Külföldi gyomorba kerül a magyar élelmiszer

Külföldre vonul a magyar tej, tejgazdaság, tehenészet, tejtermelés
Vágólapra másolva!
Az embereknek alig van pénzük, minden fillért megfognak az élelmiszerek vásárlásánál. A termelőknek ezért jobban megéri, ha külföldön adják el a sertéshúst vagy a tejet, a forint gyengülése is erre ösztönzi őket. Itthon régóta stagnálnak az árak, az útdíj miatt azonban elkerülhetetlen lesz a drágulás.
Vágólapra másolva!

Nem sokan gondolhatták 2011 nyarán, hogy az árak, amelyeket a tejpultnál találtak, két évig szinte stabilan megmaradnak. Egy liter tej átlagosan ugyanúgy 230 forint körül van, mint két éve.

Ami a fogyasztónak öröm, az más szemszögből nézve súlyos folyamatok lenyomata. A tejtermékek árai idén átlagosan 10 százalékkal lettek magasabbak Európában, miközben a magyar boltok nem tudtak árat emelni, mert a magyar pénztárcák ezt nem bírnák el. Mindez oda vezet, hogy sok magyar tejtermelő egyszerűen nem Magyarországon adja el a tejet, mert jobban jár azzal, ha külföldre viszi.

Ezt tapasztalhatta meg az a jégkrémgyártó is, amely állítása szerint szívesen vásárolna magyar tejet, de nem tud. Az Eispro jégkrémgyár a termelőktől tavaly szeptember-okotóber tájékán szeretett volna 2013-ra tejet lekötni, de ekkor még nem nagyon álltak szóba vele, később pedig az utolsó cseppig eladták a tejet. Riesz Gábor ügyvezető szerint sokkal kedvezőbb lenne folyékony tejet használniuk, de ennek ellenére Németországból és Lengyelországból hozzák be a tejport, abból gyártják a jégkrémet, amelyet aztán visznek is vissza Németországba.

Hát most eladjuk máshol

"Eddig, amikor sírtak a termelők az alacsony hazai átvételi árak miatt, a kereskedők széttárták a kezüket, és annyit mondtak: ilyen a piacgazdaság, ilyen a verseny. Ha nem tetszik, adjuk el máshol. Hát most eladjuk máshol" - magyarázta a folyamatot a termelők szemszögéből Tóth István, a Tejterméktanács elnökségi tagja.

Szerinte logikus, hogy a termelő inkább exportál, ha külföldön nagyjából 110 forintért tudja eladni a tej literjét, itthon pedig maximum 95-100 forintot kapna érte. A KSH adatai szerint a változatlan bolti ár mellett a két évvel ezelőtti literenként 85 forint körüli termelői ár ugyan 95 forintra nőtt, de ez még mindig kevesebb, mint amit külföldön megkap, miközben a termelés költsége emelkedett.

Csábító, hogy ne magyar bendőbe töltsék a tejet Forrás: MTI/EPA

Tóth István szerint a tejtermékek esetében teljesen reális a közelgő drágulástól való félelem. Az alacsony átvételi árak mellett a gyenge forint is az exportot ösztönzi, a termelők és feldolgozók kiviszik a termékeiket, az egyre kevesebb termék miatt pedig Magyarországon idővel a fogyasztói árak is felmennek majd.

Eközben az európai tejhiányhoz hozzájárul, hogy a dél-európai államok a változatlan kereslet ellenére kevesebbet termelnek. Részben a helyükre tudnak belépni a magyar termelők.

Van, amit nem lehet lenyelni

Korántsem a tejágazat az egyetlen mezőgazdasági szektor, amely hasonló helyzetben van. Németh Antal, a Vágóállat- és Hústerméktanács elnöke szerint "a fogyasztók nem tudnak többet fizetni a húsért, a veszteség nálunk vagy a kereskedőnél marad".

