Hernádi Zsolt leszegett fejjel teszi a dolgát

Hernádi Zsolt először jelent meg a nyilvánosság előtt azóta, hogy elfogatóparancsot adott ki ellene az Interpol. A Mol-vezér a nehéz időkben sem maradt egyedül, Orbán Viktor társaságában tette le a vállalat új vegyi üzemének alapkövét Tiszaújvárosban, ahol a kormányfő világossá tette, a Molhoz érzelmi szálak is fűzik a kormányt, büszkék rá, és meg fogják védeni. Hogyan nyerte el Hernádi Zsolt a miniszterelnök feltételen bizalmát?

Hernádi Zsolt Tamás, férfi, 52 éves, tarjáni születésű, magyar állampolgár. Ezek az információk a Mol elnök-vezérigazgatójáról nem a cég weboldalán találhatók, hanem az Interpol körözési listáján, ahol Hernádi Zsolt a legkeresettebb bűnözők listáján szerepel. A magyar üzletember ellen a horvát igazságügy adott ki elfogatási parancsot, mondván, Hernádi nem jelent meg a Mol-INA-ügy tárgyalásán, amelyben azzal gyanúsítják, hogy lefizette Ivo Sanader volt horvát kormányfőt.

Az Interpol körözése azonban látszólag nem zavarja túlságosan Hernádi Zsoltot, kedden Orbán Viktor miniszterelnök társaságában tette le a Mol új vegyi üzemének az alapkövét Tiszaújvárosban. Az átadó a hatalmas, kéményekkel teletűzdelt ipartelep közepén felhúzott sátorban zajlott, ami, mint utóbb kiderült, jó ötlet volt, ugyanis esett az eső.

Orbán Viktor és Hernádi Zsolt Fotó: Tuba Zoltán - Origo

Bent azonban szinte báli hangulatot teremtettek, a fehér abroszos asztalok mellett zongorakoncert és puccos ebéd is volt. A vendégek között ott volt Németh Lászlóné fejlesztési miniszter, és több kék Mol-overallban feszítő férfi is, akik a munkásruhájuk miatt nagyon kitűntek az öltönyös tömegből.
Hernádi Orbánnal együtt lépett a terembe, a széles mosollyal érkező miniszterelnökhöz képest azonban levertnek tűnt. Miután mindegyik, az első sorban ülő vendéggel lekezeltek, leültek egymás mellé. A rövid koncert után pedig maga Hernádi lépett a mikrofonhoz.

Leszegett fejjel, szívósan dolgozunk

„Nemcsak azért nagy az esemény fontossága, mert egy nagy beruházást indítunk el, hanem mert mindenki idejött, Közép-Európa legnagyobb vállalatának ipari komplexumába" - indított Hernádi, majd számokkal is alátámasztva elmagyarázta, miért fontos a térségnek és Tiszaújvárosnak a TVK jelenléte, de főleg Magyarországnak az, hogy itt működik a Mol. Elmondta, hogy 1082 milliárd forinttal járulnak hozzá a költségvetéshez, és a magyar GDP 1,4 százalékát is ők adják.

A Mol fontosságát hangsúlyozó kijelentések akár az első sorban ülő magyar miniszterelnöknek is szólhattak, akárcsak az a mondat, hogy bár a Mol 40 országban van jelen, mégis „itthon vagyunk otthon". De még országon kívülre is üzent, amikor azt mondta, hogy a Mol nemcsak az ország iránt elkötelezett, hanem a térség iránt is.

Hernádi Zsolt beszél a Mol-csoporthoz tartozó Tiszai Vegyi Kombinát gumigyártáshoz használatos, 130 ezer tonna éves kapacitású butadién-kinyerő üzemének alapkőletételén Fotó: Tuba Zoltán - Origo

Beszéde végén Hernádi burkoltan utalt az elfogatóparancsra, kijelentve, hogy bár „a Molnál miden rendben van", vannak azért gondjaik, de ezeket tudják kezelni. „Ma sem nézünk szembe olyan feladattal, amit ne tudnánk megoldani" - mondta, de arra nem tért ki, milyen problémákra gondol. Ők továbbra is teszik a dolgukat, amit szerinte eddig is „leszegett fejjel, szívósan tettek", azaz kutatnak, fejlesztenek, finomítanak és kereskednek. Szerinte ennek a magatartásnak a legjobb példája a keddi átadó is.

Orbán: Megvédjük a Molt

„Sosem gondoltam volna, hogy a butadién ilyen sajtóérdekelődést képes kiváltani" - indított Orbán a színpadra lépve, majd eldicsekedett azzal, 2010-ben nem gondolta volna, hogy három év múlva minden hétre jut egy gyáravatás. „Mi, magyarok azt a célt tűztük ki magunk elé, hogy erős nemzeti ipart hozunk létre" - folytatta. Ennek a nemzeti iparnak pedig a Mol a zászlóshajója.

