Hiba a nagyvonalúság az önéletrajzban

2013.10.01. 09:49

Nem csak városi legenda, hogy huszonöt éves szakembereket keresnek tíz év gyakorlattal, mondja Pető Borbála Senior HR-tanácsadó, akivel az önéletrajzok leggyakoribb hibáiról és a kiválasztás legfontosabb szempontjairól beszélgettünk.

A Jobsgarden-ITJobs IT divíziójának Senior HR-tanácsadója úgy véli, hogy az IT-szektor munkaerő-piacán a legfontosabb fejlemény „az, hogy van megint”.

Mi az első dolog, amit megnézel egy önéletrajzon?

A szerkezetét. Azt, hogy mennyire letisztult és áttekinthető. Ehhez érdemes tudni, hogy rengeteg önéletrajzot nyitok ki naponta, így átlagban körülbelül 20-30 másodpercet szánok rá, hogy eldöntsem: érdemes-e tovább olvasnom vagy sem. Ha ezen a szűrőn átjut egy CV, akkor onnantól kezdve a korábbi szakmai tapasztalat számít a legfontosabb szempontnak.

Fontosabbak a tapasztalatok az iskoláknál?

Egyértelműen. A tapasztalat jellege és a mennyisége is döntő szempont egy-egy keresésnél. Amikor senior, több éves tapasztalattal rendelkező, negyven fölötti szakemberekkel dolgozunk, biztatni szoktuk őket arra, hogy olyan, korábbi tapasztalataikat is írják bele az önéletrajzukba, amit talán ma már nem gondolnak relevánsnak. Ha ugyanis nagy tapasztalattal rendelkező munkatársakat keresünk, ott fontos szempont, hogy a jelölt ne csak a legújabb technológiákban legyen jártas. Talán nem tűnik fontosnak, ha egy fejlesztő a nyolcvanas években Clipperben programozott – és nyilvánvalóan senki nem fogja azt várni, hogy 2013-ban Clippert használjon –, de összességében egy ilyen tapasztalat mégis döntő lehet.

Hiba a nagyvonalúság az önéletrajzban. Pető Borbála, senior HR-tanácsadó.Fotó: Balla Zsolt

Vannak olyan cégek, amelyek „jó”, és vannak, amik „rossz” típusú tapasztalatnak számítanak a ti szempontotokból?

Ennyire azért nem sarkos a helyzet. Általában, amikor fejlesztőket keresünk, akkor arra fókuszálunk, hogy bizonyos konkrét technológiákban legyen a jelöltnek tapasztalata. Az, hogy Java-fejlesztő, egy nagyon tág meghatározás, ennél jóval specifikusabbnak kell lennünk. Ezért fontos, hogy jól áttekinthetően, a kulcsszavakat kiemelve legyen felépítve az önéletrajz. De minthogy a magyarországi IT-piac viszonylag kicsi, ezért a legtöbbször elég a cégnevekre ránézni, és nagyjából be tudjuk határolni, hogy ott milyen technológiával dolgozhatott a jelölt.

Mennyire kell bőbeszédűnek lenni egy önéletrajzban?

Amikor kinyitunk egy önéletrajzot, egyértelműen kulcsszavakra keresünk, tehát nem a bőbeszédűség a lényeg, hanem az, hogy a fontos dolgok ne hiányozzanak. Talán meglepő, de a HR-esek nem gondolatolvasók, ami nincs leírva, azt nem tudják kitalálni. Hiba, ha egy önéletrajz túlságosan nagyvonalú: lehet, hogy valakinek, aki éveket eltölt egy adott területen elég néhány elejtett fél szó, nekünk viszont fontos, hogy a konkrétumokat a nevükön nevezzék. A legbosszantóbb hiba, amikor a jelölt elkezdi felsorolni, hogy milyen technológiákkal dolgozott egy adott projekten, majd egyszer csak megunja, és a végére odabiggyeszti, hogy „stb”. Egy HR-es számára ez ugyanis semmit nem jelent.

A diplomával kapcsolatban mit nézel? Melyik egyetem? Milyen szak?

Első sorban azt, hogy megvan-e. A diploma megléte ugyanis sok megbízónk számára alapkövetelmény, és okkal: ugyan az informatika területén van sok „self-made” szakember, akik adott esetben nagyon komoly szakmai tapasztalattal rendelkeznek, de bizonyos dolgokat kizárólag iskolában tanítanak. Ilyen például az algoritmus-fejlesztés, ami sok ügyfelünknek kulcsfontosságú. Általában is elmondható, hogy fontos különbség, hogy valaki fejlesztő vagy pedig szoftvermérnök.

