A rezsicsökkentés óta javul a hangulat

Vágólapra másolva!
Szeptemberben a GfK Hungária komplex fogyasztóibizalom-indexének minden komponense javult, így a komplex mutató értéke is magasabb, mint a második negyedévben. A júniusi 50 százalékról 43 százalékra csökkent azok aránya, akik családjuk anyagi helyzetét az egy évvel ezelőttinél rosszabbnak találják. Ugyanakkor minden második megkérdezett szerint a családja reáljövedelme csökkenni fog.
Vágólapra másolva!

A GfK Hungária komplex fogyasztóibizalom-indexének értéke több mint 9 pontos növekedés után idén szeptemberben 170,3, ami már alig marad el a 2010. szeptemberi szinttől. A komplex index mellett a fogyasztói várakozások és a vásárlási hajlandóság indexét is méri a GfK. Valamennyi mutató az után kezdett meredekebb emelkedésbe, hogy a kormány bejelentette a rezsicsökkentést.

A fogyasztói várakozások indexe immár egy éve töretlenül, így 2013 harmadik negyedévében is emelkedett 7,1 ponttal, és értéke jelenleg 203 pont. E növekedés hátterében az áll, hogy a háztartások saját anyagi helyzetének, valamint az ország gazdasági helyzetének megítélése egyaránt javult. Ez utóbbi esetében a rövid távú, azaz a következő 12 hónapra vonatkozó várakozásokban következett be pozitív elmozdulás, mind a tavalyi év azonos időszakához képest, mind 2013 júniusához képest.

A komplex mutatószám másik összetevője, a vásárlási hajlandósági index 2012 szeptembere óta fokozatosan, legutóbb pedig több mint 12 pontnyit emelkedett, értéke jelenleg 134 pont.

"A kedvező bizalmi indexeket és főleg a hangulat egy éve tartó javulását akkor tudjuk majd igazán pozitívan értékelni, ha mindez a háztartások fogyasztásában is visszaköszön, ha a fogyasztás bővülése stabil és hosszú távú lesz" - mondta el Kozák Ákos. A GfK Hungária igazgatója szerint ugyanis árnyalja a képet, hogy a tartós cikkek vásárlása iránt egyelőre szerény a hajlandóság, továbbá a hitelfelvételi lehetőségeket és a reáljövedelem várható alakulását is kedvezőtlenül ítéli meg a lakosság.

A munkanélküliség alakulásával kapcsolatos vélekedések 2013 szeptemberében hasonló képet mutatnak, mint az előző negyedévben: tíz lakosból mintegy hárman (35 százalék) számítanak a munkanélküliség növekedésére, míg korábban 39 százalékuk vélekedett így.

Az inflációs várakozások sem változtak érdemben az előző negyedévhez képest, hiszen a lakosság túlnyomó része - tízből heten - továbbra is az árak emelkedésére számít. A válaszadók átlagosan 7 százalékos növekedést várnak a következő 12 hónapban.

A család anyagi körülményeinek megítélése 4 százalékponttal javult az előző negyedévhez képest: a júniusi 50 százalékról 43 százalékra csökkent azoknak az aránya, akik rosszabbnak ítélik jelenlegi anyagi helyzetüket az egy évvel ezelőttihez képest. E téren az egyik mélypontot egyébként 2012 decembere jelentette, amikor is tízből több mint hatan (65 százalék) gondolták úgy, hogy rosszabbul élnek, mint egy évvel korábban.

A család reáljövedelmére vonatkozó várakozások továbbra is kedvezőtlenek: minden második megkérdezett azt valószínűsíti, hogy jövedelme az inflációnál kisebb mértékben növekedhet, vagyis reáljövedelme csökkenését prognosztizálja.

A hitelfelvételi kedv sem lendült fel júniushoz képest, amikor is tízből hárman gondolták úgy, hogy nem alkalmas az idő kölcsön felvételére. Idén ősszel a lakosság 25 százaléka vélekedik hasonlóképpen, 68 százalékuk pedig saját bevallása szerint soha nem folyamodna hitelért (szemben az előző időszakban mért 64 százalékkal). Ennek az lehet az oka, hogy a lakosság közel harmada (30 százalék) a hitelkamatok növekedésére, míg további 30 százalékuk azok változatlanságára számít a következő 12 hónapban.

A megtakarításokról alkotott vélemények is hasonló képet mutatnak, mint az előző negyedévben, bár nőtt a bizonytalanok aránya: a válaszadók 35 százaléka bizonytalan abban, hogy érdemes-e korábban tervezett vásárlásra felhasználnia megtakarításait, 19 százalékuk szerint pedig egyáltalán nem érdemes most nagyobb háztartási eszközt vásárolni. Enyhén - 58 százalékra - emelkedett a jelenlegi viszonyokat a lakásvásárlásra érdemesnek tartók aránya. A lakosság 39 százaléka szerint jó befektetés a lakásvásárlás. Lakását a megkérdezetteknek mindössze 6 százaléka adná el mostanában.