A termelő viheti külföldre az áruját, a magyarországi kereskedő viszont nem tudja ezt pótolni importtal. Miközben a gyenge forint elősegíti, hogy a termelők külföldre adják el a tejet és más élelmiszertermékeket, addig a kereskedőknek épp akadályt állít abban, hogy behozzanak külföldről - mondja Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára. (Ha 280 forintról 300 forintra nő az euró ára, vagyis a forint gyengül, akkor egy hústermelő, ha áruját a szerződés szerint 1 millió euróért adja el a külföldi vevőnek, a forint gyengülése miatt máris 20 millió forinttal többet kap érte, mint korábban.)

Az élelmiszerárak azonban idehaza is lassan elindulnak fölfelé. A főtitkár szerint az áremelkedésre itthon fel kell készülni, de ennek mértéke még korántsem eldöntött, ez a folyamatos ártárgyalásokon fog kialakulni. Vannak olyan költségelemek, amelyek növekedését a kereskedőknek el kell fogadniuk, és átemelniük az árakba, ilyen például a húsiparban az, amikor a takarmány drágul. Erre a tavalyi aszály után az idei nagy és hosszú ideje tartó kánikula miatt most is van esély. A forró, esőben szegény nyár már aszalja a kukoricát, amely a takarmánygyártás egyik fontos alapanyaga.

Sokba kerül az ide-oda szállított csibe

Az élelmiszer-ágazatnak nem tesz jót, hogy nemcsak a pangó piaccal kell megküzdenie, de még a kormány pluszterheit is el kell viselnie. A 2012-ben 25-ről 27 százalékra emelt áfa a fogyasztók kedvét töri le a vásárlásnál, a termelők és kereskedők pedig többek közt a másfél hónapja bevezetett elektronikus útdíjjal küzdhetnek meg. A feldolgozott élelmiszerek gyártóinak ez utóbbi különösen fáj, mivel a feldolgozott és csomagolt húst, tojást vagy túrót többször is szállítani kell, mielőtt a polcokra kerül.

"Szállítjuk a takarmányt, azt keverik, aztán megint szállítjuk. Szállítjuk a tojásokat a keltetőbe, onnan a naposcsibéket a hizlalóba, aztán a vágóüzembe, aztán a csomagolt húst a kereskedőnek" - ecsetelte Bárány László, a Baromfi-terméktanács elnöke, hányszor kell kifizetni az útdíjat, mire a fogyasztókhoz jut az áru. "A kereskedő sokszor azt is megcsinálja, hogy ha valamelyik logisztikai központba visszük az árut, ahonnan neki még tovább kell szállítania az üzletekbe, még azt a költséget is ránk terheli. Ez a sok szállítás a hús kilónkénti árában 30-40 forintos plusz is lehet" - mondta.

Ezek azok a feltételek, amelyek nem hagynak más utat a termelőknek, mint belépni az európai vérkeringésbe. Bárány László is a növekvő exportban látja az iparág legjobb esélyét a túlélésre: mivel egész Európában csökkent az állattartási kedv, keresleti piac alakult ki. "Akinek jó kapcsolatai vannak, és utat talál, az exportál. Ilyen a piacgazdaság. Majd ha az itthoni árak utolérik a külföldieket, megfordul ez a trend" - vetítette előre az optimista jövőt.

Az elnök szerint ennek elősegítése a kormány feladata lenne, az útdíjból befolyó bevételek egy részét az alapvető élelmiszerek áfájának csökkentésére is költhetné a kabinet, így a fogyasztói árak növelése nélkül lehetne enyhíteni a termelők terhein, és versenyképesebbé tenni a magyar piacot. Ez a kérdés már többször a kormány asztalára került, de eddig, költségvetési mozgástér híján nem született döntés az alapvető élelmiszerek áfacsökkentéséről. A jövő évi választásokhoz közeledve, pláne úgy, hogy az uniós deficiteljárás véget ért, nem kizárt, hogy fordulatot vesz ez az ügy.