Önmagukat már padlóra küldték, most megkapják egész Európát

görögország, európa betege, soros EU elnök
Az Arany Hajnal nevű radikális jobboldali párt támogatóinak demonstrációja a bebörtönzött tagok szabadon engedéséért, az athéni parlament előtt, 2013. november 30.
Vágólapra másolva!
Görögország Európa soros elnöke januártól júliusig. Az Európai Uniót így a leginkább megtépázott tagország fogja vezetni, amelyikben minden negyedik ember munkanélküli, az államadósság 175 százalékos, évek óta folyamatos a megszorítás, és az EU-IMF hitelezőpáros nem engedi, hogy elkezdjenek lazítani. Görögöket kérdeztünk, hogyan élik meg ezeket a napokat, és mit várnak Görögországtól.
Vágólapra másolva!

„Sajnos a válság miatt a barátaim külföldre költöztek, őket hiányolom a leginkább. Én szerencsés vagyok, mert van még munkám” – írta az Origónak az észak-görögországi Szalonikiben élő Iliana Sztagkou.

Görögország hat éve recesszióban van, az ország gazdasági teljesítménye negyedével kevesebb, mint 2007-ben volt. Az országban élők elkölthető jövedelme az elmúlt öt évben 40 százalékkal csökkent, 100 munkaképes görögből 27 munkanélkülivé vált. A mélypont 28 százalékos munkanélküliség volt, és a görög jegybank szerint a visszaesés 2013-ban kisebb lesz a vártnál (4,6 helyett csak 4 százalékos mínusz). Decemberben az athéni parlament már olyan költségvetést fogadott el, amely 2014-re növekedéssel számol, és az államadósságot 175,5-ről 174,8 százalékra csökkenti. Felcsillant tehát a remény, hogy Görögország túljutott a mélyponton.

„Nem, a legrosszabbnak még nincs vége, a gazdasági helyzet egyre romlik. A fiataloknak nincs munkájuk, a fizetések alacsonyak, a megélhetési költségek viszont magasak. Nincs oktatás, nincs egészségügyi ellátás, a szegényeket nem tisztelik. A kormány mindenkitől pénzt vár, függetlenül attól, hogy gazdag vagy szegény” – állította szembe Iliana a gazdasági mutatószámokat a saját tapasztalatával.

Az Arany Hajnal nevű radikális jobboldali párt támogatóinak demonstrációja a bebörtönzött tagok szabadon engedéséért, az athéni parlament előtt, 2013 novemberében Forrás: AFP/Aris Messinis

Amikor azt említette, hogy a kormány mindenkitől pénzt vár, a 2010-től tartó folyamatos megszorításokra utalt: a közszféra dolgozóinak fizetését akkor befagyasztották, 10 százalékkal vágták meg a bónuszokat, visszavettek a túlóradíjakból és az utazási kedvezményekből. Ezután négy év alatt még öt megszorítócsomagot fogadtak el, amelyek közt volt a bőkezű szociális juttatások kurtításától (például a karácsonyi és húsvéti szabadságbónusz) az áfaemelésen, luxusadón, nyugdíjkorhatár-emelésen át minden az olyan, magyar szemmel kevésbé húsba vágónak tűnő intézkedésig, mint a 13. és 14. havi fizetés és a nyugdíj maximálása 500 euróban (150 ezer forint), illetve 800 euróban (240 ezer forint).

A saját bajainkat sem oldjuk meg

Az Európai Unióban több ország is bajba jutott az utóbbi években, de olyan mély sehol nem volt a válság, mint Görögországban. Problémái miatt merült fel először az a kérdés, hogy egy ország elhagyhatja-e egyáltalán az eurózónát. Korábban az ilyen kérdést olyannyira értelmetlennek gondolták, hogy az eurórendszer összeállításakor nem is hagytak erre lehetőséget. Január 1-jétől viszont ez a beteg vezeti majd Európát.

Görögország az Európai Unió soros elnöke lesz januártól június végéig. Bár ez a pozíció önmagában nem jelent sokat, arra mégis jó, hogy az éppen soros ország a saját szája íze szerint alakítsa az európai politikát. Antonisz Szamarasz görög miniszterelnök azt mondta, kormánya a víz alatti energiaforrások és a bevándorlás mellett éppen a növekedés ügyét szeretné előtérben tartani.

„Hogy lehet Görögország Európa elnöke, ha a saját belső problémáit sem bírja megoldani?” – kétkedett Iliana. Véleményét osztotta több más görög is, egyikük sem hiszi, hogy az elnökség bármit is javítana a helyzetükön. Sőt, Konsztantinosz Leontaridisz, a szintén Szalonikiben élő mérnök egyenesen azt várja, hogy az európai válság ismét kiújul, és minden egyes országot felfal, még azokat is, amelyek már növekednek. „Az egész a kapitalizmus eredménye. Nagyon kevesen egyre gazdagabbak lesznek, mi pedig egyre inkább lecsúszunk. Ez a középosztály szenvedése” – mondta.

Euró nélkül sem lenne rosszabb

A görögök válaszaiból általános lemondás olvasható ki. „Mi lenne, ha elhagynánk az eurózónát? Visszafejlődnénk, az biztos, de az mennyivel lenne rosszabb, mint ami most van? Emberek halnak meg azért, mert áram híján tüzet raknak otthon, és rájuk ég a ház” – festette le, miért nem fél már az egy éve még durva fenyegetésnek ható kilépéstől, amit a sajtó csak a grexit kifejezéssel ír le.

