Budapest lenne az olcsó lakásárak fővárosa?

Mekkora hitelköltséggel jár a lakásvásárlás?

Rejtvénnyel indítunk: ha egy Budapesten élő négytagú, kétkeresős család kétszer annyi ideig dolgozik lakásáért, mint egy berlini, és harmad annyit, mint egy bukaresti, mennyi pénzükbe és idejükbe kerül, hogy otthont találjanak? A válasz nem a kapitány életkora, hanem pontos számítások alapján megtalálható az Otthon Centrum és az Otthon Centrum Hitel Center közös elemzésében. A két vállalat azt vizsgálta, mennyiből lehet megúszni egy átlagos lakásvásárlást, ha a család hitelt vesz fel.

Azt már megszokhattuk, hogy Európa-szerte több ingatlan-műsorszámban is szenzációsan alacsony rezsivel lépünk piacra. A menyasszony azért nem szépségkirálynő mégsem, mert bár Budapest az egyik legolcsóbbnak számít a lakásárak tekintetében, ha a havi nettó átlagkereseteket is bevonjuk az összehasonlításba, már nem olyan kedvező a kép. A lakáshitel-kamatok csökkentek, ám még mindig magasak Nyugat-Európához vagy a környező országokhoz képest.

Négyzetméterben király

Az európai fővárosokat csupán átlagos négyzetméterár alapján vizsgálva Budapestnél olcsóbb lakásvásárlási helyszínt nem találunk. Amint szemponttá válik a havi nettó átlagkereset – kiindulási alapként vegyünk egy négytagú, két keresős, kétgyermekes családot –, fővárosunk a középmezőnybe kerül. Az átlagos fizetésű magyar családnak 6,5 évet kell „dolgoznia” egy, a felmérésben sztenderdnek tekintett, 60 négyzetméteres budapesti, belvárosi lakás megvásárlásához. Az összehasonlítás természetesen csak elméleti, mert képtelenség a teljes jövedelmet megspórolni a lakásvásárlásra, de a különbségeket jól érzékelhetjük a példából.

Persze Berlin

Berlinben egy átlagos fizetésű német négytagú családnak ugyanekkora lakás megvásárlásáért csak fele ennyit kell dolgoznia. Az igazsághoz hozzátartozik az is, hogy német viszonylatban Berlin nem drága, különösen például Münchennel szemben, ahol a fenti képlet 7,5 évnyi keresettel működik. A viszonylagos ársorrendben Ljublana, Dublin és a bécsi külső kerületek is jobb helyzetben vannak, mint Budapest. „Természetesen minden országban belföldi vásárlóval számoltunk, mert a magasabb nyugat európai átlagkeresetekből sokkal kevesebb munkával tudnak nálunk külföldi vevők lakást vásárolni” – mondta el Kühne Kata, az Otthon Centrum ügyvezető igazgatója. – „A számok értelmezésénél fontos azt is figyelembe venni, hogy az egész országra jellemző átlagkeresetről van szó, ami az egyes országokban eltérhet a fővárosi átlagtól. Budapesten az átlag fizetés a KSH adatai szerint 26 százalékkal volt magasabb az országos átlagnál a vizsgált időszakban.”

Mekkora hitelköltséggel jár a lakásvásárlás? Forrás: Otthon Centrum Hitel Center

Bécs

Nyugati szomszédunknál szembeötlően széles skálán mozognak az árak. Nagyon nem mindegy, hogy egy lakás a belső kerületekben, vagy valamelyik peremkerületben található, hatalmas különbségeket látunk az átlagos lakásárak között. A bécsi belváros kimagaslóan drága a helyi átlagkeresetek felől, csak Párizs belső kerületei, és – meglepetés! – Bukarest belső kerületei előzik meg. A romániai főváros relatív drágaságában az alacsony átlagkereset is szerepet játszik, mivel abszolút értelemben csak 100 euróval magasabbak az átlagos négyzetméterárak.

A lakásárak közötti különbség mellett a hitelek havi törlesztő részletei is érdekes képet mutatnak. A felmérésben az Európai Központi Bank által közölt, euró-alapú, háztartásoknak nyújtott lakáscélú hitelek átlagos költségeit használtuk fel a példában szereplő átlag lakás megvásárlásához igényelt hitel a törlesztő részletének kiszámolásához. A budapesti lakások esetén a forint alapú hitel törlesztő részletét vettük figyelembe, amelyet az aktuális árfolyamon váltottunk át az összehasonlíthatóság kedvéért.

Bár abszolút értékben a budapesti lakás törlesztő részlete az egyik legalacsonyabb, a magas hitelköltség-mutató miatt az átlagos nettó fizetésre vetítve ez az egyik legmagasabb az összehasonlításban, 40 százalék körüli.

Írek és osztrákok

„A legkevésbé az írek és az osztrákok pénztárcáját terheli meg egy fővárosi átlaglakás hitelből történő vásárlása Európában, igaz, az osztrák fővárosban csak a külső kerületek kínálatára érvényes ez” – mondta Bánfalvi László, az Otthon Centrum Hitel Center ügyvezető igazgatója. – „A jóval drágább belső kerületek hitelből finanszírozott lakásvásárlását már csak az átlagon felül kereső réteg engedheti meg magának.” Ehhez a csoporthoz sorolhatjuk a Párizs belső kerületeiben lakást vásárló franciákat, és a lakásukat Bukarestben hitelből finanszírozó románokat is.

Összegezve

Az átlagos európai lakáscélú hitelköltség szinteket vizsgálva részben a jelenlegi gazdasági állapotok tükröződnek vissza. A felmérésben 2013. novemberi adatok alapján Ausztria és Németország hitelköltség-mutatója volt valamivel 3 százalék alatt, a spanyol, a szlovén és a francia hitelköltségek 3 és 4 százalék között. Szlovákia és Románia euró alapú lakáscélú hiteleinek átlagos költsége pedig 4, valamint 5 százalék felett volt. Magyarországról euró alapú hitelek hiányában nincs összehasonlító adat, a válság előtt, 2005 és 2008 között 6,6 százalék volt az átlagos hitelköltség-mutató. Érdekes megfigyelni, hogy 10 évvel ezelőtt még az ír, illetve a spanyol hitelköltség mutatók több mint 100 bázisponttal voltak alacsonyabbak az osztrák és német átlagos hitelköltségeknél.