Orosz tulajdonostól félnek a horvátok

MOL, INA, A Mol által üzemeltetett INA-benzinkút az M7-es autópályánál, Zalakomár közelében
Vágólapra másolva!
Horvátországnak nincs 3 milliárd eurója részvényvásárlásra. Zágrábban attól félnek, hogy az INA esetleges új tulajdonosa Oroszországból érkezne. A helyi lapok szerint Orbán Viktor nem tudja elképzelni, hogy a horvát kormány nem akarja befolyásolni a bíróságot.
Vágólapra másolva!

Arra most nincs lehetőség, hogy Horvátország megvásárolja az INA részvényeit a Mol-tól, írja meg nem nevezett, magas rangú kormányzati forrásra hivatkozva a Jutarnji list, miután szerdán a magyar kormány közleményben fenyegette meg a horvátokat, hogy a Mol eladja részesedését az INA-ban. Horvátországnak nincs 3 milliárd eurója részvényvásárlásra, így a Mol részesedését csak egy orosz cég vehetné meg. Ez pedig még jobban meggyengítené a horvát fél helyzetét. Egy esetleges orosz vásárló nem akarna tárgyalni a vállalat irányításáról, és az INA-t alárendelné az orosz érdekeknek. Ezek pedig ellentétesek a horvát stratégiai érdekekkel.

A lap szerint a magyar kormány szerdai döntése után, a több éve húzódó konfliktus új, eddig legveszélyesebb szakaszba lépett. Orbán Viktor komoly támadást intézett a horvátok ellen, miután Horvátország Interpol-körözést adott ki Hernádi Zsolt, a Mol vezetője ellen. A kormány közleménye szerint a kabinet számára a Mol érdeke egyúttal nemzeti érdek is, ezért Hernádi Zsolt kiadatásának kérdése nem a Mol, hane a magyar állam problémája.

Államközi konfliktus

Azzal, hogy államközi szintre emelte a kérdést, Budapest jelezte, hogy nem akar foglalkozni Mladen Bajic főügyész lépéseivel, hanem Zoran Milanovic zágrábi kormányát tartja felelősnek a további fejleményekért. Nagyobb problémát jelent, hogy a magyar kormány sajátosan gondolkodik a végrehajtó hatalom és az igazságszolgáltatás viszonyáról. Orbán, aki minden állami intézményt ellenőrzése alatt tart, valószínűleg nehezen tudja elképzelni, hogy Milanovic nem tudja és nem is akarja befolyásolni a bíróság működését - írják horvát lapok.

Ebben a végtelenül bonyolult helyzetből csak az lehet a kiút, ha a felek az EU segítségét és közvetítését kérik, írja a lap.

A horvát kormány továbbra sem kommentálja a magyar kabinet szerdai közleményét. Nem tudunk eleget, mondta Zoran Milanovic miniszterelnök a kormányülés előtt.

"A horvát kormánynak nincs ehhez köze, és majdd meglátjuk, hogy folytatódhatnak a tárgyalások." A miniszterelnök arra szólította a kabinet tagjait, hogy ne nyilatkozzanak. "Az eseményeket nem hadiállapotként fogom fel", mondta Milanovic.

Magyarország mindig Horvátország kiemelkedő barátja volt, függetlenül attól, ki volt kormányon. Remélem, hogy ez nem fog változni. Sajnálom, hogy így alakult, de a kormány itt semmit sem tehet", mondta a horvát kormányfő.

Racionális vagy politikai döntés?

Várható volt, hogy a magyar kormány utasítja a Molt, hogy készítse elő az INA részvényeinek eladását, mondta Davor Stern, akit a Jutarnji list olaj- és gázipari szakértőnek aposztrofál. Stern szerint a lépés gazdaságilag indokolt, és abban politikai szempontok nem játszottak szerepet. A hasonló helyzetbe került részvényesek többsége így járna el, hiszen a portfóliójuk értékére kell figyelniük.

A Mol akkor adhatja el az INA részvényeit, ha a potenciális vásárlók érdeklődést mutatnak, mondta a lapnak.

Vele ellentétben a döntést politikai indíttatásúnak tartja Ljubo Jurcic, a horvát közgazdászok társaságának elnöke. Szerinte Horvátország számára kifejezetten káros egy ilyen lépés.

Egy szomszédos, baráti, ugyanazon politikai és védelmi rendszerbe tartozó állam felszólította az egyik nagy befektetőt, hogy vonuljon ki Horvátországból, mert úgy látja, ott diszkriminálják és nincs biztonságban, mondta Jurcic.

Ez negatív üzenet a befektetőknek: a diplomáciai-politikai botrány azt jelzi, hogy Horvátország nem tartja be sem a saját törvényeit, sem a nemzetközi előírásokat. Még érvényes az INA privatizációjáról szóló törvény, amit Horvátország önállóan hozott, mondta Jurcic. A Mol törvényesen szerzett részesedést az INA-ban, a részvényesek pedig egymás között döntöttek a vállalat irányításáról. Ha bűncselekmény – például korrupció – történt, azért az elkövetők felelnek, nem pedig a cég.

A Mol hibázott, amikor saját emberét ültette az INA élére, mondta Mirko Zelic, a horvát akadémia műszaki tudományos osztályának tagja. Szerinte az olajiparban az a szokás, hogy a cégeket helyi menedzsment irányítja.