„Büszkék vagyunk rá, megbecsüljük, és ha kell, meg is védjük" - mondta a Molról Orbán. A miniszterelnök szerint ugyanis a magyar gazdaságpolitika számára fontos az, hogy legyen nagy, nemzetközi magyar vállalat. A Mol pedig ilyen, ráadásul múltja van az energetikai szektorban, és bár a rendszerváltás után megpróbálták kizárni a világversenyből, a magyar energetikai szakemberek ezt nem hagyták, és sikeres vállalatot csináltak a Molból. „Nekik köszönhető, hogy a Mol a víz színén tudott maradni" - mondta a kormányfő.

A miniszterelnök szerint azért is fontos a Mol, mert annak tulajdonképpen az államon keresztül a magyar emberek a részvényesei. Ez a kapcsolat a kormány számára nemcsak gazdasági, "hanem nemzeti érzelmi kötelék is". Ha valaki ezt itthonról vagy külföldről megkérdőjelezi, azt a kormány nem fogja hagyni - fejezte be a beszédét Orbán. Ezek után Hernádival és a kivitelező cég vezetőjével közösen lelepleztek egy, az alapkőletételt helyettesítő vasszerkezetet, amely leginkább egy hatalmas kávéfőző gépre hasonlított.

Fotó: Tuba Zoltán - Origo

Pedig milyen szépen indult

Hernádi Zsolt tehát nem maradt magára, bár korábban sokat látott cégvezetőként sem tudta elképzelni, hogy nemzetközi köröztetéséig fajul Horvátországban az őt is korrupció gyanújába keverő Sanader-ügy.

A Mol 2009 januárjában még a horvát olajvállalat megmentőjeként lépett fel, amikor Hernádi a zágrábi kormány képviselőivel aláírta a szerződést az INA irányítási jogainak átvételéről. Azt várták tőle, hogy tegye rendbe a legatyásodott horvát vállalat ügyeit. Ezért kapta meg a magyar olajcég a csupán 47 százalékos tulajdonrészéhez is az irányítási jogokat. Évekkel később azonban éppen ez a különleges jogosítvány kezdte szúrni a horvátok szemét.

Természetesen nem tudni, hogy a politikailag legalábbis erősen motiváltnak tűnő Sanader-ügy miatt nemzetközi körözés alatt álló Hernádi Zsolt helyzete mennyivel lenne most könnyebb, ha a Mol abszolút többséggel rendelkezne az INA-ban. A Mol által visszautasított, a magyar ügyészség által súlytalannak talált korrupciós vád alapja mindenesetre az, hogy az irányítás átengedéséért fizetett a Mol 10 millió eurót Sanadernek. De az nagyon valószínű, hogy a Mol erősebb pozícióban lenne 50 százaléknyi plusz egy részvénnyel a birtokában - ez esetben a horvát közvélemény sem érezhetné sértőnek, hogy a kisebbségi tulajdonos diktál a nemzeti olajcégnél.

Azt hitte, kitüntetik

Hernádi utóbbi években tett nyilatkozatai közül is arról árulkodik egyik-másik, hogy a tapasztalt cégvezető talán alábecsülte a horvátok leleményességét és kitartását. 2011 júliusában, nem sokkal az után, hogy az ő neve is megjelent az állítólagos vesztegetési botrányban, azt nyilatkozta a Hvg.hu-nak, "nem ez a legnagyobb kaland, amin én keresztülmentem, amióta a Molnál vagyok". Ez abban a pillanatban akár még igaz is lehetett, de ugyanabban az interjúban azt is mondta, "nincs ügy", illetve ami van, az szerinte "már elült, fokozatosan megszűnnek a zajok".

Itt kezdődött a Mol-INA-sztori. Hernádi Zsolt és Ljubo Jurcic horvát gazdasági miniszter 2003-ban aláírja a két cég együttműködési megállapodását Forrás: MTI/Soós Lajos

Hogy akkor naivnak bizonyult, maga is elismeri a Heti Válasz hamarosan megjelenő interjúkötetében szereplő egyik beszélgetésben, melyből a hetilap nemrégiben közölt részleteket: "(...) abban a hitben éltem, hogy a horvátok tudják: a Mol 2009-ben a saját büdzséjéből mentette meg az INA-t. Úgy, hogy akkortájt egész Európában nem lehetett pénzhez jutni. Még viccelődtek is velem a barátaim, hogy előbb fognak kitüntetni Zágrábban, mint Budapesten. Aztán tessék..." - áll az idézetben.

Bankárként kezdte

Pedig Hernádinál többet látott cégvezető vélhetően kevés van Magyarországon. A rendszerváltás környékén volt középvezető és vezérigazgató-helyettes egy kereskedelmi banknál, ő vezényelte le a Takarékbank átalakítását, majd az azóta is kimondottan sikeresnek tartott privatizációját. A Magyar Narancsban 2005-ben Hernádiról megjelent portré szerint az volt az "első igazi túlélőgyakorlata", amikor a Takarékbank vezérigazgatói posztját az 1994-es kormányváltás után is meg tudta tartani.

