Kínkeservesen 0,4 százalékos inflációt sikerült elérni Japánban júniusban az egy évvel korábbi időszakhoz képest. Ilyen mértékű drágulásra 2008 novembere óta nem volt példa.
A japán kormány azt közölte, hogy ez szerintük a deflációs (árcsökkenési) időszak enyhülését jelenti, de a Financial Times szerint az elemzők rámutattak, hogy a részletek alapján nem olyan fényes a siker.
A gazdasági növekedéshez 2 százalék körüli infláció az egészséges. Az árcsökkenés rossz, mert arra sarkallja a fogyasztókat, hogy ne vásároljanak ma, mert holnap úgyis olcsóbb lesz - ez pedig megakasztja a gazdaságot.
Ez az apró áremelkedés ugyanis nem a fogyasztás beindulásának és a növekedésnek a jele, hanem egyszerűen a japán jen 20 százalékos gyengülése miatt drágultak a behozott élelmiszerek és üzemanyagok.
Japán egy gazdaságélénkítő programot indított el, amelynek során hatalmas mennyiségű pénzt öntenek a piacra. A kamatok leverésével akarják elérni, hogy a lakosság és a vállalatok inkább fogyasszanak és beruházzanak ahelyett, hogy takarékoskodnak. Az első negyedévben tekintélyes, 4,1 százalékos gazdasági növekedést sikerült elérni, amellyel az idén 1,8 százalék lehet a GDP-bővülése. Kérdéses azonban, hogy ez tartós fordulat lesz-e, vagy csak a pénzöntés egyszeri hatása.