Íme, a világ legnagyobb megatrendjei!

Vágólapra másolva!

Egyre szorosabb összefonódások alakulhatnak ki a jövőben a világ fontosabb régiói között a kereskedelemnek köszönhetően, a termelésben és szállítmányozásban forradalmi változások mehetnek végbe, valamint a nyersanyag- és energiapiac is jelentős átalakulás előtt áll. Többek között ez derült ki a Deutsche Bank szakértőinek elemzéséből, akik hat, a világban jelenleg megfigyelhető megatrendet azonosítottak, és azt is megvizsgálták, hogy azokból mely országok, szektorok, adott esetben vállalatok profitálhatnak.

Kondás László

Vágólapra másolva!

Deutsche Bank trendek

Hat különböző megatrendet azonosít elemzésében a Deutsche Bank, melyek rendkívüli előnyöket biztosíthatnak azoknak a vállalatoknak, akik ki tudják aknázni ezeket a folyamatokat. Az olyan társaságok, akik a trendek meglovaglásán túl valamilyen versenyelőnnyel is rendelkeznek, és/vagy erős piaci pozíciójuk van egy speciális területen, még a többieknél is nagyobb mértékben profitálhatnak a megatrendekből.

Lássuk tehát a nagy gazdasági trendeket, és azt, hogy mely vállalatok lehetnek azok legnagyobb haszonélvezői!

1. Növekvő globális integráció a kereskedelemnek köszönhetően

Az első legfontosabb folyamat a globális integráció, ami a kereskedelemnek köszönhetően egyre szorosabb összefonódásokat eredményez a világgazdaság résztvevői között. Az integráció a különböző kereskedelmi egyezményeknek, és a vállalatok egyre hatékonyabb termelékenységének segítségével valósul meg, melyek a jövőben is fontos hajtóelemei maradnak a világgazdasági növekedésnek.

A kereskedelem egyre nagyobb jelentőségét kiválóan mutatja, hogy az elmúlt évtizedekben az sokkal nagyobb ütemben tudott növekedni, mint a világgazdaság.

A globális kereskedelem az 1990-es évek eleje óta gyorsabban növekszik, mint a világgazdaság Forrás: [Deutsche Bank, Investor.hu]

A kereskedelmi egyezmények, a jogbiztonság pedig egyre hatékonyabbá teszi a globális kereskedelmet, amiből a nyitott és rugalmas fejlett államok egyre nagyobb mértékben tudnak profitálni. Segítségükkel ugyanis kiszélesedik a piac, a gyártók egyre több fogyasztóhoz, és egyre olcsóbban juttathatják el termékeiket. Így egyre élesebbé válhat a verseny, amiből a fogyasztók is profitálhatnak a csökkenő árakon keresztül.

Ennek elsősorban a termelő és kereskedelmi szektor lehet a haszonélvezője, különösen azok a vállalatok, melyek egy speciális területen végzik tevékenységüket, és új versenytársak belépését számos piaci korlát nehezíti. A DB szerint kifejezetten Észak-Amerika és Ázsia profitálhat ebből a trendből

2. A komparatív előnyök javítják a vállalatok eredményeit

Egyes országok bizonyos területeken komparatív előnnyel rendelkeznek a többi állammal szemben, melyek révén az országban működő, külföldi kitettséggel rendelkező vállalatok is versenyelőnyhöz jutnak, ami végső soron javítja eredményességüket is.

A DB elemzői szerint azok a vállalatok húzhatnak leginkább hasznot ebből a megatrendből, melyek termeléssel foglalkoznak a gazdaság egy speciális területén, és az adott területen az új szereplők piacra lépését számos akadály nehezíti. A másik célcsoport azoknak a termelő vállalatoknak a köre lehet, melyek domináns szereplőnek számítanak egy tömeggyártásra berendezkedett piacon.

Azért érdemes inkább a termelő vállalatokra koncentrálni, mert ezek a cégek szolgáltatással foglalkozó társaiknál sokkal jobban profitálni tudnak az első pontban említett globális integrációból. A szolgáltató társaságoknak ugyanis jóval nehezebb profitot generálni globális terjeszkedéseik során, mivel ahhoz jóval több befektetett tőkére van szükségük. Számos európai szolgáltató vállalat Európán kívüli terjeszkedése például messze nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, ami miatt ki is kellett vonulniuk az adott országból.

A DB három komparatív előnyt sorol fel tanulmányában: a fejlett technológiát, a bő nyersanyagforrásokat és a széles munkaerőforrást. Azok az országok, melyek a felsorolt előnyökből egynél többel is rendelkeznek (például Ausztrália vagy Kanada), jóval kedvezőbb helyzetben vannak a többi államnál. A komparatív előnnyel rendelkező országokban működő vállalatok értelemszerűen jóval eredményesebben működnek versenytársaiknál, így érdemes lehet ausztrál és kanadai részvények felé kacsintgatni

3. Társadalom-gazdasági trendek

Ezek a folyamatok a fő katalizátorai a világgazdaság növekedésének. Ide tartozik például az az óriási elvándorlás, melynek során Latin-Amerika, Afrika és Ázsia lakói tömegesen költöznek Európába és Észak-Amerikába. Ez a folyamat a későbbi években csak tovább gyorsulhat, mellyel párhuzamosan a városiasodás is egyre gyorsabb ütemben mehet végbe a fejlett és fejlődő régiókban egyaránt. 2050-ben már a világ népességének 65 százaléka (közel 6,3 milliárd ember) fog városokban élni, míg 2010-ben ez az arány csak 50 százalék volt.

