke, és túlvett, ha 70 fölött mozog. Vételi vagy eladási jelzést akkor kapunk, ha a túladott vagy a túlvett zónából kilép az indikátor.
Az RSI indikátor esetében gyakran vizsgálják a technikai elemzők, hogy az árfolyammal együtt mozog-e, vagy más utakon jár. Ha az árfolyam új lokális csúcsot ér el, de az indikátor a korábbi lokális csúcstól alacsonyabb szinten ér el csúcsot, akkor divergenciáról beszélünk, ami sokszor trendfordító szokott lenni.