Komoly reformok a tejiparban

Fantasztikusak a teheneink, de némi innovációt elbírna az iparág ahhoz, hogy valóban szárnyalhasson a tejfeldolgozás. Az adottságokat tekintve nagyon megéri a jóval progresszívebb ipari megoldásokat szeretni. Tízéves fejlesztési koncepciót dolgozott ki ezért a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács.

Forrás: Chederros

Teheneink zúznak

Az összetett javaslat valójában reformokat tartalmazó intézkedéscsomag, magyar környezetre specifikált know-how-fejlesztési tervezet. Elsősorban korszerűsíteni kell az igen bonyolult tenyészértékbecslés módszereit. A tenyészértékbecslés sokmutatós, komplex művelet, de a metodika hazánkban körülbelül negyven éve nem változott. Teheneink genetikai háttere azonban világszínvonalú, a tenyésztésszervezés jól működik, kézben tartott. A becslés egyik kulcseleme azt megjósolni, milyen genetikai értéket örökít az adott tenyészállat, milyen potenciált rejtenek a génjei. Eddig a saját és ivadékai teljesítménye alapján kalkuláltak, de ez egy több éves folyamat. Ezzel szemben a célba vett, korszerű, innovációt és felkészültséget igénylő technológiával egy egyhetes borjú genomtérképéről meg lehet állapítani, milyen tulajdonságokat hordoz a kis állat.

A csomag további részét képezi a takarmányozási költségeket csökkentő technológiák bevezetésének támogatása, a piaci szervezettség javítására vonatkozó ötletek, valamint az energiatakarékos fejlesztések ösztönzése.

Energiareformot mindenek előtt

Ez utóbbi a feldolgozóipar kitörési pontja. A piaci folyamatok egyre tudatosabb vásárlói szokásokat tükröznek. A fogyasztó nyelvén megfogalmazva két joghurtfajta közül egyre gyakrabban az kerül a kosárba, amelyiknek kisebb az ökolábnyoma. Ez az érték ma előny a piacra jutásban, a közeljövőben azonban egyenesen feltétel lesz. A minél kedvezőbb energiafelhasználás, az alternatív energiaforrások bekapcsolása, a termelési folyamatok során keletkező melléktermékek hasznosítása egyre fontosabb, és ez a jelentőség egyre konkrétabb fogyasztói igényekben jelentkezik. Ugyanakkor épp a fogyasztó ezekből a költségekből akarva-akaratlan kiveszi a részét, nyilván minden ilyen jellegű változás megmutatkozik a tejtermékek árában. Az innováció tehát arra is kiterjed, hogy a feldolgozási költségek 70-80 százalékánál alacsonyabb érték háruljon a vásárlóra.

A kidolgozott koncepciót ma adták át a Vidékfejlesztési Minisztériumnak, lapunk megkeresésére Lukács László azt mondta, nagyon pozitív egyeztetés zajlott, a minisztérium „további munícióval” toldotta meg elképzeléseiket.

Amennyiben ezeket a módszereket sikerül bevezetni, a magyar tejágazatban a jelenlegi évi 1,7-1,8 milliárd literes termelést a 2020-as évek elejére 2,0-2,2 milliárd literre lehet növelni – állítja a terméktanács. Ezzel a 160 literes egy főre jutó éves fogyasztás 200 literre emelkedhetne Magyarországon. Cél az is, hogy a tejágazat jelenlegi 400 ezer tonnás exportja 600 ezer tonnára nőjön, ugyanakkor az importáru részesedése a magyar tejpiacon 20 százalék alá csökkenjen.

Az ügyvezető igazgató szerint a jelenlegi piaci helyzet kedvez az ágazatnak, mivel keresleti piac alakult ki, és ennek nyomán az idei első félévben az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) adatai szerint a tejtermelés 15 százalékkal emelkedett az országban. Nőtt a belföldi értékesítés 8, továbbá a kivitel 120 százalékkal, míg a tejbehozatal csaknem 30 százalékkal volt alacsonyabb az előző év hasonló időszakáénál.

Az iparág prosperálni fog

Lukács László közölte, az utóbbi hónapokban a tej felvásárlási ára mintegy 20 százalékkal emelkedett, most 103-105 forint között mozog literenként. A kedvező piaci körülmények indokolták azt is, hogy a terméktanács elnöksége a korábbi előrejelzésében szereplő 94 forintról 99 forintra emelte az idei kvótaévre az éves átlagos tejalapárra vonatkozó prognózisát. A kvótaév az EU tejpiaci szabályozásában rögzített - a tejágazat sajátosságaihoz igazodó - egységnyi termelési időszak, az adott év április 1-jétől következő év március 31-ig tart.

Az ügyvezető igazgató úgy véli, a tejkvótaév végére – azaz jövő év március 31-ig – a tej felvásárlási ára eléri, sőt várhatóan meg is haladja majd a 110 forintot literenként. Hogy mindez a fogyasztói árakat hogyan befolyásolja, azt elsősorban a világpiaci folyamatok mozgatják, de ebben is kardinális paraméter az energiafelhasználás korszerűsítése, mondta el Lukács László. Mivel az intézkedéscsomag tíz évre tervez, egészen biztos, hogy a drágulással kalkulálni kell. Mégis megéri, mert a magyar tejipar remek kilátásoknak néz elébe.