Ezzel párhuzamosan a világ népessége is fokozatosan növekszik, bár lassabb ütemben, mint ahogy 1990 és 2010 között. 2030-ban már a 8 milliárdot is meghaladhatja a Föld lakosainak a száma. A népesség növekedése miatt, valamint annak következtében, hogy egyre többen fognak városokban élni, egyre nagyobb teret nyerhet majd az egészségügy vagy a luxusipar.

Az egészségügyre különösen azért szegeződhet nagyobb hangsúly, mert a világ népességének átlagéletkora is emelkedni fog, márpedig a több idős ember több egészségügyi költést is jelent. A gyógyszeripar előtérbe kerüléséből értelemszerűen az olyan óriási gyógyszergyártók húzhatnak hasznot, mint például a Bayer, a Novo Nordisk, a Sanofi, vagy a Roche.

A növekvő népesség miatt nemcsak a gyógyszerek, hanem a fogyasztás iránti igény is nőni fog. Ez olyan országokban eredményez majd kifejezetten erős folyamatokat, mint Kína vagy Brazília, melyek 2020-ra az öt legtöbbet fogyasztó ország közé tartoznak majd. A szélesebb és egyre gazdagabb középosztálynak köszönhetően élénkülhet a luxustermékek iránti kereslet, ami a nagy autógyártók (BMW, Audi, Daimler) mellett a személyes luxuscikkeket gyártó társaságok (Louis Vuitton, Gucci) számára is sokat hozhat a konyhára.

4. Forradalmi változások a termelésben, szállítmányozásban

A Deutsche Bank szerint a termelésben és szállítmányozásban nagy változások mehetnek végbe az előttünk álló években. A fejlett régiókban folytatódhat az elmúlt 30 évben megkezdett folyamat, tehát egyre kisebb lesz az ipar hozzájárulása a gazdaság kibocsátásához. 2012-ben a GDP-nek már csak kevesebb, mint 25 százaléka származott az iparból, holott a 80-as években még 35 százalék felett volt ez az arány.

A fejlett államokkal ellentétben viszont a fejlődőknél még folyamatban van az iparosodás, így annak GDP-hez való hozzájárulása 35 százalék körüli szinten stabilizálódhat. Ugyanakkor az a folyamat, hogy a fejlett piaci vállalatok termelésük egyre nagyobb hányadát végzik a fejlődő régiókban, lassulni látszik, sőt, később meg is fordulhat. Ennek oka többek között, hogy a feltörekvő országokban növekednek a munkaerőköltségek, nincs elegendő képzett munkaerő, és növekednek a vállalati adóterhek. Egyszer az a pont is eljön majd, amikor a fejlett piaci vállalatok visszatelepítik gyártási tevékenységüket anyaországaikba, vagy az ahhoz közeli térségekbe.

Bár erre időben csak később kerülhet sor, a vállalatok kivonulása komoly problémákat okozhat a fejlődő államoknak. Leértékelődhet a devizájuk, és a gazdasági növekedés is lelassulhat, mivel ezek az országok nagy mértékben függnek a külföldi tőkétől.

A hazatelepülés, vagy az anyaország közelébe település révén csökkenni fognak a szállítási költségek, és a fejlett országok munkaerőpiaca is megélénkülhetnek. Ennek keretében például egyre több nyugat-európai vállalat hozhatja át gyártási tevékenységét Ázsiából Kelet-Európába, vagy egyre több amerikai társaság hozhat létre újabb üzemeket Mexikóban.

Ezzel párhuzamosan nagyobb figyelem fog az információtechnológiára hárulni, mivel a termelési folyamatot teljes egészében digitalizálhatják, ami további költségcsökkentést tesz majd lehetővé a vállalatoknak. Az információtechnológia fejlődéséből, a termelés egyre nagyobb mértékű automatizálásából az iparág nagy szereplői profitálhatnak a legnagyobb mértékben, például az ASML, az Accenture vagy az ABB.

Ezen túl a 3D-nyomtatás is egyre nagyobb teret kaphat majd, melynek legnagyobb nyertesei az olyan nagy cégek lehetnek, mint a Stratasys, az ExOne vagy az Arcam, melyek régóta ennek az iparágnak a kiemelkedő szereplői. Ezen kívül a CAD mérnöki tervező programok értékesítői (Autodesk, Dassalult Systemes, PTC) egyaránt profitálhatnak a fellendülésből. A 3D-nyomtatás már jelenleg is jelen van például az autóiparban, ahol a tervezés során használják. A technológia fejlődésével a 3D nyomtatás egyre szélesebb réteg számára válik majd elérhetővé, ami csökkentheti az ipari vállalatok termelési és piacra lépési költségeit, hatékonyabbá és olcsóbbá teheti a termelést, valamint javíthatja a cégek teljesítményét is.

