Ezt teszi a világgal a pénznyomtatás

Az amerikai jegybank alaposan megkavarta a kártyákat, amikor előbb határozottan a piacoknak nyújtott mankója visszavételéről kommunikált, majd pedig amikor eljött az idő, visszariadt a kemény lépésektől. A felemás kommunikációval könnyen lehet, hogy kellemetlen zsákutcába kormányozza magát a Fed, és egyre több jel mutat arra, hogy a pénznyomtatás még legalább hosszú hónapokig támogatja majd a tőzsdéket. Ez pedig arra utal, hogy körültekintően ugyan, de érdemes részvényeket vásárolni.

Kemény szavak, puha lépések

Sok befektető számára egy gyomronrúgással ért fel a Fed legutóbbi ülésén hozott döntése, miszerint nem csökkenti eszközvásárlási programjának havi 85 milliárd dolláros keretösszegét. A piaci szereplők többsége már számolt egy 10-15 milliárd dolláros szűkítéssel és ennek megfelelően pozícionálta befektetéseit. A várakozások szerint az októberi kamatdöntő ülésen sem jelentik be az eszközvásárlás csökkentését és Charles Evans chicagói Fed elnök szerint a program visszafogásának kezdete átcsúszhat a jövő évre. A következő hónapokban publikálandó munkanélküliségi adatok és a Fed tisztségviselőinek nyilatkozatai indikálhatják majd a piaci mozgásokat, de addig is érdemes számba venni, hogyan lovagolhatjuk meg az eszközvásárlás kimenetelével kapcsolatos hullámokat.

A befektetők körében csalódást keltő szeptember 17-18-i FOMC ülés után az eszközvásárlási program szinten tartását a következőekkel indokolták. Az elmúlt néhány hónap vártnál gyengébb munkaerő piaci adatai, a lassuló ütemű munkahelyteremtés és a csökkenő munkaerő termelékenység arra sarkalja Fed döntéshozóit, hogy amíg a munkanélküliség nem csökken 6,5 százalék alá, addig nem szigorítanak a monetáris kondíciókon. Az inflációs cél továbbra is tartható, az amerikai költségvetési és adósságplafon viták eredménye ronthatja a gazdasági növekedést, ráadásul az eszközvásárlás csökkentésével kapcsolatos várakozások miatt megugrottak a jelzálogkamatok.

A Fed kamatdöntési közleményében célzott rá, hogy a költségvetési megszorítások nélkül a gazdaság teljesítménye sokkal meggyőzőbb lenne. Ha az amerikai gazdaságnak a most induló költségvetési évben nem kellene ellenszélben haladni, akkor a GDP növekedése meghaladhatja a 3 százalékot is.

Az ominózus döntés előzménye, hogy Ben Bernanke már májusban elkezdte felkészíteni a befektetőket arra, hogy a javuló makroadatok mellett szeptember környékén elkezdhetik csökkenteni a havi 85 milliárd dolláros eszközvásárlási program ütemét.

A befektetők, a Fed szándékaival ellentétben, meglehetősen idegesen reagáltak a lehetséges szűkítésre, a tízéves amerikai állampapír és az ezzel együtt mozgó jelzálogpiaci kötvények hozamai kétéves csúcsra ugrottak, a részvénypiacok estek és a feltörekvő piacokról heves tőkekivonás kezdődött meg. Mivel a hosszú hozamok megugrása erőteljesen csökkentheti a vállalati és lakossági hitelfelvételi kedvet, nem is beszélve a törlesztőrészletek növekedésétől, a Fed tisztségviselői azonnal igyekeztek megnyugtatni a kedélyeket, de az összehangolatlan kommunikáció zavart okozott a befektetők körében. A várakozások bizonytalanságát növeli, hogy a Fed elnökök álláspontja a program méretének csökkentésével kapcsolatban meglehetősen eltérő.

Kijelenthetjük, hogy mind a Fed, mind a piaci szereplők túlreagálták az egymás cselekedeteire adott válaszokat. A piac túl agresszívan árazta be az eszközvásárlás csökkentését, nem számolva azzal, hogy a szűkítés azért történhet meg mert a gazdaság egyre egészségesebb képet mutat. Ráadásul a jegybank igérete szerint az első kamatemelés legkorábban 2015-ben történt volna meg. A Fed pedig félve a nyári események eszkalálódásától, nem merte meglépni a piac által már többé-kevésbé beárazott szigorítást.

Az S&P500 index alakulása Forrás: Stockcharts.com

Mire számíthatunk a következő időszakban a Fed döntéshozóitól?

