Az európai rangsorban elfoglalt helyünkben egyébként nincs változás: Magyarországon az egy főre jutó éves nemzeti vásárlóerő 5009 euró, idén is a 42 országból álló lista 31. helyére volt elég. A Magyar adat egyébként kevesebb mint 40 százaléka az európai átlagnak, derül ki a GfK Hungária Piackutató Intézet 2013. évi vásárlóerő-tanulmányából.
Az, hogy Szlovákia megelőzte hazánkat, nem újdonság: az ottani 7473 eurós egy főre jutó vásárlóerőnek alig kétharmada az itthoni: az azonban új fejlemény, hogy Horvátország is beelőzött 5208 euróval. Montenegrót (4541 euró) és Romániát (3491 euró) viszont egyelőre megelőzzük.
Az idén első alkalommal vizsgált járási adatok szerint a legtöbb jövedelemből a Budakeszi járás, míg a legkevesebből az ország északkeleti határvidékén élő járások lakosai gazdálkodhatnak. Az országon belüli különbségek ráadásul drámaiak: a megyék és a főváros rangsorában nem meglepő módon Budapest áll az első helyen 6520 eurós vásárlóerővel, ami 30 százalékkal magasabb, mint a nemzeti átlag. Az ország öt legszegényebb járásából négy Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében van (Kemecsei, Csengeri, Fehérgyarmati és Baktalórántháza járás), egy pedig Borsod-Abaúj-Zemplén megyében (Cigándi járás). Az itt élők elkölthető jövedelme az országos átlagnak mindössze 62-66 százalékát teszi ki.
A vásárlóerő az adózás után egy főre jutó, rendelkezésre álló, elméletileg elkölthető jövedelmet jelenti, beleértve bármilyen állami juttatást. A GfK Vásárlóerő értékei megfelelnek a rendelkezésre álló nominál jövedelmi értékeknek, azaz nem követik az inflációt és a regionális árkülönbségeket sem tükrözik.