Egy rendíthetetlen nő őrzi tovább a dollárt

Angela Merkelt is letaszíthatja a legbefolyásosabb nők listájának éléről Janet Yellen, aki februártól átveszi az amerikai jegybank, a Fed vezetését. Ő volt az, aki idejében szólt a túl alacsony kamat miatt, és bő egy évvel a válság előtt figyelmeztetett a veszélyre. Rögtön meg is kapja a feladatot: hátráljon ki a pénzöntésből úgy, hogy ne jöjjön újabb összeomlás, de az infláció se szabaduljon el. Egy befektető szerint, ha Marx kinevezne valakit a jegybank élére, az Janet Yellen lenne.

1989. október 17-én San Franciscót és környékét a Richter-skála szerinti 6,9-es erősségű földrengés rázta meg. A Loma Prietának elnevezett természeti katasztrófa 63 ember halálát okozta, több ezer ember megsérült, és több ezren kényszerültek otthonuk elhagyására.

Délután 5 óra 4 perckor, amikor a 10-15 másodperces földrengés lecsapott San Francisco környékére, egy 43 éves professzor asszony dolgozott a berkeleyi Kaliforniai Egyetem hatodik emeletén. Fittyet hányva a sivító riasztóra, az asztalánál maradt, és csak kollégája, gyakori szerzőtársa, Andrew Rose kérésére húzódott egy ajtókeret soványka védelmébe. „Biztos voltam benne, hogy az épület össze fog dőlni, és meghalok” – mondta Rose. Kolleganője viszont végig higgadt maradt a földrengés alatt, „úgy emlékszem, meg se mukkant” – emlékezett vissza Andrew Rose a Bloombergnek.

Janet Yellen higgadtságára 25 évvel később is szükség lehet. Ezúttal nem egyetemi hallgatók munkáit kell osztályoznia, még csak nem is makroökonómiai modelleket kell számolnia, hanem át kell vennie a világ legbefolyásosabb pénzügyi állását, az amerikai jegybankelnök pozícióját. Az amerikai szenátus hétfőn megszavazta Yellent a Federal Reserve igazgatótanácsának elnökének, februártól övé a dollár őrzésének feladata. Ezzel Angela Merkel, a Forbes magazin által az elmúlt három évben a világ legbefolyásosabbnak tartott nője valódi kihívót kapott, miután Janet Yellen az első nő lett, aki a Fed élére került.

Galamb, de nem galamblelkű

A feladata nem kevesebb, mint hogy az elődje – a január 31-ig hivatalban lévő Ben Bernanke – által elkezdett egyensúlyozást végigvigye. A Fed 2008 óta három programot is indított a gazdasági válság leküzdése érdekében, mindhárom lényege az volt, hogy növelje a pénzmennyiséget a gazdaságban. Ez a lazítás segítette a magyar gazdaságot is, lehetővé tette például a magyar jegybanknak, hogy kamatot csökkentsen úgy, hogy a forint ne szálljon el tőle.

Janet Yellen eskütétele Forrás: AFP/Brendan Smialowski

A 2012 szeptemberében indított harmadik lazítási kör azonban mára elérte hatását, az amerikai gazdaság növekszik, a munkanélküliség csökken, ezért a havi legfeljebb 85 milliárd dollár (18 700 milliárd forint) értékű kötvényvásárlási programot már szűkíteni lehet, 2014-ben pedig akár el is lehet zárni a pénzcsapot. A feladat azért nehéz, mert a túl gyors visszavonulás piaci pánikot okozhat, ha viszont túl sokáig marad nyitva a csap, akkor az az infláció elszabadulásának veszélyét növeli.

Az elnök ugyan nem egyedül dönti el, mi legyen a jegybank politikája, de befolyásával, szavazatával és nyilatkozataival is óriási befolyást gyakorol a gazdaság szereplőire. A piac csak találgatja, hogy mire számíthat az új Fed-elnöktől, egy befektető jobb híján csak a korábbi állásfoglalásaira tud támaszkodni. Janet Yellen pedig eddig egyértelműen az úgynevezett galambokhoz tartozott, akik abban hisznek, hogy a kamat alacsonyan tartásával, a pénzmennyiség növelésével segíteni kell a gazdaságot: fontosabb a munkanélküliség letörése, mint az inflációs veszély. (Ezzel szemben héjáknak hívják azokat, akik a pénz túlárasztása miatt aggódnak inkább.)

Nem fél eléggé az inflációtól

„Janet volt az egyik – ha nem a legnagyobb – erő, ami a Fed-bizottságot 2012 decemberében arra sarkallta, hogy tovább növelje a pénzmennyiséget” – mondta Laurence Meyer, a Macroeconomic Advisers vezérigazgatója a Bloombergnek. Vagyis Yellen volt a kamatról és a jegybanki politikáról döntő Nyíltpiaci Bizottság (FOMC) galambjainak szószólója. Meyer 1996–1997-ben együtt volt tagja a Fed igazgatótanácsának Yellennel, és most úgy látta, a bizottság „galamb”-frakciójának vezetőjéből át kell alakulnia a teljes bizottság vezetőjévé.

