A kormánynak el kéne felejtenie néhány népszerűségnövelő lépést

Vágólapra másolva!
Nincs pénz sem a családi adókedvezmény kiterjesztésére, sem a tanári béremelésre, sem a téli közmunkaprogramra, sem a devizahiteles-mentésre, sem a húsáfa csökkentésére, ha a kormány nem szeretné, hogy a költségvetési hiány újra 3 százalék fölé szaladjon, így számolta ki a Költségvetési Felelősség Intézet Budapest. A magyar gazdaságban középtávon nincs nagyobb potenciál félszázalékos növekedésnél, és az államadósság még egy darabig 80 százalékon ragadhat, vélik.
Vágólapra másolva!

Nem fér bele a jövő évi költségvetésbe lényegében egyetlen népszerűségnövelő intézkedés sem azok közül, amelyekről a kormány már döntött, illetve amelyeknek a bevezetését fontolóra vette - ez az üzenete egy költségvetési elemzésnek.

A Költségvetési Felelősség Intézet Budapest még a jövő évi, amúgy is kicentizett költségvetési törvényjavaslat benyújtása előtt átszámolta, hogyan alakulhat jövőre az államháztartási hiány, mennyivel pöröghet a magyar gazdaság, hogyan változhat a munkanélküliség. Azt találták, hogy jövőre éppen csak a kritikus szint, 3 százalék alatt lehet a költségvetési hiány (a GDP-ben mérve). Ekkora hiány úgy jön ki, hogy nem számoltak sem a hústermékek levegőben levő áfacsökkentésének megvalósulásával, sem a pedagógus-béremeléssel, sem a családi adókedvezmény kiterjesztésével, sem a készpénzfelvétel ingyenessé tételével, sem a téli, 200 ezer embert érintő közmunkaprogramokkal, sem a belengetett devizahiteles-mentéssel. Máshonnan nézve: ha ezek közül akár csak egyiket meglépi a kormány - márpedig a pedagógus-béremelés, a családi adókedvezmény kiterjesztése, a közmunkaprogram felfuttatása, a készpénzfelvétel ingyenessé tétele biztosra vehető -, a deficit a kritikus szint fölé csúszik, és ezzel a kormány azt kockáztatja, hogy az EU visszahelyezi Magyarországot az uniós túlzottdeficit-eljárás alá (ami alól épp júniusban engedte ki az országot, kilenc év után).

A kormánynak tehát valamit ki kell találnia ahhoz, hogy novemberben a hazánkba látogató uniós szakértők ne 3 százalék feletti hiányt lássanak, ahogyan a KFIB prognosztizálja. Hiánycsökkentő (adónövelő vagy kiadás-visszafogó) lépésekről azonban eddig szó sem esett, sőt, az adócsomag, politikai szempontból érthető módon, inkább a kisebb adókönnyítésekről szól.

A költségvetésnek kicsi a mozgástere, mert a deficit középtávon 3 százalék közelében ragadhat. Ez azt is jelenti, hogy ha romlik a külgazdasági környezet, valamilyen nagyobb hiányrontó tétel beesik a költségvetésbe, akkor ezzel nyomban kiigazítási kényszer alá kerül az aktuális kormány. Akkor kellene szigorítania, amikor romlik a gazdasági helyzet, holott egy egészséges helyzet épp ellentétes intézkedést indokolna (ha a gazdaság lefagyni készül, a költségvetésnek költenie kellene, hogy elkerülje a recessziót, enyhítse a gazdaság lassulásából fakadó bajokat - de ezt a magyar költségvetés a szóban forgó kiigazítási kényszer miatt nem tudja majd megtenni).

Erőtlen gazdasági növekedés, magasban ragadó államadósság

A KFIB más területen sem osztja a kormány derűlátását (a kormány a hiányt 2,9 százalékosra mondja, de úgy, hogy szerinte a fent említett dolgok beleférnek). A gazdaság jövőre ugyan 1,6 százalékra pörög fel az idei 0,4 százalékról (a kormány 2 százalékot jósol jövő évre), de utána visszasüppedünk az alignövekedésbe: fél százalék körüli gazdasági bővülés van a magyar gazdaságban középtávon a KFIB előrejelzése szerint. A kormány ezzel szemben folyamatosan gyorsuló, 2,5 százalék fölé kapaszkodó GDP-növekedésben bízik. (A jövő évi kis lendületet a jegybank növekedési hitelprogramjából nyeri a magyar gazdaság, ezt a véleményt osztja a KFIB is.)

A ma kiadott elemzést készítők szerint azért vérszegény a magyar gazdaság növekedési lehetősége, mert a beruházások továbbra is alig nőnek, a lakossági fogyasztás kismértékben bővülhet csak, a versenyszférában a foglalkoztatottság lényegében stagnál, minimálisan nő csak.

Nemcsak a költségvetési hiány alakulhat a kormány elképzelésével ellentétes módon. Az államadósság - amely ellen három éve folytat harcot a kabinet - 80 százalékos szinten ragadhat, legalábbis a KFIB prognózisa szerint, és csak 2015-2016-ban lehet egy kis csökkenés. Az idén év végén pedig könnyen előállhat olyan helyzet, hogy az államadósság meghaladja a tavalyi szintet. Ennek oka az, hogy - amint azt a nemzetgazdasági államtitkár is jelezte lehetőségként, és az állam már előkészítő lépéseket is tett az ügyben - az állam felvehet pár milliárd eurónyi devizahitelt, hogy később törleszteni tudja a jövő év elején esedékes államadósság-részletet.