Vágólapra másolva!
A lakóingatlanok energetikai korszerűsítése egyre népszerűbb felújítási beruházás. Nem mindegy azonban, hogy mennyi idő alatt térül meg a sokszor milliós nagyságrendű befektetés. Egy felmérés szerint egy kisebb hatásfokú beruházás nagyjából 10 év alatt térül meg.
Vágólapra másolva!

Akár több százezer forint is megtakarítható az éves rezsiköltségen a lakás vagy a ház energetikai korszerűsítésével. A felújítás az 1970 és 1990 között épült házak esetében a leghatékonyabb, de egy kisebb hatásfokú beruházás is megtérül nagyjából 10 év alatt - derül ki az OTP Lakástakarék és az OTP Ingatlanpont közös felméréséből. Az ingatlan vásárlásánál is egyre fontosabb szempont annak energetikai besorolása, hiszen egy jobb és egy rosszabb kategóriájú ház rezsiköltsége között akár 70 százalékos különbség is lehet.

Egy 25 résztvevős programban az OTP Lakástakarék és az OTP Ingatlanpont annak járt utána, hogy a különböző kategóriájú ingatlanokon milyen felújítást érdemes elvégezni, és azok milyen, a rezsiszámlán látható eredményeket hoznak. Tapasztalataikat az Ingatlankorszerűsítés mindenkinek című, hamarosan megjelenő kiadványban teszik közzé.

Az energia-megtakarítás függ az ingatlan eredeti állapotától, méretétől és a végrehajtott változtatásoktól is. "Az 1970 és 1990 között épült ingatlanok esetében számítottuk ki a leggyorsabb megtérülést, ezeknél a házaknál volt elérhető a beruházási költségekhez képest viszonyított legnagyobb energia-megtakarítás" - mondja Köntös Péter, az OTP Lakástakarék vezérigazgató-helyettese.

A cég tavalyi számításai szerint egy családi ház teljes korszerűsítésével akár 200-300 ezer forinttal csökkenhet az éves rezsi. Egy olyan családi háznál, amelynek az éves fölgáz- és áramfogyasztása körülbelül félmillió forint, a hőszigeteléssel akár 100-150 ezer forintot is lehet spórolni, míg a nyílászárócsere 50-75 ezer forinttal csökkentheti a rezsiköltségeket. A fűtés korszerűsítésével vagy megújuló energiás beruházással pedig még egyszer ekkora, 50-75 ezer forintos megtakarítás érhető el.

Egy rosszabb, G vagy F energetikai besorolású háznál a nyílászárók cseréje vagy a homlokzati hőszigetelés akár már 5 év alatt megtérülhet. Egy jobb kategóriájú ingatlannál ugyanezek a változtatások 5-10 év alatt fizetődnek ki. Ennél még hosszabb idő alatt hozza vissza az árát egy kazáncsere vagy egy megújuló energiaforrásokat hasznosító beruházás. Ugyanakkor egy összetett korszerűsítéssel 3-5 kategóriát javulhat az ingatlan energetikai besorolása.

Két példa jól szemlélteti, milyen sokfélék lehetnek a felújítások és a megtérülések. Egy 1970-ben épült családi ház padlásfödém-szigetelését és nyílászáró-cseréjét 1,4 millió forintból végezték el, és ettől 33 százalékkal csökkent a rezsiköltség. Ez legkésőbb nyolc év múlva hozza vissza az árát, míg egy 22 éves sorházi lakás kazáncseréje hat és fél év alatt. Bár a beruházások költségei milliós nagyságrendűek is lehetnek, a tapasztalatok azt mutatják, hogy a felújítások szinte mindig finanszírozhatók lennének a rezsikiadásokon megspórolt összegekből.

A felmérésben szereplő ingatlanok tulajdonosai szerint a lakások komfortérzete is jelentősen javult. Az erősödő fogyasztói tudatosság annak is köszönhető, hogy az ingatlanok adásvételénél tavaly óta kötelezővé vált az energiahatékonysági tanúsítvány kiváltása, mondja Kosztolánczy György, az OTP Ingatlanpont ügyvezető igazgatója. "Míg a családi házak esetében sokan még az olcsóbb, nem felújított ingatlan mellett döntenek, hogy utána egyénileg alakítsák át az otthont, a használt lakásoknál már jóval nagyobb előnyt élveznek az újabb építésű vagy felújított, hőszigetelt ingatlanok." A városokban egy energetikailag felújított lakás akár 15-20 százalékkal drágábban adható el, mint egy hasonló, de korszerűtlen ingatlan.

Felújított ingatlanokból elsősorban Budapesten, a megyeszékhelyeken és a nagyobb városokban van kínálat. Ezen belül főként a panel programban részt vett lakótelepeken, illetve a pár éve épült lakóparkokban, társasházakban lehet nagyobb számban kedvező energetikai besorolású ingatlant találni.