Az első vonalba lép Forrás: AFP/Jewel Samad

A Fed történetéről két kötetes könyvet író Allan Meltzer professzor szerint ez nem fog sikerülni. „Yellen meglehetősen galambpárti. Ugyanazokat a hibákat fogja megismételni, amiket a Fed már nagyon-nagyon sokszor elkövetett. Mégpedig, hogy nem törődnek az inflációval, csak amikor az már felüti a fejét” – mondta. Példaként felhozta az 1970-es éveket, amikor a magas munkanélküliség ellen hasonló eszközökkel küzdött a Fed, és nagy infláció lett a vége.

Ha kell, kamatemelést szorgalmaz

Ezzel a veszélyt jelentő alapösszefüggéssel alighanem Janet Yellen is tisztában van. Máskülönben nem végzett volna 1967-ben summa cum laude, vagyis makulátlan eredménnyel a Brown Egyetemen, és nem tudott volna PhD fokozatot szerezni a Yale Egyetemen 1971-ben. Ha a tanulmányai mégis kevesek lennének, nem kell messze mennie a saját konyhájától egy kis szakmai diskurzusért, férje ugyanis az a George Akerlof, aki 2001-ben Michael Spence-szel és Joseph E. Stiglitz-cel közösen közgazdasági Nobel-díjat kapott.

Yellen lazításpárti, de nem érdemli ki a helikopter becenevet, mint elődje, Ben Bernanke Forrás: AFP/Getty Images/Alex Wong

Elődje, Ben Bernanke beceneve „Helikopter Ben”, mert egyszer azt mondta, hogy a legjobb gazdaságélénkítő eszköz az, ha helikopterről szórjuk a pénzt az emberek közé, mert így vásárolni fognak. Janet Yellen galambpártisága ellenére sem érdemli ki a Helikopter becenevet, mivel amikor szükség volt rá, képes volt a lazítás ellen is érvelni. A Bernanke előtti jegybankelnöknek és csapatának, a kamatot tartósan alacsonyan tartó Alan Greenspanéknek a Canadian Business szerint azt javasolta, hogy figyeljék a tőzsdék hamis szárnyalását, és emeljék meg a kamatot. Greenspanék nem hallgattak rá. A 2008-as összeomláshoz vezető amerikai ingatlanpiaci válság egyik oka éppen az alacsony kamatok miatti túl olcsó hitelek voltak.

Szólt, hogy gorilla van a szobában

Yellen szakmai hozzáértését kevesen tudják kikezdeni. Már csak azért is nehéz vele vitatkozni, mert a Wall Street Journal átnézte a Fed 14 döntéshozójának 2009 és 2012 közötti 700 nyilatkozatát, és arra jutott, hogy Janet Yellen jósolta meg a legpontosabban a gazdasági folyamatokat (inflációt, növekedést és munkaerő-piaci adatokat). Ha hallgatnak rá, talán a válság sem ütött volna akkorát, mint ahogy végül történt. 2007 nyarán felhívta a Fed kamatdöntő bizottságának figyelmét az amerikai ingatlanpiac veszélyeire, de mindhiába. Pedig elég szemléletes példát adott, azt mondta, az ingatlanpiaci probléma olyan mértékű, mintha egy 300 kilós gorilla ülne a teremben (pontosabban 600 fontot említett).

Előbb szakad rá a ház, mint hogy otthagyja az asztalát Forrás: AFP/Nicholas Kamm

A válságra gyors reakciót javasolt, 2008-ban már a kamatcsökkentés mellett érvelt, sőt, a piaci bizalom helyreállítása érdekében javasolta, hogy a Fed legyen sokkal átláthatóbb. Részben az ő hatására kezdett el a Fed sajtótájékoztatót tartani a kamatdöntő ülések után.

Marx és Obama embere

„Ő vezeti az árnyékkormányt tavaly szeptember óta” – mondta a CNBC televíziónak Quincy Krosby, a Prudential Annuities befektetési alap vezető stratégája, aki szerint Yellen a pozíciójához képest keveset szerepelt, de amikor kiderült, hogy Barack Obama elnök őt jelöli Larry Summers helyett, „a keze nem remegett meg”. Az addig befutónak gondolt, de visszalépő Summers egyik tanára egyébként nem volt más az 1970-es évek Harvardján, mint a még pályakezdő Janet Yellen.

A határozottságát mások is kiemelték. „Nagyon is tisztában van a ragyogó elemzői képességével, de azt csak addig használja ki másokkal szembeni vitákban, ameddig szükséges” – mondta egyik, kaliforniai egyetemi ebédlőtársa, Jim Wilcox a Bloombergnek. Azt mondta, intellektuális csatákat vívott Yellennel, aki „mosolyogva ábrándította ki a feltételezéseiből és következtetéseiből”.

A piacon azt várják tőle, hogy nemcsak a pénzpiaci lazításból való kiszállást vezényli le, hanem rövid pórázon tartja majd a bankokat is. Szenátusi meghallgatásán többek közt arról beszélt, hogy megelőzhető lett volna a válság, ha annyit tudtak volna a bankokról, mint most. A bankokkal szembeni szigora miatt még egy furcsa párhuzamot is kiérdemelt. A Nomura bank egyik vezetője, Bob Janjuah mesélte a CNBC-nek: „Egy ügyfelem azt mondta, ha Karl Marx irányítaná a világot, akkor Janet Yellent nevezné ki jegybankelnöknek.”