Age is just a number

…hajtogatják előszeretettel a ránctalanító krémek plakátarcai, a negyvenes éveikben is kisbabát vállaló bombanők, illetve a startupot indító vállalkozó életkorán folyó vita résztvevői.

Vállat rándítani a korra ér Forrás: Jörg Carstensen

„Mi lesz egy startupperrel a Szilíciumvölgyben, ha betölti a harmincötöt?”

Ezt veti fel egy névtelen hozzászóló a Quorán. A kérdés olyan lavinát indított el, amelybe maga Jimmy Wales, a Wikipedia alapítója is kommentelt. Nemcsak azt árulta el, hogy jómaga épp 35 éves volt, amikor a net talán legfrekventáltabb enciklopédiája belépett a piacra, hanem hogy rossz a kérdés, szerinte inkább így kellene feltenni: „Mi, a technológiai szektor résztvevői, honnan lehetünk biztosak abban, hogy ha nagyon fiatalon érünk el rendkívüli sikert, az nem válik tévesen példaértékűvé?”

Mark Pincus 41 évesen alapította meg a Zyngát, Reid Hoffmann 36 évesen a LinkedInt, Jeff Bezos 30 évesen az Amazont. Rashmi Sinha 37 évesen alapította meg a Slideshare-t, Mitchell Baker 35 évesen a Mozillát. A Szilíciumvölgy bővelkedik 35 feletti programozókban. Természetesen nagyrészük menedzsmentben ül, de nem csekély az aktív-kreatív résztvevők száma. És rövidebb idő alatt beletanulnak a folyamatokba, nem kell őket monitorálni, általában koncentráltabbak. Eszerint a válasz a Quora kérdésére az, hogy az estét egy bárban tölti, másnap pedig bemegy dolgozni.

Az ember szívesen ünnepli a rendhagyót, Dávid győzelmét Góliát felett. A fiatalság siker-pressziója abból ered, hogy eredetileg nagyon ritka esetnek számított, ha valaki zsenge kora dacára ütötte meg a főnyereményt. Ezért dédelgetjük Steve Jobs, Bill Gates, Mark Zuckerberg történetét, akik még a Harvardot is odahagyták, annyira biztosak voltak a sikerben, abban, hogy amit kitaláltak, a világnak robbanásszerűen a hasznára válik. David Karp esetén – ő nem az egyetemet, hanem a gimnáziumot hagyta félbe, hogy a tumblrt megalapítsa – érezni igazán, mennyire veszélyes lehet etalont állítani ezekből a valóban forradalmi példákból. Annál is inkább, mert mindaz, amivel ők négyen megajándékozták a világot, az intézményes kezdeteket csak megkönnyíti. Aki úgy érzi, fejében az új iPhone, zsebében az új Facebook, mosolyában az új Microsoft, bringáján az új tumblr ötlete, azt úgysem lehet késleltetni. Minden más vállalkozó azonban cseppet se nyugtalankodjon az életkorán. Ha a kezdeti lendület kitart a nehéz időkön át, akkor valóban mindegy az a négyjegyű szám az útlevelében.

Az Ipszilon generáció, meg a szüleik

Az American Express OPEN, a hitelkártya-vállalat startupoknak indított fóruma, nemrég megismételt egy 2007-ben felvett kutatást. Arra voltak kíváncsiak, hogyan érintette a válság a hat évvel ezelőtti vélekedéseket, illetve két korosztály, az Ipszilon generáció 24-35 éves, és a Baby boomerek 48-70 éves tagjait. A fiatalabbak kockázattudatosabbá – és –kerülőbbé – váltak, 2007-ben 72 százalékuk mondta magát rizikókedvelőnek, ez az érték ma 56 százalék. Az érett nemzedék e tekintetben nem mutat változást. Míg hat évvel ezelőtt az ipszilonok 28 százaléka indította el a vállalkozását rögtön a tanulmányai befejeztével, idén 16 százalékra esett ez az adat. A válságra viszont mindkét generáció pozitívan reagált. Tíz főből nyolc – Y: 81 százalék, BB: 80 százalék – véli úgy, hogy jobb vállalkozóvá tette őt a recesszió, kreatívabban marketingelnek és ügyesebben bánnak a pénzügyekkel. Ámde bevételnövekedésben győztek a fiatalok, az ipszilon vállalkozók 24 százaléka számolhat be róla, szemben a Baby boomerek 10 százalékával. Általában kijelenthető, hogy nagy a különbség abban, ahogy a zavarokra, a nehézségekre reagálnak. Az Ipszilon generáció képviselői az innovációhoz fordulnak a bajban, az érettebb korosztály pedig a tapasztalatára, a korábban már bevált módszerekre támaszkodik. Az utóbbiak esetében kétségtelen különbség még, hogy kevésbé izgatják magukat a helyzeten, mint a fiatalok: csak 47 százalékuk vett célba üzleti növekedést – az Ipszilonok esetében ez 66 százalék –, egy órával kevesebbet – nem tízet, csak kilencet – dolgoznak naponta, mint 2007-ben, három helyett két kávét isznak, és hét százalékkal többen – 66 helyet 73 százalékuk – vélik úgy, hogy az üzletben nem lehet megkerülni a jóérzést, az élvezeti faktort.

Tehát akkor hány éves is vagy?

A címben szereplő gondolattal megnyugtatóan rezonál az az angol mondás, mely szerint az élet negyvennél kezdődik. Ralph Waldo Emerson úgy vélte, „Az évek múlásával ráncossá lesz az arcod, de ha kialszik benned a lelkesedés, akkor lelked ráncosodik meg”. Bob Dylan szerint aki épp nem azzal van elfoglalva, hogy elkezdjen élni, az a haldoklással van elfoglalva. Kölcsönözhetnénk George Bernard Shaw-tól a slusszpoént: „Csodálatos dolog a fiatalság. Micsoda vétek gyerekekre pazarolni.” De őszintén szólva túl erősen érezzük témába vágónak, amit Satchel Paige legendás baseball játékos hagyott a világra: „Vajon hány évesek lennénk, ha nem tudnánk, hány évesek vagyunk?”