Görög rohamrendőrök egy bezárt üzlet előtt Athén központjában Forrás: AFP/Aris Messinis

A 29 éves Konsztantinosz legrosszabb élménye az volt, hogy a barátai Németországba, Skandináviába és a Közel-Keletre mentek dolgozni. „Azok, akik maradtak, többnyire munkanélküliek, vagy pincérkedésből tartják fenn magukat. És ez csak rosszabb lesz. Az idei szilvesztert a cégnél már csak harmadannyian éljük meg, mint korábban” – mondta. Neki évről évre kisebb lett a fizetése, amit össze-vissza utalnak ki neki, igaz, úgy érzi, az utolsó három hónapban azért ebben volt némi javulás. „Ettől még nem érzem azt, hogy véget ért volna a válság.”

Nem lesz több megszorítás

Jannisz Szturnarasz görög pénzügyminiszter azt mondta a költségvetés elfogadásakor: „Nincs szükség további megszorításokra, mert azok már veszélyesek. Hagynunk kell az automatikus stabilizációt kibontakozni. Szükség van szerkezeti reformokra, de megszorítások már nem lesznek.” A kormány ellenállása érthető négy év megszorítás után, de ez korántsem jelenti azt, hogy a népszerűtlen programoknak végük.

Görögország az eurózóna tagállamai és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) által nyújtott hitelekből él, ők pedig csak úgy utalják a pénzt, ha Athén végrehajtja a vállalásait. „További lépésekre lesz szükség 2014 és 2016 között, de ezek sokkal kisebb horderejűek lesznek, mint az eddigiek” – mondta Poul Thomsen, az IMF görögországi misszióvezetője. Ilyen lépésként említette, hogy könnyebb lesz csoportos leépítést végezniük a cégeknek. A korábbi vállalás szerint pedig elküldenek a közszférából 25 ezer embert 2015-ig.

2013 végén a földbirtokokat sújtó vagyonadó ellen demonstráló krétai gazdák csaptak össze rohamrendőrökkel Athénban Forrás: AFP/Louisa Gouliamaki

A közszférában nagy körhintázás indul, ennek során az IMF és az EU elvárásai szerint el kell bocsátani a közalkalmazottakat. Anasztazia Drakaki 13 éve, férje halálakor kapott munkát Athénban, a helyi önkormányzatnál, elmondása szerint azért, mert a helyi tisztviselők így akarták átsegíteni a nehéz időszakán. Az 55 éves özvegy a Wall Street Journalnek azt mondta, kemény munkával hálálta meg a segítséget, de most ő az egyik a 25 ezerből, akit az úgynevezett mobilitási eljárásba soroltak. Ennek lényege, hogy másik hivatali állást keresnek számukra, amíg ez nincs meg, addig a fizetése 75 százalékát kapja meg. Ha egy évig nincs új munkahelye, akkor elbocsátják.

Szenvednek az idősek

Ugyanez az egészségügyi dolgozókra is vonatkozik, a decemberi tüntetéseket is szervező érdekszervezetük szerint 10 ezer orvost, ápolót és egyéb alkalmazottat soroltak be a mobilitási eljárásba. Mindebből a 36 éves Pavlosz Katszonisz annyit érzékel, hogy a görög egészségügy „már nem is létezik”.

A mérnökként és hajóskapitányként is dolgozó athéni Pavlosz jól tájékozottnak tűnik, szerinte a problémát az jelentette, hogy a több egészségügyi biztosítót összevonták eggyé, majd a görög adósság leírásával ez a biztosító elvesztette a vagyonának jelentős részét. Emiatt csökkenteni kellett az egészségügy finanszírozását, például már a betegeknek kell kifizetniük a fontos, de drága gyógyszereket és vizsgálatokat. „Nem túlzok, a legtöbb idős ember képtelen kifizetni a gyógyszerét.”

Az orvosok támogatását is csökkentették, de szerinte olyan alacsonyra, hogy a doktor már nem is fogadja a beteget hálapénz nélkül. A kórházak elutasítanak műtéteket, vagy a szükségesnél jóval később végzik csak el. Aki gyógyulni szeretne, annak magánbiztosítást kell kötnie. „Az a paradox helyzet állt elő, hogy sokkal többet, majdnem a dupláját fizetjük a mostani rendszerért, mint a válság előtt, és akkor még a biztosítóknak is volt profitjuk” – hasonlította össze a válság előtti állapotot a maival.

Ha öt napig büntetnék

Pavlosz visszaemlékezése szerint a legrosszabb időszaka a válság alatt az volt, amikor nem volt pénze, hogy bevásároljon, miközben az állam több ezer euróval tartozott neki. Ezeket az időket úgy élte túl, hogy változtatott az életmódján, és harmadik munkát is vállalt, most pedig nagyon várja a választásokat, hogy elzavarhassa a kormányt.

Egy bezárt bolt üres kirakata Athén központjában Forrás: AFP/Louisa Gouliamaki

Van azonban olyan görög is, aki nem csak a kormányt hibáztatja a gondokért. A 32 éves Nikolaosz Polikronakosznak nagyon elege van abból, hogy minden a válságról szól. „Csak azt hallod, hogy válság így, válság úgy. A legrosszabb élményem az egészben az, hogy hogyan kenik az emberek a válságra az alkalmatlanságukat vagy a lustaságukat ahelyett, hogy tennének valamit a környezetükért.”

A kérdésre, hogy szerinte hogyan fog kikászálódni Görögország a válságból, azt válaszolta: „Ha a rendőrség csak öt napig megbüntetné a két helyre vagy a járdára felálló autóst, büntetnék a feketeépítkezéseket vagy akár a túlzott hangerőt, akkor ez az ország talán vissza tudná fizetni az adósságát. De nem fogják büntetni, mert nincs elég emberük a válság miatt.”