5. Nyersanyag- és energiapiacokon végbemenő változások

A nyersanyag és energiapiac is jelentős átalakulás előtt áll a Deutsche Bank elemzői szerint. Az elmúlt évek nyersanyag-piaci ralijának nagy valószínűséggel vége, többek között az amerikai palaolaj- és palagáz-forradalom következtében. Ahogy mi is számos alkalommal megemlékeztünk róla, az új technológiáknak köszönhetően olyan területeken válik nyereségessé az olaj kitermelése, ahol korábban ez nem volt lehetséges, ami jelentős mértékben megemeli az olaj és gázkínálatot.

A nyersanyagárak csökkenésének leginkább a nagy nyersanyagimportőr országok örülhetnek (Dél-Korea, Törökország, Kína, India), míg az exportálók közül Oroszországnak, Indonéziának, Brazíliának és Mexikónak okozhat problémákat. Az orosz költségvetés legnagyobb bevételei az olajexportból származnak, és ha az olajár tartósan alacsonyabb szinten ragad, akkor a vezetésnek új forrásokat kell majd találnia, vagy kénytelenek lehetnek átalakítani a költségvetésüket.

A klímaváltozás, az egyre súlyosabb mértékű környezetszennyezés arra kényszerítheti az emberiséget, hogy minél hatékonyabban és környezettudatosabban bánjon erőforrásaival. Egyre nagyobb szerepet kaphatnak majd emiatt az alternatív energiaforrások (víz, szél), azonban ezek nem tudják majd letaszítani a trónról a hagyományos erőforrásokat (olaj, gáz, szén). Az Egyesült Államokban egyértelműen a gáz lesz az elsőszámú energiaforrások egyike, míg Ázsiában továbbra is a szén fogja betölteni ezt a szerepet. A palaforradalomnak köszönhetően az USA egyre kevésbé lesz rászorulva a nyersanyag behozatalára, 2020-ra már nettó exportőrré léphet elő a folyékony földgáz piacán.

Az olcsó gáz és olajárakból pedig a feldolgozó-vállalatok is profitálhatnak, többek között a BP vagy a Royal Dutch Shell.Az alternatív energiaforrások egyre nagyobb szerepe pedig olyan vállalatoknak kedvezhet, mint a Siemens, a Vestas, az Alstom vagy a Dongfang.

A palaolajról és palagázról az alábbi cikkeinkben olvashat bővebben:

6. Új technológiák

A technológia fejlődésének jelentősége felértékelődik a következő években, mivel vállalati szinten ez lesz a hajtóereje a gyorsabb globális integrációnak. A vállalatok jóval több csatornán keresztül kerülhetnek majd kapcsolatba a fogyasztókkal, és juttathatják el hozzájuk a termékeiket, szolgáltatásaikat. Ezt részben az teszi lehetővé, hogy egyre több országban lesz elérhető a szélessávú internet, ami az ebből a szempontból elmaradottabb feltörekvő régiók számára nyújt kiemelkedő lehetőséget. Az internet még nagyobb térhódításából pedig az olyan hatalmas iparági szereplők is profitálhatnak, mint a Google, vagy a Facebook.

A technológai fejlődésével a jövőben egyre jobban elterjedhetnek az érintés nélküli fizetési módok, a felhő alapú szolgáltatások a számítástechnikában, ami csökkentheti a vállalatok költségeit is. Az előbbiből többek között a Visa, a MasterCard, a Wirecard, a Cisco és az Ingenico, utóbbiból pedig a Cognizant, a Computer Sciences Corp profitálhat.

A DB szakértői szerint a gép-gép közötti kommunikáció is egyre elterjedtebbé fog válni az internet terjedésének, és az egyre fejlettebb kommunikációs eszközök eredményeként. Az okostelefonok, táblagépek és hasonló eszközök piacának rohamos növekedése egy több ezer milliárd dolláros iparággá nőheti ki magát 2020-ra. Ez például az elektromos autók piacának, az információs biztonságtechnológiának, a közösségi közlekedésnek adhat majd óriási lökést.

Összességében a következő években ezek a megatrendek határozhatják meg a globális folyamatokat, melyek kiaknázására számos vállalatnak nyílik majd lehetőség. Azok a társaságok, melyek fel tudják ismerni ezeket a trendeket, komoly versenyelőnybe kerülhetnek a versenytársaikkal szemben, amiből a befektetőik is profitálhatnak. Többek között egyre nagyobb figyelem hárulhat az információtechnológiára, aminek az Accenture vagy az ABB lehet a legnagyobb haszonélvezője, míg a luxusipar előretöréséből például a nagy luxusautó-gyártók (BMW, Daimler) és a különböző luxuscikkgyártók (LVMH) profitálhatnak.