Az iskolákon túl egyébként fontosak lehetnek azok a tréningek is, amiken a jelölt a karrierje során részt vett. Még akkor is igaz ez, ha egy-egy technológiáról a pályázó azt gondolja, hogy „á, itthon ezt úgysem használja senki”. Sok esetben egy cég pont azért nem talál megfelelő embert, mert egy-egy ilyen ritka technológiában jártas szakértőt keresne – a jelölt CV-jében pedig esetleg éppen a ritkasága miatt nem szerepel ez a tudás.

Ki tudod szűrni, ha valaki „vetít” az önéletrajzában?

Persze, az interjú során ezért is kérdezünk bele a részletekbe. Nagyon sokat elárul például, hogy valaki hogyan meséli el egy kívülálló számára, hogy mi volt a szerepe egy-egy feladatkörben vagy projektben. Ebből rögtön kiderül, hogy látja-e a kontextust, vagy abba a „a szigorúan kódoló típusba tartozik, akinek csak a saját kis feladatára jut figyelme. Vannak egyébként olyan cégek, akik kimondottan ezt a típust keresik.

Mi a helyzet a gyakori munkahelyváltásokkal? Kiszűritek a job-hoppereket?

Ez egy érdekes kérdés, különösen például a webfejlesztőknél vagy a játékfejlesztőknél. A normális, „átlagos” karrierút szerint 4-5 évente egy-egy új állás teljesen rendben van. Ha azonban valaki egy-másfél évente új munkahelyen dolgozik, az az IT területén nem feltétlenül azt jelenti, hogy mindenhonnan kirúgják, vagy hogy képtelen lenne beilleszkedni egy munkahelyre.  Sokszor ezek inkább a tipikus magyar kkv-s kereteket jelzik: a jelölt elkezdett dolgozni egy kis ügynökségnél, ami egy év múlva tönkrement; vagy beleugrott egy induló startupba, de nem jött be. Esetleg kész lett az alkalmazás új verziója, és a fejlesztőcsapat felét elküldték.

Persze ha a már a harmadik munkahelyéről mondja azt valaki, hogy „véleménykülönbségei voltak a főnökével”, az gyanús, de a gyakori munkahelyváltás önmagában még nem jelent semmit. Az IT területén egyre elterjedtebbek például a fix idejű, egy-egy projektre szóló megbízások. Ezekre az esetekre azt szoktuk tanácsolni, hogy mindenképpen érdemes a CV-ben megjelölni, ha erről van szó.

Mi legyen még benne mindenképpen az önéletrajzban?

Itt több szempont is felmerülhet. Ha valakinek van már érdemi, szakmai tapasztalata, akkor például nem feltétlenül szerencsés, ha a CV-jében még mindig szerepel, hogy az egyetemi évei alatt egy gyorsétteremben dolgozott. Jobb egy rövidebb, minőségi CV, mint egy hosszú, ami 25-50 százalékban irreleváns.

A pályakezdőknek viszont mindenképpen azt szoktuk javasolni, hogy szerepeltessék azokat az egyetem által szervezett projekteket, szakmai versenyeket, amiken részt vettek, ha pedig vannak saját, hobby projektjeik, azt mindenkinek javasoljuk, hogy írja bele az önéletrajzába.

És miután szépen megformázta az önéletrajzát, beillesztett egy előnyös (lehetőleg ne fürdőruhás, fesztiválos-sörös) fotót, mindenképpen küldjön rá egy helyesírás-ellenőrzést!

Nem tudom nem megkérdezni: mik az informatikai munkaerő-közvetítő piac legújabb trendjei?

Az, hogy van megint. A 2008-ban kezdődő válság hatására az IT területén a munkaerő-közvetítés 2010-re gyakorlatilag teljesen megszűnt. Senki nem vett fel új alkalmazottakat, legalábbis nem azokra a pozíciókra, amikre munkaerő-közvetítőt bízott volna meg. És persze a szakemberek sem akartak váltani ilyen bizonytalan környezetben: akinek volt munkája, maradt a biztos helyén, akinek pedig nem, ő aligha talált magának újat. Mostanra azonban újra van jelentős élet az IT piacon (x idő óta), a megbízók és a jelöltek részéről is megindult a mozgás.

Megváltozott a piac a válság hatására, vagy ugyanaz alakul vissza, ami korábban volt?

A legfontosabb változás, hogy melyik szektorok vannak a legaktívabban jelen. Korábban a pénzügyi szektor indította a legtöbb keresést, mostanra sokkal aktívabbak a telekom szektor cégei, a gyártó cégek valamint a regionális fejlesztési központok, amelyekből egyre több települ Magyarországra. Mindezek mellett jelentős kivándorlási hajlandóságot tapasztalatunk, átlagosan az általunk megkeresett 10 IT szakemberből 3 csak külföldi lehetőségekre nyitott. Tapasztalataink szerint a jó nyelvismeretekkel rendelkező szakemberek viszonylag gyorsan el is tudnak helyezkedni Nyugat-Európában. A fő célországok: Németország, Svájc és az Egyesült Királyság.