Már az Orbán-kormány kérte fel a Malév elnökének, de azt a pozíciót nem sokkal később otthagyta a Csák János lemondása miatt megüresedett Mol-elnökségért - és a poszt kedvéért feladta a már épülőben lévő saját cégének vezetését is. Tizenhárom éve irányítja a Molt, lényegében erre az időszakra esett a vállalat külföldi terjeszkedése és az osztrák OMV parlamenti segítséggel visszavert felvásárlási kísérlete is - talán erre gondolt, amikor a két évvel ezelőtt adott interjúban a Sanader-ügynél is nagyobbnak tűnő "kalandot" emlegette.

A közös meccsnézés csak kapcsolattartás

Mivel az Orbán-kormány ültette a Mol élére, jobboldali elkötelezettségűnek könyvelik el, és ezt a képet erősíti azzal is, hogy rendre feltűnik Orbán Viktor miniszterelnök mellett a Videoton-stadion díszpáholyában vagy Tusnádfürdőn. Igaz, három éve Hernádi azt mondta a Heti Válasznak (az állítólagos miniszteri felkérése kapcsán), hogy "egy ilyen méretű vállalat vezetőjének, főleg ha a cég energetikával foglalkozik, mindig is a legmagasabb szintű politikai szereplők között kell mozognia. (...) Ez egy teljesen normális kapcsolattartás."

Hernádi Zsolt (jobbra fent) meccset néz. Mellette Mészáros Lőrinc felcsúti polgármester, előtte Orbán Viktor kormányfő és Csányi Sándor OTP-vezér Forrás: MTI/Illyés Tibor

A Mol támogatói politikája is sokatmondó. A vállalat fontos szponzora a Videoton mellett az Orbán által alapított Puskás Akadémiának is, és korábban adott pénzt a Bozsik-programra, valamint a kormányfő felesége, Lévai Anikó által alapított Gyermekmentő Szolgálatnak. Hernádi azonban a baloldali kormányok alatt is megtalálta a módját annak, hogy ne kelljen komolyan konfrontálódnia a hatalommal, ebben az egyensúlyozásban egykori mentorára, Csányi Sándorra látszik hasonlítani.

A 100 leggazdagabb közé még nem került be

Az OTP elnök-vezérigazgatói széke mellett a Mol igazgatóságában is régóta ott ülő Csányihoz baráti viszony köti azóta, hogy 1989 és 1992 között együtt dolgoztak a Kereskedelmi és Hitelbanknál. Kettejük vezetésével a Mol és az OTP szorosra fűzte a kapcsolatait, mára előbbi majdnem 9, utóbbi több mint 5 százalékos tulajdonosa a másiknak (ami még jól jöhet, például egy esetleges újabb felvásárlási kísérlet esetén) - és egy másik horvát belpolitikai botrány, az úgynevezett Podravka-ügy tanúsága szerint a két cégnek ezen kívül is akadnak közös üzletei.

Hernádi magánéletéről keveset tudni. A Magyar Narancs nyolc évvel ezelőtt készült portréjában az állt, hogy második feleségével és ebből a házasságából született három gyermekével egy "nem szemet szúróan fényűző budai villában" él. A cégadatbázisban szereplő lakcíme szerint ma már egy Budapesttől nem messze fekvő kistelepülésen lakik, de hogy mekkora házban, az a Google Street View segítségével sem állapítható meg, mert a nagy telek az utcáról nem belátható.

Noha vagyona már csak a birtokában lévő Mol-részvények miatt is jelentős (a társaság 2012-es éves jelentése szerint 178 951 papírja van, ez a csomag mostani árfolyamon 2,7 milliárd forintot ér), a Napi Gazdaság-féle 100 leggazdagabb listáján, ahol legutóbb 5 milliárd volt a belépési küszöb, még nem tűnt fel. Az idén nyáron Gran Private Equity Zrt. néven kockázatitőke-alapkezelő társaságot alapított, 50 millió forint jegyzett tőkével, egyéb privát érdekeltsége az Opten adatbázisa szerint nincs.

Orbán Viktor és Hernádi Zsolt az Arad és Szeged közötti földgázvezeték átadásán, 2010-ben Forrás: MTI/Koszticsák Szilárd

Az Orbán-kormánynak szívesen fizet adót

Politikai balanszírozás ide vagy oda, a 2010-es kormányváltás óta Hernádi elég egyértelműen demonstrálta az elkötelezettségét, és nemcsak a focimeccsek iránti érdeklődésével. A már említett Heti Válasz-interjúban a lap főszerkesztőjének felvetéseivel szemben védte az energetikai cégekre kivetett terhet, azt magyarázva, hogy miért jobb a Molnak az Orbán-kormány válságadója, mint a Gyurcsány-kormány feleakkora Robin Hood-adója.

Ezért vagy sem, a kormány egyértelműen kiáll Hernádi mellett, amit Orbán Viktor tiszaújvárosi szavain túl azzal is demonstrált, hogy egy közleményben indirekt módon az igazságszolgáltatás befolyásolásával vádolta meg Horvátországot, Martonyi János külügyminiszter pedig lemondta horvátországi utazását. Persze nem biztos, hogy mindez kizárólag Hernádi Zsolt személyének szól, hiszen egy közel 25 százalékban állami tulajdonban lévő stratégiai vállalat első emberének köröztetése mindenképp presztízsveszteség az ország számára, nem beszélve a cég eredményességének veszélyeztetéséről.