Ben Bernanke valószínűleg már nem akar dönteni a program szűkítéséről mandátuma lejártáig, 2014. január 31-ig. Szeretné a tőkepiacokat “épen, egészségesen” átadni utódjának, aki Janet L. Yellen jelenlegi Fed alelnök lehet. A hölgy “galamb” beállítottságú, aki a munkanélküliség megfékezését rendkívül fontosnak tartja és várhatóan ragaszkodni fog az eszközvásárlási program jelenlegi szinten tartásához addig, amíg a munkanélküliség mértéke nem csökken 6.5 százalékra.

Az a tény, hogy a Fed döntése mindig a legutóbbi makroadatokon alapul, nem a hosszabb távú kilátásokon, magában hordja azt a veszélyt, hogy a laza monetáris kondíciókkal és az eszközvásárlás szinten tartásával túlfűtik a gazdaságot, aminek egy hirtelen meglóduló infláció lehet az eredménye.

Az infláció megugrásának esélyét növelheti, hogy Janet Yellen fontosabbnak tartja a munkaerő piaci helyzet stabilizálását, mint az inflációs cél megtartását.

Összeségében, az eszközvásárlási program jelenlegi mérete nagy valószínűséggel fenn fog maradni legalább a 2014 első negyedévéig. Nyilvánvalóan a Fed mindenképpen el szeretné kerülni a hosszú hozamok elszabadulását és a részvénypiac jelentős visszaesését, mert attól fél, hogy a gazdaság növekedése azonnal visszaesne és akár recesszióba fordulna. Így csak meggyőző gazdasági adatok esetén dönthet a program kivezetésének megkezdéséről. A szeptemberben elmaradt szűkítés miatt a piaci szereplők vérszemet kaphatnak, hiszen látva a Fed félelmeit a tőkepiaci turbulenciától, kikényszeríthetik a program minél lassabb ütemű visszavágását. Nem tűnik szerencsésnek, hogy a program kivezetését konkrét gazdasági mutatók eléréséhez kötik, hiszen ha a következő néhány hónapban nem sikerül javuló adatsort felmutatni akkor a Fed komoly dilemma előtt fog állni: folytatja az eszközvásárlást a végtelenségig, láthatóan egyre kisebb hatásfokkal a növekedésre, de nehezen kontrolálható folyamatokat beindítva, vagy elkezdi a program leépítését komoly tőkepiaci turbulenciát okozva.

Mibe fektessünk a következő időszakban?

Lawrence Summers lemondása a Fed elnökjelöltségéről és az eszközvásárlás szűkítésének elmaradása komoly euróerősödést hozott. A szeptember eleji 1,32 alatti szintekről először 1,35-ig, majd a tegnapi Draghi beszéd után 1,36 fölé repült az euró-dollár árfolyam. A heves emelkedés annak volt köszönhető, hogy a korábban kiépült dollárvételi pozíciókat pánikszerűen zárták be azok a spekulánsok akik a QE csökkentésére számítottak. Ráadásul az amerikai költségvetéssel kapcsolatos viták még tovább gyengíthetik a dollárt.

A dollár longosok kivéreztetése nagyrészt megtörtént az elmúlt két hétben. Várhatóan a szerény európai makroadatok miatt Draghi továbbra is “galamb” stílusú politikát követ a következő negyedévben és a Fed eszközvásárlásának mérete nagy valószínűséggel még hónapokig nem változik. Az ECB és a Fed monetáris politikája kiegyensúlyozza egymást, így további drámai dollár gyengülést csak kiábrítandó amerikai makroadatok esetében tartunk valószínűnek. Arra alapozva, hogy 2014 elején már robosztusabb számokat látunk, jó dollár vételi lehetőség kínálkozhat 1,3675-1,37 között. 1,37 fölötti árfolyam esetén, valószínűsíthető az ECB verbális intervenciója is.

Az euró-dollár árfolyam Forrás: Tradingview.com

A Fed jelenlegi politikája valószínűleg védőhálós tőzsdézést biztosít a piaci szereplőknek a következő néhány hónapban is. Mivel el szeretnék kerülni a piaci turbulenciákat, ezért nagyon óvatos politikát fognak folytatni, így az amerikai piacokon érdemes megvenni az esést. Bízva abban, hogy a hónap közepéig megegyeznek a republikánusok és a demokraták a költségvetésről és az adósságplafonról, vételi pozíciókat tanácsos kiépíteni.

Gyenge amerikai makroadatok esetén viszont meneküljünk, mert komolyabb korrekció indulhat a tőzsdéken az eszközvásárlási program kudarcát látva.