Bokros: Profit nélkül nincs jövő

Bokros Lajos brit konzervatívoknak próbálta elmagyarázni, miért veti fel a brit Munkáspárt azt a rezsicsökkentést, amit egy magyar jobboldali párt talált ki. Kifakadt azon, hogy neki kell bizonygatnia, hogy amit mond, az a konzervatív nézet, például hogy a profit az beruházás, ami nélkül nincs jövő.

„A brit Konzervatív Pártnál jártam, és előkerült a brit Munkáspárt javaslata, hogy fagyasszák be a rezsiárakat. Elárultam egy szörnyű titkot, hogy ez az ötlet Magyarországról származik” – anekdotázott Bokros Lajos volt pénzügyminiszter a HBLF (Hungarian Business Leaders Forum) konferenciáján.

A rezsicsökkenést támadva arról beszélt, hogy hiba a közszolgáltatókat kivéreztetni. Magyarázata szerint „a profit nem más, mint beruházás, ami nélkül nincs prosperitás, nincs jövő”.

Bokros felszólalt a brit konzervatívok manchesteri gyűlésén, ahol elmondása szerint jól érezte magát, mert értették, amit mond. Ezzel szemben szerint Magyarországon minden fordítva van. „Hogy lehet olyan tag az Európai Néppártban, amely piacellenes és az államot szereti?” – tette fel a Fideszre vonatkozó kérdést. „Ha nekem kell bizonyítanom, hogy az a konzervatív nézet, amit én mondok, akkor nagy baj van” – festette le az értelmezési problémáját.

Kelet-Európa többi országának sikerült megfordítani a folyamatot, hogy „legyen 20 család, aki majd kézben tartja az országot”, Magyarország viszont éppen erre felé halad – ezzel magyarázta, hogy miért megy el a többi régiós versenytárs mellettünk.

Peter Attard Montalto, a Nomura Bank elemzője feltette azt a kérdést, hogy hogyan tudja átadni a nézeteit a magyaroknak. „Nagyon nehéz ezt eladni” – vallotta be Bokros, és gyorsan reklámozta is új pártját, amely bevallása szerint nem a 2014-es választásokra koncentrál, hanem azt a célt tűzte ki maga elé, hogy lebontsák a magyarok fejében élő hazugságokat.

Előadásában összehasonlította a régiós országok gazdasági növekedését. Azt mondta, az elmúlt 8-9 év ebben az országban semmilyen gyarapodást nem hozott. Szerinte ez logikus is, mivel „itt nincs beruházás, az egyszerű pótlást sem éri el a mértéke”.

A leginkább a lakosság beruházásai estek vissza, ezen belül pedig a lakásépítés, -felújítás. Hiába próbálták mesterségesen felfuttatni a lakásépítéseket az előző kormányok, „mire a válság kitört, elolvasztottuk a háztartások megtakarításait” – mondta.

A beruházási ráta pedig azért is alacsony, mert romlott többek közt a tulajdonjogok védelme, részrehajlóak a kormányzati döntések, elterjedtebb lett a piaci erőfölény. A vállalatok jelentős összegeket takarítanak meg, de ez azért nem jó, mert azt jelzi, hogy már a Magyarországra bejött beruházó sem fekteti be a pénzét, hanem inkább megtakarítja. A folyó fizetési mérleg többlete is ezt mutatja, Bokros szerint önmagában a többlet nem jó, mert az áll mögötte, hogy nincs beruházás.

„A fő feladat az lenne, hogy végre kezdjük el tisztelni a magángazdaságot. Mondjuk ki, hogy a magántulajdon ugyanolyan fontos, mint az állami tulajdon” – mondta arra a kérdésre, hogy mi lenne a teendő. Szerinte nem az államnak kell megmondania, hogy melyik vállalat sikeres, hanem az lenne a feladata, hogy a versenyt a legtisztábbra szabályozza.