Szünetel Amerika, örülhetnek a tőzsdézők?

2013.10.01. 11:52

17 év után újra leállította egyes tevékenységeit az amerikai állam, ami nem feltétlenül rossz hír a befektetőknek, mivel a hasonló szünetek nem mindig vezettek rövid távú nagy esésekhez a részvénypiacokon. Sőt, az elmúlt évek megfigyelései szerint az S&P 500 részvényindex a legtöbbször remekül teljesített az Amerika ideiglenes megbénulását követő egy évben.

Ahogy arra tegnapi cikkünkben már figyelmeztettünk, nem sikerült megállapodniuk a politikusoknak az új költségvetést érintő kérdésekben, emiatt tizenhét év után újra leállt az Egyesült Államok kormányszerveinek többsége. Ugyanakkor a tőzsde zavartalanul üzemel, és úgy tűnik, hogy a befektetők a tegnapi pánik után megnyugodtak, és nem kezdtek vad eladásokba.

A piaci szereplőknek ugyanis nincs okuk igazán aggodalomra az elmúlt évek tapasztalatai alapján, mivel a mostanihoz hasonló leállások nem feltétlenül jártak együtt nagyobb mélyrepülésekkel a börzéken. Az utóbbi 37 évben összesen 17 alkalommal volt arra példa, hogy az amerikai kormány leállította számos tevékenységét. Az ilyen szünetek során pedig csak 0,1 százalékot veszített értékéből a legnagyobb amerikai részvények teljesítményét egy mutatóban mérő S&P 500 részvényindex a medián mutató szerint.

Az elmúlt 17 alkalom során 1979-ben okozta a legnagyobb mínuszt a kormányzat leállása, amikor a 10 napos szünet alatt 4,4 százalékkal esett vissza az S&P 500. Három százaléknál nagyobb esésre pedig ezen kívül még két alkalommal volt példa, azon túl inkább csak a kisebb mínuszok voltak jellemzőek - mutatott rá Jeff Saut, a Raymond James stratégája.

Ezzel szemben összesen nyolc alkalommal volt példa emelkedésre a közszféra megbénulása során. 1983-ban és 1995 novemberében például egyaránt 1,3 százalékot tudott erősödni az S&P 500 a néhány napos leállás alatt.

Forrás: Business Insider, Investor.hu

A befektetők optimizmusát csak növelheti, hogy az amerikai állam leállása utáni időszakban a legtöbbször drágulni tudtak a tengerentúli részvények. A szünetet követő egy hónapban 0,7 százalékos ugrásra volt képes az S&P 500 a medián szerint. A legutóbbi, 1995 végi leállás után ráadásul valóságos száguldásba kezdett a tőzsdemutató, és egy év alatt nagyjából 21 százalékot emelkedett.

Forrás: [Investor.hu]

Az 1976 óta megfigyelt leállásokat követő 12 hónapban átlagosan 11 százalékot tudott menetelni az S&P 500, miközben az elmúlt 37 évben átlagosan 9 százalékos volt a tőzsdemutató éves emelkedése. Ez azt mutatja, hogy a leállásokat követően átlagban jobban teljesítettek a részvénypiacok, mint a szünetek nélküli időszakban. Az azokat követő két évben pedig minden esetben magasabban állt az index, mint a megbénulást megelőzően - írja a Bloomberg.

Emiatt a legtöbb elemző szerint sincs ok pánikra, a szakértők úgy vélik, hogy az amerikai vállalatok eredményei két éve nem látott ütemben javulhatnak majd az idei negyedik negyedévben, ami lökést adhat a részvényeik árfolyamának is. A Bloomberg által összegyűjtött elemzői konszenzusok szerint 9,1 százalékkal emelkedhet az amerikai társaságok egy részvényre jutó nyeresége (EPS) az idei utolsó három hónap során. A szakértők jövőre pedig 10 százalékos EPS-növekedésre számítanak.

Jeff Saut szerint az állam mostani megbénulása után, és az adósságplafon körüli problémák lezajlásával a piac újra a vállalatok javuló számaira, és az egyre erősebb amerikai gazdaságra fog összpontosítani.

Ugyanakkor sok minden függ attól, hogy a mostani leállás meddig fog tartani, mivel egy hosszabb szünet nagy mértékben vissza is foghatja az amerikai GDP-növekedést. A Moody'a Analytics szerint egy három-négy hetes válsághelyzet 1,4 százalékponttal is csökkentheti a GDP növekedését, amit vélhetően a vállalatok is megéreznének.